Közel másfél éve vagyunk Magyarországon a járványhelyzetben, két hullám már mögöttünk van, a harmadikból pedig talán épp most lábalunk ki. Az átoltottsági arány folyamatosan nő, a megbetegedések száma csökken, de még messze vagyunk a teljes járványmentességtől. A poszt-Covid fizikai tünetei és a mentálhigiénés problémák még sokáig életünk részei lesznek.
A közterületeken már nem kötelező a maszkviselés, megvan ugyanis az ötmillió beoltott az országban. A kijárási tilalomnak vége, és a másfél méteres távolság tartása sem kötelező. Kinyithattak a vendéglátóipari egységek teraszai, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt pedig a szolgáltatások ajtajai is kitárultak. Fontos azonban tudatosítani, hogy a járvány nem ért véget, ezért az alapvető tisztálkodási szokásokat érdemes a továbbiakban is szem előtt tartani.
A lazításoknak köszönhetően élénkebben mozoghatnak az emberek, már-már a szabadság ígéretével kecsegtetnek a mindennapok. Ha teljesen meg is szűnik a járvány, az emberi psziché nagy nyomás alatt áll, és ez nem múlik majd el egyik pillanatról a másikra.
Koday Zsuzsanna klinikai szakpszichológus szerint nem klasszikus krízishelyzetről van szó, hiszen egy elhúzódó járvánnyal van dolgunk, amely különböző szinten érintette a teljes lakosságot. A helyzet már a katasztrófapszichológia tárgykörébe tartozik.
Hogyan dolgozzuk fel a Covid-traumákat?
A mentális egészség fenntartása ilyen helyzetben kifejezetten áldásos, de egyáltalán nem könnyű. Rendkívül szerteágazó problémakörről van szó. A szakember szerint meg kell említeni az egészségügyi dolgozók traumatizálódását, a lakosság veszteségélményeit, a halállal való találkozáson, a munkahely elvesztésén, az egzisztencia meggyengülésén vagy akár a műtétek elhalasztásán keresztül. A pszichológus szerint ezek feldolgozása a vészhelyzet elmúlásával kezdődik meg.
A járványnak rövid és hosszú távú hatása is van. Szembetűnő, hogy a legtöbb ember feszült, lobbanékony, ingerlékeny. A bizalmatlanság és a keserűség, amit Koday még említ a sorban. A hosszú távú hatások közt akár a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is megjelenhet, de olyan dolgokkal is szembe kell nézni, mint a gyász, a szorongás, a hangulatingadozások.
Az is előfordulhat, hogy annak, aki már meglévő mentális zavarral küzd, az állapota romolhat. A szociális izoláció, a kezelési lehetőségek csökkenése, esetleges veszteségélmények, a magukra hagyottság érzése mind nagyobb feszültséget szülnek az emberben.
A pszichológus rendkívül fontosnak tartja, hogy minden aspektusban feldolgozzuk a keletkezett problémákat: egyéni, családi, közösségi, társadalmi szinteken is elengedhetetlen foglalkozni a sérelmeinkkel.
Mi az, ami végigkísérhet bennünket?
Szomatikus poszt-Covid tünetei is lehetnek a koronavíruson átesett embereknek, de szorongás, hangulatzavar, depresszió, pánik formájában is jelentkezhetnek a Covid19 utáni problémák. Ugyanannyira fontos a lélek ápolása és gyógyítása, mint a fizikai testé. Ez persze nem mindig megy egyedül, házi praktikákkal aligha lehet kikúrálni a traumákat.
Úgy tűnik, van megoldás arra az esetre, ha segítséget kérne az ember. Koday szavai alapján a szakma igyekszik reagálni ezekre a kihívásokra, a Nyírő Gyula Kórházban működik egy Poszt-COVID pszichiátriai és pszichoterápiás ambulancia, ahol szakemberek gondoskodnak a jelentkező páciensekről. Itt az eddig nem tapasztalt krízishelyzetben nyújtanak segítséget orvosi és pszichoterápiás eszközökkel. Ha valaki amellett dönt, hogy nincs szüksége a kezelésre, őt sem hagyják magára: egy rövid és velős útmutatót lehet letölteni oldalukon a poszt-Covid mentális zavar kezeléséről.
A gazdasági szektorok egy jó részét térdre kényszerítette a járvány, rengetegen elveszítették munkájukat. Az ezzel való megbírkózás eredményessége attól is függ, hogy az egyén korábban hogyan, milyen sikerrel küzdött meg a problémákkal, milyen a társas támogatottsága, anyagi helyzete. Ha tehát valaki bajban van, érdemes neki segíteni.
Mi legyen a gyerekműsor?
A pszichológus elmondta, nem irigyli az iskoláskorú gyerekek szüleit a járvány ideje alatt.
„A kezdetekkor volt pár kliensem ebből a csoportból, nagyon fáradtak és túlhajszoltak voltak. Sokan kértek szakembertől segítséget, tanultak valamilyen relaxációs, meditációs módszert. Rengeteg tipp, ötlet is volt arra nézve a médiában, hogyan lehet kommunikálni a gyerekekkel a járványról. A napirend, a rendszer fontosságát hangsúlyozták az egyéni és a családi életben is.”
Fontos, hogy a munka, a szórakozás, a pihenés a lehetőségekhez mérten szét legyen választva, vezessük be a sportot, a túrázást az életünkbe. A rendszeresség és az apró célok mind-mind segíthetnek lelki épségünk megőrzésében. Bárki számára ingyenes pszichológiai segítséget lehet kapni a pszi.hu oldalon.
Amikor koccan a fog a tányéron…
Koday elmondta, hogy a családon belüli erőszak áldozatai még inkább ki voltak téve az abúzusnak. Ugyan van pár civil szervezet, amelyek tesznek az áldozatokért, de véleménye szerint ez kevés. Pár négyzetméteren összezárva nem mindig tudja a legjobb oldalát mutatni az ember ötödmagának, de ha a családi dinamikában már korábban is megjelent a bántalmazás, az sok esetben el is mélyülhetett a Covid alatt. A verbális és fizikális bántalmazásra mindenesetre a járvány sem ad felmentést.
Van segítség! Ha Ön vagy ismerőse családon belüli erőszak vagy bántalmazás áldozata, keresse az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT) a +36-80-20-5520 –es vagy a NANE szervezetét a +36-80-505-101-es telefonszámon.
Fotók: pixabay.com
Mácsadi Anni cikke
