Aki ismer, az tudja, hogy a körkérdések embere vagyok. Egyrészt szeretem új oldalaikról megismerni az embereket, ha már időt töltök velük. Másrészt nem bírom a felszínes beszélgetéseket. Így ha egy társaságnál beáll a kínos csönd, vagy láthatóan csak a felszínen lebeg a társalgás, előszeretettel dobok be egy-egy körkérdést. Ha sikerrel járok, a diskurzus elmélyül, és mindenki új információkkal gazdagodik – akár még magára nézve is.

Az egyik visszatérő kedvencem a következő: „Te inkább vonal vagy, vagy szín?”. Ez nem a saját találmányom. Egy lélektan iránt érdeklődő, szintén laikus képzőművész ismerősöm tette fel nekem ezt a kérdést évekkel ezelőtt, és azóta sincs rá tökéletes válaszom. Már a kérdés értelmezése is érdekes, de a lényege talán ez: inkább gondolkodó vagy inkább érző embernek tartod magad? Olyan összetettek vagyunk… Lehet erre egyáltalán egy szóval felelni?

Az MBTI-személyiségmodell alapfogalmai

Emlékszem, milyen új perspektívákkal gazdagodtam, amikor megtanultam olyan kifejezéseket, mint introvertált, asszertív, proaktív vagy épp szekunder szégyen. Minden új, megtanult fogalom egy kicsit jobban cizellálja, hogy látjuk magunkat és a másikat.

Carl Gustav Jung (aki Freud barátja és tanítványa volt, és többek között megalkotta a kollektív tudatalatti fogalmát) meghatározta az elme négy oldalát. Ezt négy betű jelöli a tudományos diskurzusban: T, F, S, N.
A négy kognitív funkció a következő:

• gondolkodás (thinking, T)
• érzés (feeling, F)
• érzékelés (sensing, S)
• intuíció (iNtuition, N)

Ezen túlmenően megkülönböztette azt is, hogy az adott illető az adott kognitív funkcióban inkább extrovertáltan vagy introvertáltan reagál-e. Ezek variációiból jött létre a nyolc különféle személyiségtípus.

Ezt fejlesztette tovább a Myers–Briggs-típuselmélet, amelyet Katherine Briggs és lánya, Isabel Myers alakított ki a II. világháború idején. A jungi kognitív funkciókat kétfelé osztották:

• Az érzékelés és az intuíció révén információt szerzünk a világról (azaz tanulunk).
• Az érzés és a gondolkodás segítségével pedig hasznosítjuk ezt az információt (vagyis döntést hozunk).

Úgy vélték, hogy a négy funkció közül kettőt preferálunk: egyet a tanulási, egyet a döntéshozatali oldalról. Továbbá behoztak két további vonást: a kutatót és a tervezőt (más szavakkal az észlelőt és a megítélőt.
Betűjeleik: J = judging, P = perceiving.

Ez így már 2×2×2×2, azaz 16 személyiségtípus, amelyeket négy betűből álló kódok jelölnek (lásd alább). Fontos tudni, hogy a Myers–Briggs-típusindikátor (MBTI) nevű személyiségteszt a viselkedési preferenciáink alapján értékel, amelyek életünk és élethelyzeteink során állandó változásban vannak.  

Az MBTI-személyiségmodell további megismeréséhez ajánlom figyelmetekbe a Szellemszikrák alapítójának, Pogány Csörsz Péternek az MBTI-gyorstalpaló videósorozatát, amely bármely korosztály számára érhető és szórakoztató bevezetést ad a témába.

OCEAN-modell

A 16 személyiségtípus elnevezésű iskola (NERIS Platform) megtartotta ezt a jungiánus és Myers–Briggs-féle felosztást, ám ők más irányba indultak. A személyiség különböző dimenzióit a Big Five személyiségmodelljére építették fel.
Az öt személyiségvonás ezek fényében:

Ez a modell az alapfogalmakból (openness to experience; conscientiousness; extraversion; agreeableness; neuroticism) képzett akroníma szerint OCEAN-modellként is ismert. Ezen öt személyiségvonásnál nem az a kérdés, hogy megvannak-e bennünk, hanem e kategóriákon belül létezik két véglet, és a végpontok között húzódó skálán mindenki máshova tartozik.

1. Extraverzió

A dimenzió két végén álló személyek jellemzői:

• A dimenzió egyik végén álló személy: pozitív érzelmi beállítottságú, asszertív, társaságkedvelő.
• A dimenzió másik végén álló személy: csendes, visszahúzódó, inkább tartózkodó, mint barátságtalan, szeret egyedül lenni.

2. Barátságosság

A dimenzió két végén álló személyek jellemzői:

• barátságos – barátságtalan
• meleg – hideg
• kedves – nyers
• udvarias – udvariatlan
• jó természetű – ingerlékeny

3. Lelkiismeretesség

A dimenzió két végén álló személyek jellemzői:

• óvatos – meggondolatlan
• komoly – frivol
• alapos – felületes
• szorgalmas – lusta
• felelősségteljes – felelőtlen

4. Érzelmi stabilitás

• A dimenzió egyik végén álló személy: érzelmileg kiegyensúlyozott, képes a stresszkeltő helyzetekkel higgadtan szembenézni.
• A dimenzió másik végén álló személy: hajlamos az irreális gondolkodásra, alacsony önértékelés, szomatikus tünetektől szenvedhet, kevésbé tudja impulzusait kontrollálni.

5. Kultúra/intellektus

Ez egy problematikus kategória, amit én úgy értelmeztem, hogy ez inkább a tapasztalatokra való nyitottságon hivatott mérni. A dimenzió két végén álló személyek jellemzői:

• fantáziadús – fantáziátlan
• intellektuális – ösztönös
• kifinomult – durva
• érdektelen – kíváncsi
• nem kreatív – kreatív

16 Personalities személyiségteszt

A 16Personalities személyiségteszt ilyen értelemben 5 dimenziós, tehát az MBTI (4) és az OCEAN (1) modelljeit ötvözi. Emlékszem, amikor két éve kitöltöttem, ugyanaz az az eredmény jött ki, mint most. Eszerint „kampányfőnök” típus vagyok: egy lelkes, kreatív és társaságkedvelő, szabad lélek, akinek nagyon könnyű mosolyt csalni az arcára (ENFP-A/ENFP-T), és a jellemzés még megy tovább, százalékos értékeket is adva az egyes kategóriákra bontva. Ugyanígy kampányfőnök-típus e teszt szerint Robert Downey Jr., Quentin Tarantino, Ellen DeGeneres, Spider Man és Willy Wonka.

Te milyen típus vagy? Vitázó? Mediátor? Logisztikus? Virtuóz? Töltsd ki a tesztet itt.

Az erősségek és gyengeségek kiértékelése alapján a teszteredmény jól jellemez, viszont a hivatkozott példák is rámutatnak, hogy a teszt azért inkább szórakoztató jellegű, de mindenképp továbbgondolásra késztet. Akit foglalkoztat az önismeret, ajánlom, jó KEZDET. Viszont semmiképp sem ér fel azzal a részletes kiértékeléssel, amelyet például egy pszichológustól kaptam egy mélyinterjú, egy Rorschach- és egy MMPI-teszt után. És még az is csak a kezdet volt.

Mindannyian millióképpen visszatükröződünk a világban. Nem kell terápiába vonulni ahhoz, hogy megismerjük magunkat. Valaki a szerettei által visszavetített képet veszi alapul, valaki jósnőhöz jár, valaki horoszkópot olvas. Valaki beszélgetések alapján ítél, más a tettek alapján. Lehet, hogy ma „vonalnak” tartom magam, holnap pedig „színnek”.

Szerintem nem feltétlenül az a lényeg, hogy mi az a kép, amivel mások szembesítenek minket, hanem az, hogy a levont tanulságok alapján mihez kezdünk azzal az önismerettel, amit abból a visszajelzésből kaptunk.

Sós Dóra Gabriella írása

Hivatkozások és képforrások:

• Benjamin Hardy: Most personality tests (like Myers-Briggs) are junk science and can make you cling to a label — instead, focus on making meaningful change. Business Insider, 2020. 07. 09.
• Big Five Személyiségmodell, Wikipédia
• Filep Lőrinc András: Myers-Briggs személyiségtipológia: Az alapok. Fileplorinc.hu, 2018. 01. 31.
• Jamie on Reddit
• Libby MacCarthy: Why Your Myers-Briggs Personality Type Is Meaningless. Psycom.net, 2020. 06. 19.
• NERIS Platform: Our Framework
• Pogány Csörsz Péter: Az MBTI személyiségmodell alapjai. Szellemszikrák.hu
• Ulleo (Pixabay)