Science fiction és fantasy: mi a különbség, mi a közös?
A hazai magasirodalom viszonya a mainstream irodalomhoz és a popkultúrához valamelyest problematikus – de ez elsősorban fogalmi rendezés kérdése. Nem minden szépirodalmi mű magasirodalom. Nem minden népszerű mű jó, de nem is mind ponyva. A spekulatív irodalom fogalma különböző műfajokat (zsánereket) ölel fel: fantasy, science fiction, horror stb. A spekulatív ernyő alá tartozó művek egy része magasirodalmi mércét üt meg (például Ursula Le Guin könyvei), mások kiemelkedő vagy tisztességes zsánerművek (pl. számos cyberpunk regény), és van persze rengeteg silány minőségű ponyva (amiket direkt nem szeretnék nevesíteni).
A fantasy (fantasztikus irodalom) tehát egy spekulatív műfaj, amelyben a természetfeletti elemek komplex világot alkotnak, és szervesen alakítják a cselekményt.
Bár fantasztikus irodalom mindig is létezett, de a független, önálló, spekulatív irodalmi zsánerek kialakulása a 20. század elejére tehető (például a science fiction kezdete Hugo Gernsback Amazing Stories folyóiratához köthető [1926], illetve olyan szerzőkhöz, mint H. G. Wells, Jules Verne, Edgar Allan Poe). Ami biztos, hogy a spekulatív irodalom a 70-es évektől egy egyre gyűrűző, alternatív és popkulturális bumm keretében egyre meghatározóbb lett a kultúrpiacon (Gyűrűk ura: 1936–1949, Dűne: 1965, Star Wars: 1977). Ez a köztudatban legtöbbször az irodalomat és a filmet jelenti, de a spekulatív zsáner rajongói számára a képregények, videójátékok, táblajátékok széles piaca is ugyanúgy fontos.
Ha többet is megtudnál a spekulatív irodalom kezdeteiről, lásd: Sós 2016, vagy ajánlom figyelmedbe az egyik legelgondolkodtatóbb science fiction regényt:
Sci-fi versus fantasy
SCI-FI: Függetlenül attól, hogy milyen tudományos-fantasztikumról beszélünk (tehát soft vagy hard sf-ről), közös tulajdonságuk a tudományos érdeklődés. Ezért olyan fogalmakat kapcsolhatunk ide, mint a tudományos hihetőség vagy legalábbis a tudományos hihetőség látszata – hiszen sokszor csak pszeudotudományos hipotézisekre épülnek a művek.
FANTASY: A fantasyben ez a természettudományokhoz vagy a tudományosság illúziójához való közelítés nem előfeltétel, a természetfeletti műszervező ereje viszont igen – ezért kapcsolják hozzá oly gyakran a varázslat, mágia, mese és misztikum kifejezéseket.
Mindkét műfajnak elvitathatatlan eleme a „csodaérzék” (sense of wonder) és a fantasztikum. És mindkét műfajra igaz, hogy azokban racionalitás és irracionalitás csap össze. Ugyanakkor ne feledjük:
a jó mű alapfeltétele az, hogy a képzelt alakok számára teremtett referenciális világ működésének következetesnek kell maradnia. Tehát a mű világának a maga szabályai szerint logikusnak, elképzelhetőnek és átélhetőnek kell lennie.
Tudtad?
Tzvetan Todorov irodalomtudós elkülöníti egymástól
a „különöst”, amelyre az adott világ törvényei alapján magyarázat adható,
a „csodást”, amelyhez új törvényszerűségek bevezetése szükségeltetik,
és a „fantasztikust”, amelynél a kétértelműség végig feloldatlan marad, épp ezért átmeneti kategóriának tekinthető.
(Todorov 2002)
Természetesen a spekulatív irodalmi műfajok határait sok esetben nem lehet egyértelműen kijelölni, a tudomány és a fantasztikum határai erősen képlékenyek. Arthur C. Clarke ezt így fogalmazta meg: „Bármely kellőképp fejlett technika megkülönböztethetetlen a mágiától”, író kollégája, Leigh Brackett pedig így: „Boszorkányság a tudatlannak […], szimpla tudomány a tanultnak”.
Az amerikai SF&F piac
A Forbes 2018-as cikke szerint az SF&F (science fiction & fantasy) könyvek piacán az alábbi tendenciák történtek:
- 2010 óta a SF&F könyvek eladásai megduplázódtak (egyre népszerűbbek a széles közönség körében).
- A klasszikus kiadóknál megjelenő nyomtatott SF&F könyvek eladásai zuhantak: 2009-hez képest 50%-ot, és vissza sem tértek (más zsánerek nyomtatott könyveivel ellentétben).
- A saját kiadású vagy Amazon által kiadott e-könyvek viszont szárnyalnak, 2017-ben az SF&F print, digitális és hangoskönyv eladásainak 48%-át adták.
Egy 2019-ben készült elemzés szerint az amerikai könyvpiacon így teljesített a fantasy irodalom:
| Műfaj | Eladott könyvek (millió db) |
| suspense/thriller | 10,13 |
| romantikus | 9,18 |
| mystery/detektív | 5,51 |
| képregények | 4,89 |
| klasszikusok | 3,59 |
| fantasy | 2,96 |
| science fiction | 2,68 |
| vallásos | 1,33 |
| okkult/pszichológiai/horror | 1,05 |
| western | 0,96 |
| akció/kaland | 0,74 |
A Business Insider szerint a streamingszolgáltatók világában az SF&F sokkal dominánsabb szerepet tölt be. 2021–2022-ben a legstabilabban legnépszerűbb sorozatok a következők voltak: Stranger Things (Netflix), The Mandalorian (Disney+), Titans (HBO Max).
A felnőtt „mesék” szerepe
A fantasztikus művek törhetetlen népszerűségét részint az alábbi három érdem indokolja:
- intenzíven stimulálják a képzeletet,
- növelik a kreativitást,
- és fejlesztik azon képességünket, hogy elfogadjunk vagy alkalmazkodjunk szokatlan vagy előre nem látott körülményekhez.
További okokat is látok, amik miatt a spekulatív művészet és a fantasztikum egyre kedveltebb:
- a gyerekek gyorsabban felnőnek, a felnőttek pedig gyerekesebbek maradnak,
- a „felnőtt mesére” egész szubkultúrák és iparágak épültek, többé az nem ciki,
- menedéket ad, eltereli a figyelmünket, amire fragmentált és felgyorsult társadalmunkban egyre nagyobb szükség van,
- értelmezi, egyúttal varázslatosabbá, különlegesebbé teszi a modern hétköznapok valóságát.
Felhasznált irodalom
- Carmody, Austin (2019): Do Fantasy Books Sell Well? Real Statistical Trends. Fantasybookfanatic.com
- Clark, Travis (2022): 9 months of streaming TV data show the most popular franchises on Netflix, Disney+, and more major platforms. Business Insider, április 11.
- Rowe, Adam (2018): Science Fiction And Fantasy Book Sales Have Doubled Since 2010. Forbes, június 19.
- Sós Dóra Gabriella (2016): Cyberpunk 101: high tech – low life. Opus, 1. sz.
- Todorov, Tzvetan (2002): Bevezetés a fantasztikus irodalomba. Budapest, Napvilág.
- Kiemelt kép: CDD20 (Pixabay)
