A krumpliból bármi kisülhet. Hegyes fülekkel cica, kerek fülekkel medve, több krumpli egymáson lehet hóember, de hangya is. Agócs Írisz kedvenc alapanyaga a krumpli, tavaly decemberben már a harmadik, Rajzolj egy krumplit! könyve jelent meg, benne adventi krumplikkal: angyal, Mikulás, Mária, Gáspár és a többiek. Nevét ismerhetjük a Maszat-könyvek kapcsán, és ő illusztrálta Berg Judit Cipelő cicáit is.
Mikor kezdett könyveket illusztrálni? Miért és hogyan lyukadt ki a gyerekkönyveknél?
Az első általam illusztrált könyv 2007-ben jelent meg a Pagony kiadónál.
Miután nem erre a pályára készültem, nem volt ebben tudatosság, hogy gyerekkönyveknél lyukadok majd ki. Gyakorlatilag a rajzolás szeretetén keresztül sodródtam bele, és bár többször próbáltam kiszállni, végül elfogadtam, hogy nekem ez az utam.

Shona Innes könyvei eredeti nyelven az Ön illusztrációival kaphatók, ahogyan a hazai kiadások is, a borítók mégis eltérőek. Ennek mi az oka?
A belső illusztrációk változatlanok minden kiadásban, úgy, ahogy először megfestettem őket. A borító első körben akkor változott, amikor a sorozatot eredetileg megjelentető kiadó megszűnt, és az új kiadó, amely átvette, azonnal új megjelenéssel hozta ki. Országonként eltér, hogy milyen méretben és borítóval jönnek ki a könyvek.
Nekem a koreai a kedvencem, mert az is sokkal kisebb, és nem is fehér a háttere, hanem iszonyú jó színesek a fedéltervek. Itthon az első magyar nyelvű kiadásnál az volt a visszajelzés, hogy az ilyen típusú, nagy méretű képeskönyv nem népszerű, ezért én nagyon szerettem volna, ha kisebb könyvként jelenik meg, mikor újra kiadják, és ebben szerencsére a Pagony kiadó maximálisan partner volt.
Shona Innes könyveiről már írtunk korábban, a cikket itt olvashatod:
Utasított már el munkát azért, mert úgy érezte, nem Önnek való? Mi alapján fogad el egy-egy munkát?
Igen, sokszor. Egyrészt nagyon végesek a kapacitásaim, így nem elég azt eldöntenem, hogy valamit képes vagyok-e megcsinálni, és tetszik-e a szöveg, hanem azt kell mérlegelnem, mennyire fontos, hogy ezt a munkát én csináljam meg. Gyakran még a nagyon jó minőségű szövegek közül is kénytelen vagyok válogatni: sokszor első olvasásra belátom, hogy bár nagyon megtisztelő, hogy engem kértek fel, én erre teljesen alkalmatlan vagyok. A legnagyobb szívfájdalmam például, hogy Bálint Ágnes több munkája felmerült megbízásként, és nagyon szeretem az írásait, de olyan fantasztikus részletgazdagsággal ír, amit nem lehet az én hevenyészett, három vonallal elintézett képeimmel illusztrálni. Így nagyon fájó szívvel, de vissza kellett utasítanom.
Milyen technikával alkot legszívesebben?
Ceruzával és akvarellel dolgozom, szinte mindig. A vázlatok ceruzarajzok, amiket aztán megfestek, de szeretek még a festésre rárajzolgatni, Legutóbb a végleges illusztrációknál nem használtam ceruzát, ez nem megszokott.
Melyik a kedvenc karaktere? Mit rajzol a legszívesebben? Van kedvenc könyve?
Nincs kedvenc karakterem, de valahogy mégis medvét rajzolok talán a legtöbbször – annyira általános és nagyon semleges karakter, rengeteg érzelmet, mozdulatot, képi mondanivalót ki lehet vele fejezni.
Saját illusztrálású könyvek közül Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben című könyve a kedvencem.
A Mesék Barnabásnak-sorozatnak nem csupán illusztrátora, hanem szerzője is. Barnabás, illetve a mellette átélt hétköznapi élmények ihlették ezt a sorozatot?
Nem közvetlenül, inkább csak az foglalkoztatott, hogy egy ilyen lapozó terjedelmű könyvnél milyen témák lehetnek működőképesek. Aztán, ahogy általában, éjszaka úszott be az ötlet, és hajnali kettőkor beírogattam 10 kis könyv vázlatát a telefonomba. Ebből indult ez a sorozat.
Olvassák őket együtt, otthon? Barnabás mit szólt ahhoz, hogy róla kapta a sorozat a címét?
Mire megjelent az első rész, Barnabás nagyjából kinőtte a lapozókat, nagy örömünkre, nagyon komoly könyvrajongó, így viszonylag nagy kanállal merít a gyerekirodalomból.
Most kezdi foglalkoztatni, hogy nekem ez a munkám. Épp a napokban kérdezte az egyik frissen kapott könyvére, hogy ezt én rajzoltam-e, és én raktam-e bele a gombokat, amiket, ha megnyom, zenél. Persze nem én voltam, azt hiszem, annyira nem követi a munkásságomat még.

Szereti az Ön által illusztrált könyveket? Szokott kérni/kapni saját, neki szóló rajzokat?
Talán erre elég jól vigyázunk is, de szerencsére nincs itthon ilyen kultusza az általam illusztrált könyveknek. A Maszat-sorozatot szerette, de jóval kevésbé volt számára meghatározó, mint ami az olvasói visszajelzésekből ennél a korosztálynál jellemzőnek tűnik.
Nem jellemző, hogy kér rajzot, de már előfordult. Életében az első, amit kért, egy pohár alakú robotporszívó volt. Azt hittem, hogy ez az a helyzet, amiben majd könnyen helytállok illusztrátorként, de egy pillanatra megremegett a léc.
Szokott másoktól inspirálódni? Van kedvenc illusztrátora?
Nagyon szeretem figyelni az illusztrált könyveket, van egy kisebb gyűjteményem, ha külföldre utazunk, mindenképpen keresek könyvesboltot, és ha találok izgalmas könyveket, elhozom. Kedvenc illusztrátorból rengeteg van, de talán a top kedvenc Oliver Jeffers, ír származású, amerikában élő festőművész és gyerekkönyv-illusztrátor.
A Rajzolj egy krumplit!-sorozat nagy sikert aratott. Ahogy mondani szokta, az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége. Honnan jött az ötlet, miért pont krumpli?
Nagyon régóta a közönségtalálkozókon ezt a lépésről lépésre rajzoltatást csináltam. És elég hamar szembesültem azzal, hogy ha a kisiskolásoknak azt mondom, rajzoljanak egy kört, akkor arra nagyon rágörcsölnek, radíroznak, eldobják. Ezt látva váltottam, és azt kértem, hogy rajzoljanak egy krumplit – attól kezdve mindenki boldogan rajzolt.

A Facebookon indult a gyerekeknek szóló kihívás, ami a karanténidőkben életmentő volt, sokan várták a mindennapos kiírást. Korábban is ennyire szoros volt a kommunikáció a követőkkel, rajongókkal?
Egyértelműen van egy kommunikációs kényszerem, ha valaki ír nekem valamit, akkor én arra válaszolok. Persze van, amikor elsodródom, és nem garantált, hogy mindig mindenkinek van esélyem írni, ha esetleg egy időben végtelenül sok levelet kapok. De a karanténrajzolás alatt megsokszorozódott az oldalamat látogatók száma, és elég gyorsan kialakult egy szűkebb közeg, akik nagyon nyitottak a kommunikációra, mindenre reagálnak, megosztják a saját ötleteiket, rajzaikat. Én ezt legalább annyira élvezem, mint a rajzolást.
Az interjút készítette: Hacskóné Bezzeg Alexandra
Kiemelt kép: Valuska Gábor/Mamami.hu
