Empátia nélkül nem ember az ember

Az „Ember” című film videóutazása és zenéje az emberi lét rejtelmeiben

„Amikor egy másik ember szíve mélyéről alkotunk ítéletet, jó szolgálatot tesz, ha van bennünk egy cseppnyi alázat és könyörület.”

Khaled Hosseini

Az ember címet viselő, 2015-ös film egy panorámaképet ad a világban élő megannyi nehéz sorsról. Számos nemzetet és egyéni sorsot jelenít meg kulturális nyitottsággal és társadalmi érzékenységgel. Olyan gazdag képet ad megannyi kihívásunkról olyan mély átérzéssel, hogy aligha lehet ennél empatikusabb filmet létrehozni fajunkról. A filmet Yann Arthus-Bertrand rendezte, zenéjét szerezte: Armand Amar. Fáj a szívem, hogy nem tudok nektek teljes magyar változatot mutatni belőle. Azok, akik beszélnek angolul, a filmet itt tekinthetik meg.

A film elképesztő zenéjét és lenyűgöző átkötő képsorait örömmel prezentálom. Láthatunk benne lenyűgöző tájakat, szokatlan és teljesen hétköznapi életképeket, kimagasló emberi pillanatokat és elgondolkodtató jeleneteket. Én ezt a videót láttam először, és már ez az utazás önmagában olyan gazdag volt, hogy azt kívántam, bár mások is láthatnák. És lőn.

Az indulódal perzsául a következő: „Lelkek táncolnak örömmel telve a felkelő nappal.”

„A legjobb történetek azok a történetek, amelyekben a kudarc és a siker egyaránt jelen van. Ne félj megosztani kicsit kínos vagy ijesztő történeteket, vagy olyanokat, amik megmutatják a sebezhetőséged. Ezek azok a történetek, amelyekkel mások azonosulni tudnak.”

Vanessa Van Edwards

Armand Amar zeneszerző gondolatai: „Mélységesen elragadtat a hagyományos zene, megmozgat, összeköt az érzelmekkel. […] Azt akartam, hogy a projekt kinyíljon, kinyissa a szíveket, és hagyja a szomorúságot áradni, gátak nélkül. Az Ember című film életem azon egyik ritka pillanata volt, amikor zeneszerzőként a megannyi kultúrát egyszerre fejezhettem ki, legyen szó a munkáról, a minimalista zenékről, vagy épp megismerni e sok zenészt a világ különböző tájairól. […] Egy átfogó gondolat volt a fejemben, egy atmoszféra, amely beleillik a filmbe, és összeköti az embereket – ez volt a kiindulásom alapja.”

Sós Dóra Gabriella írása

Kiemelt kép forrása: Pexels.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük