Online jelenlét otthon

Hol legyen a határa a képernyő előtt töltött időnek a gyereknél? Mit tehet a szülő, hogy rálátása legyen, mi történik gyermekével a virtuális térben?

Mai világunkban az internetnek és az online kapcsolattartásnak nagyobb szerepe van, mint valaha. Nemcsak a munkahelyek világában nőtt meg az digitális jelenlét aránya, de az belépett az iskolába és a családokba is. Az online oktatás mindenki számára más-más nehézségeket tartogat.

Pedagógusként a tananyag adaptálása okozhat fejtörést, például hogy miként lehet ugyanazt a tudást teljesen más, eddig ismeretlen módon átadni. Gyermekként meg kell küzdeni azzal, hogy a barát, a padtárs hirtelen csak egy képernyőn keresztül néz vissza. Felborult a napirend, és nagyobb fokú önállóság szükséges a feladatok elvégzéséhez is. Szülőként újdonság lehet az eddigieknél nagyobb mértékű a részvétel az iskolai oktatásban, illetve egy fontos mérlegelendő kérdés a számítógép-használat korlátozása is.

Amíg gyermekünk eddig a napja nagy részét az iskolában, a digitális eszközök (legalábbis a számítógép) nélkül töltötte, és délután volt lehetősége játszani, esetleg filmeket, videókat nézni, addig most az egész napja a számítógép körül forog. Mi a jó megoldás ebben a helyzetben? Hogyan szabályozzuk az online tér jelenlétét otthonunkban?

Fotó: August de Richelieu (Pexels.com)

A legfontosabb, amit szülőként érdemes szem előtt tartani, hogy a kereteket a gyermekkel közösen alakítsuk ki, természetesen figyelembe véve az ajánlásokat és a lehetőségeket is. Jelen helyzetben – amikor az iskola és a barátokkal való kapcsolattartás is szinte csak online valósulhat meg – előfordulhat, hogy nagyobb fokú rugalmasságra van szükség a szülő részéről.

A nemzetközi ajánlások szerint a naponta képernyő előtt töltött idő 7-9 éves kor között maximum 2 óra, 9-12 éves kor között 2-4 óra, 12-14 éves korban maximum 4 óra legyen, 14 éves kor felett azonban már 4 óránál hosszabb digitális idő is megengedhető, de természetesen nem állandó jelleggel.

Persze ha ezt az időt el is viszi az online oktatás, akkor is érdemes mérlegelni és lehetőséget teremteni a gyermeknek arra, hogy a számára szórakoztató dolgokra (játékokra, videónézésre) is szánhasson időt, csakúgy, mint a baráti kapcsolatai ápolására.

Fotó: Julia M. Cameron (Pexels.com)

Szülőként a legtöbb, amit tehetünk, hogy tudatosak vagyunk. Ügyeljünk rá, hogy megtartsunk néhány keretet, amihez ragaszkodunk minden körülmények között, de azok megszabásakor kérjük ki gyermekünk véleményét is. Ilyen határ lehet például, ha családi szabályként behozzuk, hogy a közös étkezések alatt (ami a napirendből fakadóan jellemzően a vacsora lehet) nem telefonozunk. Senki, a szülő sem. Ne feledjük, a példamutatás egy igen fontos tanulási pont gyermekeinknek! Vagy korlátozhatjuk az esti lefekvés előtti monitorhasználatot. Jó, ha elalvás előtt 1-2 órával már nem telefonozik vagy gépezik a gyermek, már csak azért is, mert a képernyőfény ronthatja az alvásminőséget.

Fotó: Cottonbro (Pexels.com)

Próbáljunk kapcsolódni gyermekünkhöz az érdeklődése mentén. Ha épp kifejezetten egy játék az, ami érdekli, adjunk neki esélyt, hogy megismerjük azt. Mérlegeljük, hogy mit ad az számára – lehet, hogy közben a barátaival beszélget, és a játékban is csapatként működnek együtt, és akkor már egészen másként tudunk tekinteni erre is. Ha különböző videók vagy egy adott influencer érdekli, szánjunk rá időt, hogy megnézzünk belőle párat mi is, tegyünk fel kérdéseket róla. Legyünk képben, hogy mi foglalkoztatja gyermekünket.

Fotó: Julia M. Cameron

A szülői rugalmasság mellett azonban elengedhetetlen, hogy utánajárjunk, mi áll a számítógéphasználat mögött. Lehet, hogy nincsenek barátai, ezért az internet világába menekül? Vagy éppen sok barátja van, akikkel ilyen módon tud kapcsolódni? Együtt játszanak, vagy videóhívásban beszélgetnek? Esetleg unatkozik, és nem találja a módját, hogy offline eszközökkel lekösse magát? Tudjuk meg, mik az okok, mert lehet, hogy segíthetünk! Ha magányos, támogassuk őt. Ha a barátaival való kapcsolattartás miatt nyúlik hosszúra a képernyőhasználat, legyünk megértők, hiszen jelenleg nincs erre más lehetőségük. Ha tanácstalan abban, hogy mit lehetne csinálni, és a telefonon nyomkodása csak „kényszermegoldás”, találjunk ki közös programokat, legyünk együtt kreatívak!

Közben pedig ne felejtsük el: nincs egyetlen jó megoldás! A családban a biztonságot a keretek és a rugalmasság együtt adják, ebben pedig csak mi tudjuk kialakítani, hogy mi nekünk és a családunknak a legjobb!

Zaka Dóra írása

Kiemelt kép: Julia M. Cameron (Pexels.com)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük