A tavaszi szobanövény-ápolásra már most fel kell készülni, ha nem a két másodperc alatt megvásárolható vegyszerek mellett teszed le a voksod. Házi készítésű trágya? Természetes megoldás tetvek ellen? Gombaölő, ami nem öl meg minden más élőlényt is a környezetében? Kipróbált és működő recepteket hoztunk a low waste és a vegyszermentes háztartás jegyében.
Jó alap, jó föld
Ahogy nálunk, embereknél az ép gyermekkor, úgy a növényeknél a talaj minősége és mennyisége elsődleges szempont az egészséges fejlődésben. Nézzünk szét, mivel segíthetjük szobanövényeinket a mindennapokban!
A szobanövényeket tavasszal érdemes átültetni, kicserélni az elhasznált földet, nagyobb edénybe tenni az egészséges növekedésért, virágzásért. A téli időszakban ők is inkább pihennek, ritkábban kell őket locsolni. A virágzó szobanövények a havonkénti tápoldatozást ekkor sem vetik meg.
Március-április környékén a benn lakóknak is megvehetjük a friss virágföldet. Városlakóknak kicsit nehezebb dolguk van a környezetbarát „ássuk fel a kertet” verzióval, ahogy erdőből sem tud mindenki vakondtúrással betárazni. Ettől mondjuk óva intünk mindenkit.
Az erdei talaj például nagyon sok férget és egyéb élősködőt rejthet magában, amelyekre a végtelenül érzékeny, már-már hisztis szobanövények nincsenek felkészülve, és hamar a vesztüket okozhatják. A nem megfelelően trágyázott és kezelt kerti földnek is hasonló veszélyei lehetnek. A zacskózott, általános vagy speciális virágföld a szobanövények számára fontos.
Ahol ebben az esetben spórolni tudunk az ökológiai lábnyomon, az az, ha minél nagyobb kiszerelésben vásároljuk meg. A kiürült zsákot pedig alkalomadtán leveretjük esővízzel, és a szelektív gyűjtőbe dobjuk.
Ha nem találunk alkalmat az átültetésre, használjunk tápoldatot. Ha biztosan a legjobbat akarjuk lakásunk ékeinek, a friss földet is megküldhetjük egy kis extra ásványi anyaggal. Számos megoldás kínálkozik erre, a boltok polcai roskadnak a hatékony vegyszerektől, de gondoljuk át, hogy szükség van-e rájuk.
Tápoldatok – mi velük a baj?
Csomagolásuk egyrészt felesleges hulladék, nehezen is gyűjthető szelektíven, az élővizekbe kerülve némelyikük károkat okozhat a mikrokörnyezetnek nem megfelelő ásványianyag-tartalmával. Előnyük, hogy gyorsan megvásárolhatók, nem kell vesződni semmivel, csak egy kupakkal a locsolóvízhez adunk, és már virul is a primula.
Ha ezeket választjuk, fontos, hogy a növény specifikus igényeinek megfelelőt vegyük meg: egy kaktusznak teljesen más szükségletei vannak, mint egy orchideának. Ha van viszont természetes megoldás, miért ne voksolnánk arra?
Tévhit: a háziszereket macerás elkészíteni
Sokkal több energiába egyébként nem kerül a házi készítésű tápoldatok vagy permetek elkészítése, ez az egyik szépsége. Különösebb befektetést sem kell sejteni mögötte, hiszen gyakorlatilag szemétből és gazból össze lehet hozni. Nem kell hozzá guberálni, a hulladékká fokozás előtt avanzsáljuk őket háziszerré. Ezeken a kis lépéseken is múlik a fenntarthatóság azon túl, hogy „bezzeg a nagy gyárak…”
A receptek
Amit mindenki ismer – a kávézacc
A kávé távol tartja a csigákat, aminek a kertben épp hasznát vehetjük, a lakásban jó esetben nincs szükség erre a funkcióra. Különösebb tápláló ereje nincs, ám a földet kiválóan tudja lazítani még úgy is, ha nem keverjük bele. Egyszerűen csak a tetején oszlassuk el. Kis gereblyével ez még akár zen buddhista gyakorlattá is válhat.
Ultimate tápszer – a banánhéj
Többféleképp el lehet készíteni a banánhéj-tápszert attól függően, ki mennyire lusta. A kiszárított, centikre összevagdosott gyümölcshéjat le lehet tuszkolni a virág földjébe, tekintsük ezt egyfajta bio-táprúdnak. Az is bevett szokás, hogy pár hét alatt a radiátoron kiszárítják még télen, tavasszal pedig porrá őrlik. Ezt szórják kis mennyiségben a virágföldbe, vagy belekeverik az öntözővízbe.
Kicsit több odafigyelést igényel, de nagyobb hatékonyságot előfeltételez, ha a banánhéjat annyi vízbe áztatjuk, amennyi ellepi, majd a 2-3 hét alatt elkészült levet adjuk a vízhez. Egy literhez bőven elég egy kanál, és a föld káliumtartalmát már meg is toltuk.
Figyelem! Fontos, hogy kezeletlen banánt válasszunk, illetve a forgalmazónál kérdezzünk rá, milyen érésgyorsítót használnak. A vegyszeres banánnal csak egy bizonyos pofont adunk egy bizonyos végterméknek.
Hamu és gyémánt
A gyémántpor növényekre gyakorolt hatásáról szerintem egyetlen tanulmány sincs, ami aligha lehet véletlen. A fahamu viszont annál közkedveltebb anyag trágyázás szempontjából. A száraz, nem elázott hamu bővelkedik káliumban, magnéziumban, nátriumban és kalciumban, nyomelemben, vasban, foszforban, amelyek elengedhetetlenek a növények számára. Magunknak azért ne kapszulázzuk, de a virágfölddel összekeverhetünk 1-2 kiskanállal, lazítja is azt. Tápoldatként 1 literhez szintén egy evőkanál a hígítási arány, és bőven elég hetente vagy kéthetente locsolni vele.
Ha mondjuk szotyihéjból nyert hamvakkal rendelkezünk (kiváló fűtőeszköz a napraforgómaghéj – a szerk.), növények alá kevésbé hatékony, de mondjuk a komposztálónk pH-ját még mindig javíthatjuk vele.
Csörög a tojáshéj
A tojáshéj kis mennyiségben kerülhet a komposztba, a nagyüzemi tojásfogyasztó háztartások low waste törekvéseit tehát simán keresztülhúzhatja 1-1 héjacska. A porrá őrölt verzió viszont kellemesen lúgosít (savas közeget kedvelő növényeknél tehát csínján), és maga a tömény kalcium, ami a növények kedvenc nassolnivalója. Ezért darálóval minél apróbbra törni, majd hozzáadni a földhöz jó választás. Itt is fontos a mennyiség – ha egyszer beforgattuk egy kis kanállal, pár hónapig ne tegyünk újabb adagot a talajba.
Kártevők és betegség ellen
Aszpirin másnapra és… szobanövényeknek?
Sok helyen bevett szokás aszpirines vízzel permetezni a betegség sújtotta növényeket. Mi jobbat mondunk: tárazz be fűzfakéreg-teával! Szalicilsav-tartalma úgy hat, mint nálunk az aszpirin, nem mellesleg az emberi szervezetben is kifejti fájdalomcsillapító hatását. Növények esetében se vigyük túlzásba, de kis mennyiségben adható, mondjuk kéthetente egy csésze nem túl erős tea jót tehet.
Rohaszd be a csalánt!
A legjobb betegségek elleni permetszer a csalánlé. Népies nevén a csóvány kitűnően használható (főként kerti) növényekre, nem mellesleg nátriumban is gazdag. Egyszerűen le kell szednünk a virágzás előtti időszakban, beledobálni egy (nem fém) vödörbe, jól lenyomkodni, majd felönteni vízzel (esetleg hagyni, hogy az eső elintézze, amit el kell). Egy jó 15 literes edényhez olyan másfél kilónyit érdemes szedni, és gyakorlatilag ki kell tenni rohadni a napra. Meglesz ennek a böjtje, a csalánlé ugyanis büdös – cserébe igen hatékony. 10 liter permetlébe 1 liter elég a markáns nedűből. Használat előtt szűrjük át, hogy minél kevesebb levélmaradék és csalánszőr legyen benne.
Ugyanez pepitában dióval
A diófa levele beáztatva segíthet felvenni a harcot a diófák gombás megbetegedései ellen. A diólevél juglontartalmánál fogva sok növényre (és a talajra is) mérgező, ám a diófáknak kifejezetten jót tesz ez a vegyület, így visszajuttatva rájuk kedvező hatást gyakorolhatunk a fa egészségére. A burokfúró légy viszont egyre nagyobb területen teszi tönkre a termést, ellene a permetszer sajnos kevés, de ez egy másik cikk témája.
Tetves csapások ellen szappanos víz
Visszatérve a szobanövényekhez, a levéltetvek sajnos nem ismerik a privátszférát és a külvilág-lakás határait. Nekünk bejött a szappanos vizes lemosó permet, amelyhez pálmaolajmentes szappanreszelék és egy kis víz kell teljesen random arányban. Ezt egy kis spriccnis flakonba kell tölteni, majd mehet a napi kétszeri fufukázás. Határokon átívelő paradicsomföldeken mondjuk nem kezdenénk a permetezésbe egy 20 ml-es üvegcsével. A szappanos keverékbe a kis tetvek beleragadnak, fulladásos halált halnak kínok közt, a növénynek pedig kutyabaja lesz.
Amit semmiképp: szódabikarbóna és citromsav
Ellentétben azzal az óriási blődséggel, hogy szódabikarbónát és citromsavat összekeverve tegyünk a növényre. Eszünkbe se jusson ilyen merénylet! A lúgos és savas kémhatású vegyszerek egymással reakcióba lépve gondolkodás nélkül nyírják ki a növényt. Önmagában a szódabikarbónát használják gombaölő növényvédőként, ám rendkívül kicsi koncentrációban. Ez 1% alatti mennyiséget jelent, nagyon ritkán permetezve, amit ha kicsit is félremérünk, gyilkossá válunk. Biztonsági játékosoknak semmiképp nem ajánljuk.
Édes élet, édesnarancs-olaj
Döbbenetes, de a citrus sinensis, vagyis az édes narancs olaját az ökológiai növénytermesztésben is használják mint kártevőirtót. A nagyobb kitinvázú rovarokat békén hagyja, például a méheket és katicákat, de a kisebb kitinvázúakat kiszárítja és megöli. Ezt a hatást gombákon is megfigyelték. A növényeknek nem árt, de rendkívül körültekintően kell bánni vele, például 0,1%-os higítási arányban kell használni éjszakai permetezésnél, és az érzékenyebb virágok nem kedvelik, ezért szobanövényekre nem, paradicsomültetvényeken viszont annál inkább érdemes használni.
Az élet sava-borsa-fahéja
Plusz tippként álljon itt a fahéj is, cassia vagy ceyloni, most mindegy. Ha szaporítani kívánjuk növénykénket, földbe dugdosás előtt mártsuk meg a levágott szárat fahéjban. Így sokkal gyorsabban gyökeresednek. Emellett erőteljes gombaölő a fűszer, a rovarok egy részét is távol tartja, így a kis növénybabák háborítatlanul indulhatnak meg a paneldzsungelesedés irányába.
Fillérekből kihozható tehát egy egészséges lakás-ökoszisztéma, a legfontosabb, hogy mindig a növény érdekeit tartsuk szem előtt. Semmi nem csodaszer… ha valami nem válik be, induljunk el más irányba, ha pedig tudjuk, hogy kényes növény nem nekünk való, egyszerűen ne fogadjunk ilyet magunk mellé. Felelős felnőttként viselkedni növénytartás esetén is menő!
Mácsadi Anni cikke
Nyitókép: Daniel Öberg
