Sok előnye van annak, ha egy családban a férj és a feleség két külön országban nőttek fel: két nyelv, két kultúra, két ünnepkör, két ország filmjei, zenéi, ételei. Rossz esetben beszorulsz az egyik országba, mert csak az egyik fél talál olyan munkát, amelyből egy egész család megél. Jó esetben két munkaerőpiac áll nyitva előttetek. Ekkor jön a legfőbb gond: hol éljetek?
A mi családunk – a példa, amelyre hivatkozni tudok – mindkét országban kipróbálta már huzamosabb ideig, érik az újabb váltás. Természetesen harmadik ország is szóba jött, de a legfontosabb szempont, ami egy család esetében elmaradhatatlanul mérlegelendő, amikor nagy döntéseket hoz: a megélhetéshez szükséges munka a saját országainkban sokkal inkább a rendelkezésre áll.
Néhány életterületen nagyjából hasonló a helyzet a két választható országban, vagy legalábbis nem annyira eltérő, hogy a döntést segítse.
1. Oktatási kérdés
Az egyikben modern, ám vizsgaközpontú az oktatási rendszer…
…míg a másikban kissé elmaradott, ám gyermekbarát.
A modern oktatás ára persze pénzben mérhető. Ám pont annyival magasabb is a fizetés, amennyit az oktatásra költünk.
2. Egészségügyi szempontok
Az egyik ország tele magánkórházakkal, amely kiegészíthető az állami biztosítással, ám ezáltal kissé drágább is…
…A másikban olcsó az egészségügyi ellátás, bár nem olyan színvonalas, mint az előbbiben, de még kielégítő.
A vírus minkét országban tombolt, bár a nagyobbik bebizonyította, hogy igenis megéri az egészségügybe fektetni: a halálos esetek száma – a hatalmas lakosságszám ellenére is – jóval kevesebb.
3. Nyugdíjrendszer
Bármily hihetetlen, az egyik országban a férj már nyugdíjas…
…a másikban még 20 évet kell ehhez dolgoznia. Ahogy a feleségnek is.
A nyugdíj összege pedig egyik országban sem elég a vágyott nyugdíjas évekhez, legfeljebb csak a megélhetéshez.
4. Politikai és szociális környezet
Maradjunk annyiban (és ne is részletezzük), hogy egyik sem demokratikusabb a másiknál, és egyikben sincs egyensúly a társadalmi rétegek között (magyarán jól él, akinek van miből).
5. Nemzetgazdaság
Az egyik évek óta zúg a mélypont felé. Ez problémás, ám hozzá kell tenni, hogy igazi túlélő gazdaság, igazi túlélő nép. Láttak már ilyet párszor, és mindig megfordították a válságot. Ráadásul a magánvagyonoknak gyökerei vannak, nem harácsolva szedték össze azt a leggazdagabbak, hanem évtizedek, netán évszázadok alatt…
…A másik viszonylag erősödő gazdaság, buktatókkal, ám a pandémia megtépázta. Hiába kiabálja, hogy minden rendben van – most fordul majd csökkenő irányba.
Az infláció és a kamatok mindkettőben felívelőben. Nem érzek óriási különbséget ebben a kérdésben.
6. Lakókörnyezet
Az egyikben tengerpart, hegyek és parkok, élhető város, de különösebb kulturális színesség nélkül…
…A másik kevésbé élhető, nem olyan jól szervezett a város, de mivel főváros, legalább van bőven – pénztárcafüggően – választási lehetőség: színház, koncert, étterem szempontjából tagadhatatlanul pezsgő élvezeteket nyújt.
7. A család kényelme
Az egyik ország egykeresős, így anya a gyerekeké, a családé marad. Mindig tiszta a lakás, minden ruha kivasalva, mindig frissen sült muffin van uzsonnára…
…A másikban mindkét felnőttnek dolgozni kell a hasonló életszínvonalért, ám így anya nem őrül bele a háziasszony szerepbe.
Talán a kisgyermekkor elmúltával már ez sem a legfontosabb szempont.
8. Munkakultúra
Na, ebben van talán az első nagy eltérés.
Az egyikben nincs olyan, hogy munkaidő vége, van azonban hatnapos munkahét, alig néhány nap szabadsággal…
…A másikban nagyjából érvényesülnek a munkavállalói jogok is.
9. Gyermekek, fiatalok jövőképe
Itt bizony van némi eltérés a két ország között.
Az egyik országban óriási a munkanélküliség, diplomás fiatalok sora várja, hogy elhelyezkedhessen minimálbérért…
…A másikban jó képességű emberek, fiatalok találhatnak munkát, sikert érhetnek el.
Melyik ma már az a huszonéves, aki mindenáron a saját hazájában akar elhelyezkedni? A világ ebből a szempontból kinyílt. Mi csak igyekszünk megadni nekik az alapokat ahhoz, hogy ők tapossák ki saját útjukat.
10. Társadalmi kapcsolatok
Ez nagyon egyéni kérdés. A mi esetünkben mindkét országban vannak rokonok, barátok, haverok is bőven.
A fő különbség az, hogy az egyikben az idegen kultúrájú fél csak „alkalmi” ismeretségeket tud kötni. Kissé felületes, külsőségeknek élő nép az, és nem nyíltak, őszinték a kapcsolataikban, nem mélyülnek el a barátságok, sőt a beszélgetések sem…
…Szóval, ha a haverok és a buli a döntő szempont, akkor marad a másik ország.
Számoltátok a pluszokat és mínuszokat magatokban?
Mégis mi alapján döntsünk arról, hol lakjunk, dolgozzunk és neveljük a gyermekeinket? Te hogy döntenél? Segítsen már valaki!
Erdem Éva
