Finy Petra az egyik legtermékenyebb kortárs meseírónk; meséi jelentek meg többek között a Meseország mindenkié, vagy a Friss tinta! antológiákban is. Személy szerint nem tartozik a kedvenceim közé, ennek ellenére a jelen kötet olvasása pozitív csalódásként ért. Ebben közrejátszhatott az is, hogy abban a hitben kezdtem el olvasni, hogy Hét földrész meséit, azaz lefordított, külföldi népmeséket fogok olvasni, nem pedig Finy Petra-meséket – így nem voltam tele előítéletekkel. Utólag jöttem rá, a kötet meséi mind-mind az ő tollából valók. A fűszerkatonát nem is elsősorban miatta, hanem Szegedi Katalin illusztrációi miatt szerettem volna elolvasni. Stílusa már sokaknak lehet ismerős: közel 80 mesekönyv lapjait díszítik az ő rajzai – pöttyös könyveket, Ringató-lapozókat, a korábban ajánlott Lenka és Palkó-könyveket. Gyönyörű képeket varázsolt A fűszerkatona meséihez is, az egyetlen rossz bennük, hogy nem készült a kötet összes meséjéhez illusztráció, pedig mind megérdemelte volna.
Csodás vidékekre, ismeretlen tájakra, ismeretlen népek földjére vezet minket az összes mese úgy, hogy a lapok közé hintett varázslat elhiteti velünk, ezek a mesék réges-régen valóban megtörténtek, és a mai emberek mindezt tudják, szívükben őrzik és gyermekeiknek minden este továbbadják, hogy ők is megtanulhassák a világ rendjét, ők is a körforgás részeivé válhassanak.
Mert a gyerekek a meséken keresztül tanulják meg mindazt, amit a világról tudni érdemes.
A kötet címadó meséje A fűszerkatona, ma is érvényes és fontos üzenetet közvetít: hogy valaki maharadzsa, még nem jelenti azt, hogy bárkit megkaphat. Számunkra mindez mennyire evidens, míg máshol a nők közel sem rendelkeznek azokkal a jogokkal, lehetőségekkel, melyek megilletnék őket, és szükségük van egy fűszerkatonára, aki megvédi őket. Ellenpólusként láthatjuk, mennyivel könnyebb dolga van a császár lányának. A mandulasziromból varrt ruha elmeséli, hogy a császár lánya hogyan válogathatott a kérők között, miféle kritériumot szabott meg számukra. Ők ezt tiszteletben tartották, még ha a szegény kertész teljesítette egyedül a hercegnő kérését, ő volt képes egyedül mandulasziromból köntöst varrni, így ő volt az, aki kiérdemelte a hercegnő kezét, feleségül vehette őt.
A hét földrész ihlette mesék szereplőiről is szót kell ejtenünk. Egyrészről olyan állatokat vonultat fel Finy Petra, melyek az európai gyerekektől távolabb állnak, és bár ismerhetik őket, talán találkoztak is velük az állatkertben, mégsem hétköznapi szereplői az itthoni népmeséknek. Ilyenek többek között a rénszarvas, vagy a jegesmedve, a strucc és a fóka. Rajtuk keresztül tovább bővülhetnek a gyerekek világról való ismeretei. Másrészről, a megszokott boszorkány-királyfi-hétfejű sárkány háromszögből kilépve találkozhatnak olyan varázslényekkel is, mint a gőzsárkány, a fűszerkatona, jaguáristen, fénymadár, vagy citromtündér – mindez kellemes változatosságot jelent a mesék világában.
A legkisebbik fiú ekkor megfőzte a rizst, és a gőzből előbukkanó rizsszellemtől kért egy sárkányt. A szellem adott neki egy gőzsárkányt.
(A rizsszellem titka)
Szóval, ha vágytok valami újra, valami izgalmasra, valami szokatlanra, merem ajánlani Finy Petra meséit a hét földrészről. Ha szeretitek a szebbnél szebb képeket, jó érzéssel tölt el titeket egy-egy kép részletes átböngészése, az apró részletekben való elmerülés, szintén merem ajánlani A fűszerkatonát. De ha csak egyszerűen vágytok egy kellemes mesélős-összebújásra a gyerekekkel, ahhoz is kitűnő választás tud lenni. Elvarázsol, és a gőzsárkány hátán csodálatos mesevilágokba repít titeket. Hatéves kortól ajánlom.
Hacskóné Bezzeg Alexandra ajánlója
