Speechfluencers

Logopédus hallgatók által létrehozott Instagram-felület a dadogásról mindenkinek

A Speechfluencers projekt egy nagyon hasznos kezdeményezés, egy olyan felület, ahol az ELTE BGGYK logopédus hallgatói a dadogás jelenségéről osztanak meg szakirodalmi forrásokból származó információkat, vizuális történetmeséléssel egybeszőve.

Valószínűleg mindannyiunknak vannak emlékei, akár saját élményei a dadogással kapcsolatban: a beszélő mondanivalójának kezdetén vagy annak folyamatában elakad, és érzékelhetően egyfajta görcsöt szeretne leküzdeni, azon továbblendülni, hogy befejezhesse az elkezdett gondolatmenetet. Sokszor a másik fél, a hallgató zavarba jön, a tudása hiányos a jelenség megértésével és a hozzá való viszonyulással kapcsolatban. De a dadogó fél is nagyon kínos pillanatokat élhet meg. Mindez együtt ördögi körként hathat.

Interjú Szűcs Antal Mórral, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar logopédiai szakcsoportjának oktatójával, illetve Németh Violával, BA 3. évfolyamos logopédia szakos hallgatóval.

Van még egy olyan beszédhiba, amellyel kapcsolatban ennyi előítélettel lennének az emberek?

Németh Viola: Érdemes lenne felmérésekkel vizsgálni, hogy a különböző beszédhibák milyen benyomásokat váltanak ki a hallgató félből. Viszont pontos ismeret hiányában is elmondható, hogy a dadogás gyakran negatív konnotációkkal jár, és erre az művészetben is láthatunk példákat. Míg a beszédhanghibák (pöszeség, raccsolás) vagy a megváltozott rezonancia (túlzott vagy csökkent orrhangzósság) esetleg valamiféle személyiségvonás kihangsúlyozására (pl. raccsolás mint arisztokrata attribútum) jelennek meg, mondjuk egy színdarab vagy film esetén, addig egy dadogó szereplőhöz gyakran társítják a bizonytalan, félénk, kissé bugyuta jellemet. Viszont talán ezek az előítéletek enyhültek, legalábbis össztársadalmi szinten megindultak olyan érzékenyítő folyamatok, amelyek segítenek elfogadtatni ezt a „másságot” is – gondoljunk csak az elmúlt évtized egyik nagysikerű, Oscar-díjas filmjére, A király beszédére.

Szűcs Antal Mór: A filmeken túl számos művészeti ág foglalkozik a dadogással. Kiemelném az Unspoken című drámát, amely Neil Rathmell és Trudy Stewart tollából származik, s érzékletesen ábrázolja egy fiatal férfi beszéd- és kommunikációs nehézségeit. (Megtekinthető itt.)

Villiljós, izlandi fotóművész egész portfólión keresztül mutatja be a görcsökkel szaggatott beszéd okozta belső feszültséget. Számos novellát, regényt olvashatunk, amelyekben a dadogás komoly szerepet kap. Kiemelném a magyar irodalomból többek között Benedek Szabolcsot (Kommunikációs zavar) és Pozsonyi Ferencet (Csendültem), akik saját érintettségük alapján publikáltak/publikálnak. A művészeten túl persze megjelentek a közösségi média végtelen tengerén szörföző influenszerek is. Közülük a témában kiemelt jelentőssége van az érintetteknek, akik maguk osztják meg tapasztalataikat az általuk érzékelt beszédnehézségről, és persze ide sorolnám a Speechfluencers profilt is.

Mennyire gyakori jelenség Magyarországon a dadogás? Milyen típusai, súlyossági fokai vannak?

SzAM: A populáció nagyjából 1%-a érintett. Olyan jelenségről van szó, ami kultúra- és nyelvfüggetlen, a tünetek rendkívül hasonlóak mindenütt. Nehezíti az ábrát az ún. élettani nem folyamatos beszéd jelensége. A 3-4 éves gyermekek beszéde gyakorta mutat a dadogáshoz hasonló nemfolyamatossági jegyeket: megakadásokat, ismétléseket, ám ezeket az esetek túlnyomó többségében (80-90%) idővel elhagyják. A hátterében a természetes érés jelensége áll, így akár logopédiai intervenció nélkül is elmúlhat a diszfluencia.

NV: A dadogó beszéd legfőbb jellegzetessége – s ez az, ami a tipikus beszélők nem folyamatos beszédétől leginkább különbözik – a görcs jelensége. A görcs vagy spazmus akaratlan izomkontrakció, amely a beszédszervekben jelentkezhet (légzőizmok, hangszalagokat mozgató gégeizmok, az artikulációs traktus izmai). A görcsök típusa különböző megakadásokat eredményez a beszédben. Ha az izomgörcs repetitív jellegű, vagyis az egyén beszédekor hang- és szótagismétlések fordulnak elő (ismétlődhetnek szavak, szókapcsolatok is), klónusos görcsről beszélünk. Ha maga a beszéd folyama akad meg, tehát nem ismétlések jelentkeznek, hanem hangmegnyúlások (prolongáció) vagy szünetek (blokkok), a tónusos görcs elnevezést használjuk. Gyakori az is, hogy ez a kétféle spazmus egyszerre jelentkezik a beszéd folyamán.

Az, hogy mennyire súlyos a dadogás, nagyban függ a dadogó beszéd szubjektív befogadásától, a környezettől és a dadogás megélésétől. A súlyosság tehát leginkább az egyének szintjén határozható meg, mintsem egzakt mérőszámokkal.

Hogyan indult a kezdeményezés, hogy a hallgatók rászánják a tudásukat és szabadidejüket arra, hogy másoknak segítsenek? Hányan vesznek részt a projektben?

Oktatóként szeretek olyan feladatokat adni a hallgatóknak, aminek eredménye nem bújik meg az asztalfiókban. Általában ezek a kihívások jobban motiválják az embert, szívesebben lát munkához, emellett azt is megfigyeltem, hogy az így végzett feladatok jobban sikerülnek. Korábban a Wikipédia ‘dadogás’, illetve ‘hadarás’ szócikkeit aktualizáltuk a hallgatókkal. Ennek eredményeként jelenleg a magyar nyelvű oldal rendelkezik a legtöbb és legpontosabb információtárházzal.

Erőszakkal nem lehet elfogadtatni. A másság elfogadásának egyetlen eszköze a tudásátadás. Ehhez közérthetően megfogalmazott, hiteles, szakirodalomból származó információra van szükség, ami eljut a társadalom széles spektrumához.

A hallgatók a Speechfluencers profilon keresztül a dadogással kapcsolatos információáramlásban vehettek részt. Németh Viola találta ki a rövid és frappáns nevet, illetve szervezte össze a hallgatók munkáját.

NV: A profilon jelenleg található 50 bejegyzést mind egy-egy ember készítette, ők mindnyájan jelenleg harmadéves, nappali tagozatos hallgatók. Szerettünk volna valami olyan tevékenységet folytatni a félév során, ami túlmutat az egyetemi kereteken, és a leendő hivatásunkba vezet be.

●      Kiknek szól az Insta-oldal?

NV: Olyan információkat igyekeztünk összegyűjteni, amelyek akárki számára érdekesen hathatnak, akár van köze a logopédiához, pedagógiához, akár csak egy éppen arra tévedő Instagram-felhasználó. A posztokat két nyelven, magyarul és angolul írtuk, talán nagyot álmodva, de akár a nemzetközi követőket is megszólítva ezzel. Mivel az egyes bejegyzések terjedelmi korlátja kötött minket, minél lényegretörőbben, de informatív módon szerkesztettük a közlendőnket.  

●     Milyen jellegű információkat igyekszik főként átadni az oldal?

NV: Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy az egyébként mindenki által ismert, de nem annyira értett beszédfolyamatossági zavarokról és a dadogásról közöljünk tényeket, tévhitek cáfolatait és fun-facteket közérthető módon. A hallgatók egyéni preferenciái természetesen befolyásolták, hogy milyen jellegű bejegyzések legyenek. Több poszt szól híres dadogó személyekről, az ő példájukon bemutatva a beszédzavart és megélését, az érintettek nehézségeit. Ajánlunk filmeket, szép- és szakirodalmakat, praktikákat dadogóknak és „hallgatóknak”, terápiákat is, és nem utolsósorban olyan elméleti ismereteket közlünk, amelyek az eddigi tanulmányaink során megszerzett ismeretanyagon alapszanak.

Nem titkolt cél ezzel a legpozitívabb értelemben vett érzékenyítés volt – ez a szó sajnos manapság gyakran használatos pejoratív értelemben –, hiszen nem ritka, hogy valaki hátrányos helyzetbe kerül az élet legkülönbözőbb színterein a beszédfolyamatossági zavara miatt.

A zavar pontosabb megértése, a dadogás jelenségéről szerzett ismeretek elvezethetnek akár egy olyan idealisztikus, támogató környezethez, amely elfogadja a dadogó személyt dadogásával együtt.

Mik a hosszabb távú tervek a projekttel kapcsolatban?

SzAM: Remélem, hogy a hallgatók továbbviszik a projektet. Az oldal számos lehetőséget biztosít: készíthetnek élő interjúkat érintettekkel, szakemberekkel, kapcsolatba kerülhetnek komolyabb szervezetekkel, sőt, akár tudományos igényű publikáció/konferencia beszámoló is táplálkozhat belőle!

Kiemelt kép: Andrea Piacquadio (pexels.com)

Hadházy Sára írása

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük