A koronavírus-járvány sokat emlegetett egyedüli pozitívuma a „több közösen eltölthető idő”, amelyet sokan fordítanak arra, hogy kimozduljanak, és jobban megismerjék a hazai tájakat. Az élővilág önmagában is rendkívül sok témát vet fel: születés, élet, elmúlás, törődés, összetartás, tisztelet, a világban betöltött szerepünk…

A szabadban töltött idő, az ott szerzett élmények spontán nyújtanak lehetőséget, hogy a gyerekekkel együtt foglalkozzunk ezekkel a jelenségekkel.

Mi is az az erdőfürdő?

Az 1980-as években indult virágzásnak japánban sinrin-joku, azaz erdőfürdő nevű módszer egyfajta „megmerítkezés” az erdő színeiben, hangjaiban, illataiban. Ez mind a testi, mind a lelki egészségünknek jót tesz: csökken a stressz-szintünk, megnyugszunk, feltöltődünk. Az eredetileg felnőtteknek kidolgozott erdőfürdő 2-3 órás, relaxációs és érzékszervi gyakorlatokkal kísért, könnyű tempójú erdei séta. A következőkben egy könnyedebb, gyerekekkel közös erdőfürdő lehetőségét ismertetem.

A természetben való sétához egy olyan interaktív szempontsort ajánlok kísérőül, amely érzékszervi gyakorlatokkal és gondolatébresztő feladatokkal segíti a természethez való tudáson és élményen keresztül történő kapcsolódást mind a kicsiknek, mind a nagyoknak.

Nem egy rögzített programsort vagy univerzális sablont kívánok adni a természetjáráshoz, hiszen ahány gyermek, annyi különféle szükséglet, érdeklődési kör, már megszerzett ismeret van. Sokkal inkább inkább rugalmasan, az aktuális igényeinkhez, már meglévő szokásokhoz igazítható játékos gyakorlatokat és megfigyelési szempontokat, beszélgetésindítókat szeretnénk ajánlani.

„Ha segítesz megtanítani a gyerekeket szeretni a természetet, akkor vigyázni fognak rá. Mert amit szeretünk, azt becsben tartjuk.”

A séta kezdetén

Amikor kijutottunk a szabadba, távolabb kerülünk az emberek formálta környezettől, a már jól ismert, megszokott, gyerekeknek kialakított játszóterektől és szabályoktól.

Házirend

Még a sétánk elején érdemes átbeszélni a gyerekekkel – különösen, ha új terepre megyünk –, hogy a természetjárás közben mik azok a tudnivalók az erdők, vízpartok, parkok stb. lakóiról, amiket jó tudni, hogy illedelmes természetbarátok legyünk. Lehetőleg ne csak soroljuk a szabályokat, hanem mutassunk példát nekik. Ilyen témák például a következők:

• Hogyan tartsuk tisztán a környezetet? (Mit csináljunk a hulladékkal?)
• Milyen élőlényekkel találkozhatunk, és hogyan bánjunk velük? (Például figyeljünk oda, hogy milyen virágot szeretnénk leszedni; ha erdőben őzgidával találkozunk, hagyjuk magára stb.)
• Elektromos eszközeink használata (például fényképet készíthetünk, de hangos zenét ne hallgassunk stb.)
• Tűzgyújtással kapcsolatos szabályok.

Miért fontosak ezek? Ily módon a gyakorlatban adjuk át az alapvető ismereteket, viselkedési kereteket, felkészítve a gyerekeket a rájuk váró dolgokra.

A biztonságos keret melletti szabad tér használatát, az összetartozás érzését segíti a következő bemelegítő játék.

Felfedező futás

Körben állunk, vagy ha ketten vagyunk, egymással szemben, majd megkérjük a gyerekeket, hogy egy adott jelre (például sípszó, taps) forduljanak meg, és fussanak szabadon a térbe, majd, ha megint meghallják a sípszót, akkor jöjjenek vissza a körbe. Amikor visszatértek, mindenki számoljon be röviden arról, hogy mit tapasztalt az útján. Például: Milyen volt a talaj? Milyen volt a növényzet? Találkoztak-e valamilyen élőlénnyel, érdekességgel?

Mit fejleszt? Felfedező kedv, lelkesedés, kapcsolattartás.

A séta közben

Érzékek tornája

Lassítsunk a sétán, akár álljunk meg egy rövid időre, és érzékeink segítségével tudatosan helyezzük el magunkat a térben. Ez azt jelenti, hogy érzékszervenként külön-külön figyeljük meg, és soroljuk is fel, hogy mi vesz minket körül.

• A saját test érzékelésének megfigyelésével kezdjük. Fókuszáljunk a lábunkra: milyen érzetet kelt a talpunknak az alatta lévő talaj? Milyen annak szilárdsága? Hogyan mozog rajta a testünk? Óvatosan kell járni, vagy egyensúlyozni kell? Például kissé csúszós, esetleg hepehupás az út?
• Felvehetünk egy földön lévő kis kavicsot vagy ágat, hogy tapintással is szerezzünk információt.
• Bőrünk segít a hőmérséklet meghatározásában: hidegnek vagy melegnek érezzük a helyszínt?
• Mit látunk magunk körül? Erdős, fás területet? Vízparti tájat? Sok sziklát, kavicsot? Milyenek a fényviszonyok?
• Mit hallunk magunk körül? Csendet? A szél susogását? Madarak füttyét? Autók zúgását?
• Mit érzünk az orrunkkal? Próbáljuk meghatározni a levegő illatát! Érezzük az avar, a növények vagy a vízpart szagát? Milyen a levegő textúrája: száraz, poros vagy nedves, párás?

Ha behunyjuk pár pillanatra a szemünket, akkor könnyebben hozzáférünk a többi érzékszervünk által közvetített élményekhez.

Mit fejleszt? Érzékszervi tájékozódás, megfigyelőképesség.

Válasszunk egy fabarátot!

Sétánk során figyeljük a környezetet úgy, hogy ki tudjunk választani magunknak egy olyan fát (vagy ha nem erdős területen sétálunk, akkor egy másfajta növényt), amivel/akivel egy kicsit jobban megismerkednénk.

• Lépjünk hozzá közelebb, és figyeljük meg elhelyezkedését a többi fa között! Nézzük meg, milyen alakban növekszik a gyökerétől kezdve a lombján függő levelekig.
• Tapintsuk meg, és ha van kedvünk, át is ölelhetjük.
• Gondoljuk át, hogy vajon mennyi idős ez a fa (egész fiatal, felnőtt, vagy már sok-sok időt megélt?)? Hogy érzi magát itt? Mire van szüksége a fejlődéshez?
• Miért volt nekünk ez a fa szimpatikus? Miért őt választottuk?
• Beszélgessünk a többiekkel, hogy ők milyen fabarátot választottak!

Amennyiben lehetséges, térjünk vissza választott barátunkhoz különböző időközönként, más évszakban, és figyeljük, hogyan változik megjelenése, életműködése, hogyan alkalmazkodik az őt érő környezeti hatásokhoz!

Mit fejleszt? Megfigyelőképesség, empátia.

Vezess!

Körben állunk, egy valaki középen, bekötött szemmel. Egy kő a körben valahol a földön hever. A körben állók feladata a bekötött szemű embert irányítani, segíteni úgy, hogy rálépjen a kőre.

Ez a játék sok figyelmet és óvatos instrukciót kíván a vezetőktől. Úgy válasszuk meg a helyszínt és a megtalálandó kő távolságát, hogy érdekes, de biztonságos útvonalon tudjuk odakísérni társunkat!

• Egy másik változata a játéknak, ha a bekötött szemű játékost óvatosan odavezetjük egy közelben lévő fához, növényhez, és segítünk neki, hogy megtapogassa azt. Ezután a kiindulóhelyre visszavezetve megkérjük, hogy találja ki, melyik fához/növényhez vezettük oda.

Mit fejleszt? Téri tájékozódás, kommunikáció, empátia.

Varázsbokor

Keressünk egy bokrot vagy a tereptől függően egy kisebb növényt, és képzeljük el, hogy ez egy mesebeli „varázsbokor”. Kérjük meg a gyerekeket, hogy meséljenek, mi lehet ennek a bokornak a varázsereje? Ki mit kérne tőle, és miért?

• Egy másik változata az ilyen típusú játékoknak a „Felhőkaland”. Itt a felhők felé fordítjuk a tekintetünket, és arra kérjük a gyerekeket, hogy képzeljék magukat a felhők tetejére. Ki melyik felhőre ülne fel? Hova utazna vele? Milyen érzés lehet egy felhő hátán utazni?

Mit fejleszt? Fantázia, kíváncsiság, relaxáció.

A séta végén

Záró rítus

A sétánk végén hagyjunk egy kis időt magunknak az élmények lezárására! Hagyományosan a japán sinrin-joku – erdőfürdő séták – teaszertartással végződnek, amelynek célja, hogy a befelé figyelő, meditatív állapotból lassan visszatérjenek a résztvevők a külső környezet felé.

Mi is üljünk le egy pár percre, teázzunk, vagy frissítsük fel magunkat valamilyen más innivalóval, esetleg egy könnyű piknikkel. De itt most nem a táplálkozáson van a hangsúly, hanem hogy még egyszer átgondoljuk a szabadban minket ért benyomásokat, megosszuk ezeket a többiekkel, és fokozatosan felvegyük ismét a mindennapi élet ritmusát.

Mit fejleszt? Rendszerező képesség, relaxáció.

A séta után

Levél az erdőnek/fabarátnak

Ha már hazaértünk a sétánkból, és megint felidéznénk az élményeket, jó alkalom lehet egy képzeletbeli üzenetet küldeni a kedves helyünknek, fabarátunknak. Tetszőleges formában papírra vethetjük, vagy akár csak szóban, gondolatban megfogalmazhatjuk, hogy mi az, amit általa átéltünk, mit köszönünk meg a természetnek.

Például:

Kedves Fabarátom! Köszönöm az árnyékot, amivel védtél az erős fénytől! Remélem, neked is jó napod volt! Üdvözlettel, Sára

Mit fejleszt? Fantázia, empátia, memória.

Hadházy Sára írása

Forrás:

• Jennifer Ward: I love dirt! Boston, Trumpeter, 2008.
• Jennifer Ward: Let’s go outside! Boston, Trumpeter, 2008.
• Anna Carlile – Viola Design: 365 Nature: Projects to Connect with Nature Every Day. Hardie Grant Books, 2015.
• Autumn Totton – Alexandra Frey, The Mindfulness Project: Into Nature: A Creative Field Guide and Journal―Unplug and Reconnect with What Matters. Ebury Press, 2018.