Segítek magamon, hogy Istennek már ne kelljen
Bármit is csináljunk, van egy bizonyos önértékünk, puszta létünk is jelentőségteljes. Így ha nem is teszünk semmit tudatosan, akkor is jó, hogy létezünk. De vajon hányan méláznak azon naponta a klaviatúra fölött görnyedve: lehet, hogy elvesztegetem az életem? Hányan végeznek olyan munkát, ami csak kiöli belőlük az életszeretetet, a kreativitást, tönkreteszi a testüket? Hányan kuksolnak otthon, arról ábrándozva, hogy lehetnének többek is ennél, szólhatna többről az élet? Hányan sajnálkoznak azon, hogy az élettapasztalatuk lecsurog a lefolyón, mert senki nem figyel rájuk? Hányan érzik úgy, hogy magukra maradtak, nem érti meg őket senki?
Elveszettnek lenni emberi dolog… időről időre mindenki megküzd ezzel. De feltehetőleg minden ember azt szeretné, ha értelme lenne az életének. Ezért vagyunk örök keresők.
Van, aki tud változtatni, és értelmet talál az életének. Olyanok is vannak, akik úgy tudják ezt csatornázni, hogy nemcsak a maguk élete nyer értelmet, hanem másokét is jobbá teszik. És sokan vagyunk, akik még mindig úton vagyunk, részmegoldásokig jutottunk, de nem adjuk fel a reményt: próbálkozunk, haladunk tovább.
Bár mind úton vagyunk a tapasztalásban, nem kell mindent egyszerre megoldani. Kezdhetünk kisebb kérdésekkel: Mit tehetek azért, hogy ez a nap jobb legyen nekem és másoknak is? Mi az az egy apróság, amivel ma segíthetem a magam céljait, a mellettem állót, a szerettemet vagy akár az egész bolygót? De lehetünk bevállalósak is: megteszek-e mindent azért, hogy kiegyensúlyozott életet éljek, és ezáltal másokat is teljes erőmből segíthessek?
A tudatos létbe nem lehet megérkezni, mert sosincs teljes kontrollunk mindenek felett. De lehetünk jobbak a tegnapi magunknál: hozhatunk jobb döntéseket.
Mondhatjuk például azt, hogy „sajnálom”, „köszönöm”, „kérek”, „igen” – sőt azt is, hogy „nem”. Építsünk egymásra!
Tudatos Tudaton
Ha idáig jutottál az olvasásban, valószínűleg te is egy kereső vagy, aki törekszik egy értelmesebb életre. Mi is így vagyunk a Tudatonnál. Hiszünk benne, hogy kellenek értékek az életünkbe, és ezekért érdemes küzdeni. A legjobb, ha értékkeresésünk egy teljesebb létbe vezetnek: test-lélek-szellem egységébe, vagy egy olyan létezésbe, ahol magunkon (esendő valónkon) túlmutató jót teremthetünk. Egyik sem kis dolog, és a kettő nagyon is összefügg!
Mi ehhez három hívószót választottunk: önismeret, környezet, egészség. Hiszen önismeret nélkül nem lehetünk tudatosak. Tudatosság nélkül nem tudunk kimozdulni az egóból. És az ego korlátainak felismerése nélkül nem törekedhetünk egy holisztikusabb létre, jobb egyensúlyra magunk és mások vonatkozásában. Persze ez csak a mi véleményünk, hitvallásunk (amit nem erőltetünk rá másokra).
Mi a Tudatonnál önkéntesen dolgozunk (értsd: fizetés nélkül, magunk önszántából), egyedi célkitűzésekkel. Van, aki tanulni akar (pl. magazincsinálást, korrektúrát, szerkesztést), van, aki értelmes időtöltést keres, van, aki keresi a helyét a világban… De mindenki belerakja a maga munkaóráit, felelősen elvégzi a feladatát, és ebből összejön egy képződmény, amit Tudatonnak hívunk.
Boros Mariann, szerkesztőségi asszisztensünk így írt:
„Számomra nagyon érdekes belelátni a Magazin munkájába: hogy milyen munkafolyamatok vannak, mi kell ahhoz, hogy egy érdekes, igényes cikk az olvasók elé kerüljön. Mivel eddig teljesen mással foglalkoztam, mindez új nekem, és sokat tanulok belőle. Nagyon inspiráló a csapattagok tudatossághoz való hozzáállása. Pl. itt van a környezetvédelem, fenntarthatóság kérdése: ezen a területen kifejezetten sok újat hallottam/olvastam a magazinban, pedig előtte is igyekeztem figyelni a cselekedeteim környezetre gyakorolt hatására.”
Magasházi Virág, korrektorunk ezt írta:
„Nekem egy mentőövként érkezett, amikor a leginkább elveszett voltam, és közben egy céllá alakult.”
Valentin-Gyurics Nikoletta, olvasónk és együttműködőnk ezt üzente:
„Nekem egy nagyon személyes indokom van. Szuper, hogy a testvérem, Gyurics Gergely egy-két nagyon fontos, értékteremtő írása a magazin által még több emberhez eljuthatott, mint előtte. Persze már nem kizárólag miatta olvaslak titeket.”
Összeáll-e ez valami többé?
Egy év alatt létrejött 450 cikk, elértünk 80 000 embert, lett vagy 90 szerzőnk, 50 közreműködőnk. Ezekre mind nagyon büszkék vagyunk. Mindezt úgy értük el, hogy az algoritmusok ellenünk dolgoznak, az emberek jórészt csak azt olvassák, ami épp eléjük kerül, nem volt pénzünk se fizetésre, se honoráriumra, se marketingre, és csak annyi időt tudtunk belefektetni, amennyi épp elcsíphető volt a további fontos dolgoktól. Mégis itt vagyunk, mégis felmutattuk mindezt, és ti is itt vagytok.
Volt egy pont, ahol meghoztuk azt a döntést, hogy mi nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszünk.
Hatásvadász, felszínes tartalmak helyett igazi mondandót közvetítünk nektek. Tudjuk, hogy kattintékony cikkek nélkül nem lesz olvasónk, de aki ránk kattint, az valódi szellemi-lelki kincsekre lel. Hisszük, hogy mindenki története érdekes – ha nem hinnénk, nem lenne tartalom. Hisszük, hogy mindenki értékes – ha nem hinnénk, nem lennének önkéntes tagjaink, és nem lennének olvasóink sem. Hisszük, hogy van odakinn egy értelmes olvasóközönség, akikért megéri gürcölni.
Nem tőletek függetlenül létezünk, hanem veletek együtt, egy valóságban.
Jó lenne, ha egy arányosabb, értékcentrikusabb információáramlás lenne az interneten. Ha nemcsak akkor lenne forgalmunk, amikor valaki rákattint egy random linkre egy random felületen, hanem tudnátok, hogy ha hozzánk betértek, mindig valódi tartalomra leltek. Ezért folyamatosan keressük az utakat hozzátok. Ha ma beíródunk – akárcsak egyetlen cikkel – az emlékezetetekbe, valahol már örökké élünk, és hozzátehettünk a közös jóhoz.
És persze vannak további céljaink. Szeretnénk, ha ez a magazin még nagyobbra nőhetne. Nem is csupán szerkesztőségként tekintünk magunkra, hanem egy független, közösségi alkotóműhelyént, és sok terv lapul még az ötletkalapunkban.
E fejlődéshez nemcsak új látogatókat, cikkírókat és együttműködőket keresünk, hanem új csapattagokat is!
Ismerj meg minket jobban:
Munkálkodhatunk közösen egy tudatosabb társadalmon, összetartóbb közösségen. Olvassátok, kedveljétek, osszátok meg, véleményezzétek cikkeinket, interjúinkat. Beszéljünk a fontos témákról, juttassuk el másokhoz is a magazint! Írhattok közvetlenül is a csapatnak, várjuk a visszajelzéseket, a ti történeteteket, átküldhetitek művészeti alkotásaitokat vagy egyéb kezdeményezéseiteket, figyelmünkbe ajánlhattok másokat (info@tudaton.hu) – mi nagyon örülünk ezeknek. Áttetsző szellemek és múlandó tartalmak helyett lehetünk egymásnak valós emberek!
Köszönettel,
