A tudatosság hármassága: a fenntarthatóság, az önismeret és az egészséges életmód az, amelyet megvizsgáltunk három zenész lencséjén keresztül. Foglalkoztatott minket a kérdés, hogy vajon az ikonok, a zenevilág egyes képviselői hogyan látják a társadalom változásait, milyen válaszokat adnak a felmerülő kérdésekre. Érdekes reakciók születtek, három teljesen különböző szemszögből láthatunk rá ugyanarra, mégis van átfedés a történetek közt. Külön öröm, hogy az egészség számukra nem csak a fizikai jólétet jelenti.
Kovács Sára Dizna, a Samsara Boulevard énekesnője, az anyaság szerepébe frissen csöppenő, vérbeli nő, a Diznaland alkotója, akinek horgolmányai csodás mintákat szőnek az emberek tudatába. Zenéjével, nemez workshopjaival és életmódjával nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is szinten tartja közönségében. Mint elmondta, gyermekkora óta a spórolásra nevelték, így mindennapjaiban játszi könnyedséggel van jelen a környezetvédelem. Újrahasználja az esetleg megvásárolt zacskókat, otthonában a lehető legtermészetesebb dolgokat használja.
„Már attól is lelkiismeret-furdalásom van, ha folyó víznél mosogatok, de nem bánom, mert ez arra késztet, hogy minél tudatosabban éljek, és vezessem a háztartást. Rendkívül izgalmasnak találom a tisztítószerek és egyéb háztartási vagy kozmetikai kellékek házi keverését, előállítását. Például mosószer helyett mosódiót, öblítő helyett esszenciális olajkeveréket, dezodor helyett szódabikarbónát használok. Gyermekemmel mosható pelenkázunk, házilag keverek testápolót magamnak, valamint masszázsolajat a babámnak.”
Az önismeretről alkotott képe is a helyén van, az önszeretet központi szerepet tölt be a mindennapjaiban. Szerinte az önismeret egy egész életen át tartó megfigyelés és tanulás; nemcsak önmagáról szól, hanem a környezetével való kapcsolódásról, a szeretteiről, úgy, hogy közben nem hanyagolja el magát sem.
„Megfigyelem, melyek az igazi igényeim, és mennyire adok ezeknek teret úgy, hogy másokat ne bántsak, ne okozzak magamnak és másoknak lelkiismeret-furdalást. Önmagunk megszeretése sem egy könnyű feladat, különösen, mikor a „rossz” vagy inkább önmagunknak kevésbé tetsző tulajdonságainkkal együtt fogadjuk el létünket. E téren a legfontosabb számomra, hogy minden egyes nap figyeljem a reakcióimat, a cselekedeteimet, a gondolataimat, a vágyaimat, bocsássak meg, és legfőképpen hallgassak a belső hangra, ami mindig az igazat súgja.”
Bokor Réka, a felvidéki Jóvilágvan aranytorkú énekese, újságíró, politikai pályával kicsit távolabbról kacérkodó, környezetvédelmi everyday hero, aki ráadásul a szlovákiai magyarság érdekképviseletéért, kulturális fejlődéséért messzemenőkig kiáll és tesz. Zenekarával hamarosan megjelenik legújabb lemezük A folyó balladái címmel, amelynek bemutatóját a Duna partján tartják majd.
„Tudatos tervezés, megélés, figyelem nélkül elsodornak bennünket a mindennapok. Annyi inger, annyi információ vesz bennünket körül, amihez a ma embere nem tud – de, véleményem szerint, nem is kell neki adaptálódni”.
Rékát sokszor a zenélés rántja ki a mókuskerékből, számára ez egyfajta terápia is, könnyebben kapcsolódik általa önmagával. Az önismereti úton elmondása szerint még sok tennivalója van, de ha problémája akad, mindenféle szégyenérzet nélkül a terápiát és a szakemberi segítséget választja, mert ez „nem szégyen, betegség vagy ilyesmi: ez felelősségteljes munka önmagunkon.”
A környezetvédelem az ő életének is szerves része, a tudatosság e téren is visszaköszön mindennapjaiban, véleményét pedig nem is rejti véka alá.
„Sokan e téren túl borúlátónak, túl radikálisnak tartanak, mert úgy látom, és ezt ki is mondom: az emberiség katasztrófa előtt áll, ami egyrészt a szélsőséges időjárási eseményekben, az ökoszisztémák összeomlásában mutatkozik majd meg, de ebből kifolyólag fegyveres konfliktusok is várnak ránk. Azért vagyok aktív a politikai színtéren is, hogy mindennek hangot adjak, a kis életemben pedig, ami erőmből kitelik, ugyanezt igyekszem megtenni.”
Szilárd Monsterleg más műfajban alkot: az IATR zenekar gitárosa, valamint több projektben közreműködött már vizuáljaival. A zenekar írta és rendezte ezt az esszenciális videoklipet is.
Szilárd mellesleg környezetvédelmi mérnök, aki integrálszemlélettel tekint a világra, egyedi látásmódja nemcsak arra mutat rá, hogy a fizikális környezetszennyezés ellen hogyan vehetjük fel a harcot, hanem a kiegyensúlyozott mentális és érzelmi állapot fontosságát is aláhúzza.
„A tudatosság egy állandó, fókuszált figyelmet igényel a mindennapi tevékenységünkben. A folyamat sokszor elúszik, és programszerűen hajtjuk végre cselekedeteinket. Ez hullámokban tudatosul, és akkor a belső erőnkön áll, hogy meddig tudjuk ezt kitartani.
Magamon ilyenkor azt veszem észre, hogy feltárulnak opciók, amelyek mentén folytatom a sorsvonalam. Például lehetek egy adott helyzetben dühös, de ha ezt sikerül tudatosítanom, választhatok egy ettől eltérő reakciót, amivel fel tudom oldani a helyzetet, elégetek egy szamszkárát (a buddhista és indiai filozófiához is köthető fogalom, egyfajta múltbéli vagy előző életi élményt jelöl – a szerk.), és legközelebb már lágyabban jön fel ugyanez a lecke, míg teljesen el nem ég.”
Az önismereti úton fontos számára a döntés szabadsága. Nagyjából tudja, mire mi lesz a reakciója, és el is döntheti, hogy így vagy úgy reagál adott szituációkban, néha lemondva egy-egy oda nem illő, csípőből jövő válaszról. Ahogy fogalmaz:
„Vannak dolgok, helyzetek, amikkel nem tudok jóllakni. Az önismeret az, amikor megtalálom azt a lelki ásványelemet, amitől hiányt szenvedek, és megszűnik az éhség a csipszre.”
Mindhármukat megkérdeztük, mégis mit mondanának annak, aki fenntarthatósági tanácsért fordulna hozzájuk, vagy épp most kezdené el az életét tudatosan élni, hogyan álljon neki.
Kovács Sára: „Azt javasolnám, hogy minél több élelmiszert hazai termelőktől vásárolj, műanyagok helyett természetes anyagokat használj. Törekedj arra, hogy pazarlás helyett az anyagok újrahasználása legyen a megszokott a mindennapokban, amelyet az egészséges jövő érdekében gyermekeidnek is taníts, közvetíts.”
Bokor Réka: „Hogy mit vásárolunk, tulajdonképpen szavazat. A pénzünkkel szavazunk és fenntartunk, támogatunk üzleti érdekeket. Vigyünk szatyrot a boltba, próbáljunk csomagolásmentesen vásárolni, nekem nagyon bejöttek a mosható menstruációs eszközök. Ezek minőségi változást jelentettek az életemben, ajánlom jó szívvel. Szappanokat használok, jóval kevesebb kozmetikai cikket, nincs hajfestés, műkörmök és egyéb csilli-villi ócskaságok. A lakóhelyemen remekül lehet szelektálni, és a komposztálható hulladékot is egy nagy hordóban gyűjtöm. A fesztiválok szervezésekor is igyekszünk re-poharat használni és kerülni a felesleges, egyszer használatos hulladékokat.
Vállaljuk fel a témát, olvassunk, osszuk meg a fontos cikkeket, hozzuk fel a témát az asztaltársaságokban, erősítsük fel azt a hangot, ami egyértelművé teszi globálisan is: már most is el vagyunk késve, ne késlekedjünk tovább! Az üzleti érdekek nem vehetik el a következő generáció esélyét a normális élethez.”
Szilárd Monsterleg: „A zero waste mozgalom tele van életvezetési tanácsokkal. Ha komolyan érdekel a téma, itt rengeteg szellemi táplálékra lelsz. Azt javaslom, kicsiben kezdd, babalépésekben. Ha túl sokat vállalsz egyszerre, a kezdeti nehézségek miatt a lelkesedésed alábbhagyhat, és nehezebb visszatérni. Inkább stabilizálj egy adott szintet, és amikor az már kényelmes, menj tovább.
Például:
1. lépés: A nagybevásárlást piacokon ejted meg. Viszel saját szütyőt, és lokálisan szerzed be a táplálékot.
2. lépés: A húsipar a legnagyobb környezetszennyező a metánkibocsátás és a hozzá tartozó takarmányozás miatt. Fokozatosan csökkentsd a bevitt hús mennyiségét.
3. lépés: Az impulzív vásárlás csökkentése: egyszerűen vegyél kevesebbet. Írd fel, amit venni szeretnél, és ha egy hónap múlva is úgy gondolod, hogy ez kell, akkor vedd meg.
4. lépés: Költözz vidékre, vagy legyél sokat a természetben. Amint harmóniába kerülsz vele, magadtól is tudni fogod, mi a helyes és mi a helytelen.”
Kiemelt kép: Murilo Soares (Pexels.com)
Mácsadi Anni írása
