Mi és a szex: Ki mikor kezdte? Hányszor szokta? És mik a különleges vágyai? – Saáry Lilla pszichológus cikkei

A Tudaton Magazin legnépszerűbb, szexualitással foglalkozó cikkeit ajánljuk. Szerzőjük Saáry Lilla pszichológus, aki nem ismer tabukat.
szex és szerelem

Saáry Lilla pszichológus, szexuálpszichológiai és párterápiás fókusszal. Az érdeklődése középpontjában a szokatlan szexuális viselkedések, vagyis a BDSM és a fétisek állnak, kink témájú szexedukációs foglalkozásokat is tart.

„Volt már lehetőségem meghívott előadóként középiskolai szexuális felvilágosítást is tartani; ezt a tevékenységet szívesen folytatnám, mert úgy gondolom, a fiatalok megfelelő felkészítésével és tanításával sokféle felnőttkori szexuális és párkapcsolati probléma megelőzhető lenne. A munkám során kulcsfontosságúnak tartom az elfogadó, illetve befogadó attitűdöt, a kliensközpontúságot és a kölcsönös beleegyezésről szóló ismeretek átadását.”

Illusztráció: STOMORI

1. Szex az első alkalommal

Kinek mikor volt az első? Titokban vagy szülői engedéllyel? Vagy már felnőttként történt a dolog? Tervezte, vagy csak úgy alakult? Legalább egy kicsit megközelítette azt, amilyennek elképzelte? Nagy eseményként élte meg, vagy inkább hétköznapi ügyetlenkedésnek? És a partner hogy viszonyult hozzá? Mindenkinek megvan a maga sztorija az elsőről… vajon túlmisztifikáljuk-e?

„Előfordul, hogy egy-egy aggódó szülő arra kéri a nőgyógyászt, hogy vizsgálja meg, ép-e még a gyermeke szűzhártyája. Azt hinnénk, hogy ilyen a fejlett világban nem fordulhat elő, de még Amerikában is megtörténik az ilyesmi. Ha ilyenkor az orvos elvégzi a vizsgálatot, és nem talál szűzhártyát, majd ezt közli is a szülővel, akkor súlyos bántalmazásnak teszi ki a gyereket.

Ha pedig szűzhártya hiányában is azt mondja, hogy a fiatal érintetlen, akkor azzal talán megvédi az illetőt, talán épp ezzel sodorja veszélybe, hiszen lehet, hogy a szülőnek egy nemierőszak-per miatt van szüksége bizonyítékra azzal kapcsolatosan, hogy szűz-e a gyereke. Vagyis a jó megoldás ebben az esetben az, ha az orvos egyáltalán nem végez ilyen vizsgálatot, és jelzi a családsegítő szolgálat felé, hogy valószínűleg nincs minden rendben abban a háztartásban, ahol ilyet kérnek.

A szex nem mocskos és bűnös dolog, hanem egy örömszerző tevékenység.

Emiatt nem is érdemes az első szexuális élményünket úgy felfogni, mintha valamilyen elképzelt tisztaságot veszítenénk el ennek az alkalmával.”

»»» A szűzhártya anatómiájáról, a szüzesség kulturális beágyazottságáról és az első alkalom körüli megannyi kérdésről Saáry Lilla e cikkben írt részletesen:

2. Utána milyen gyakran? Szexsűrűség

Saáry Lilla a Szexsűrűség c. cikkében annak a kérdésnek eredt nyomába, hogy milyen gyakori nemi élet számít átlagosnak. Erre a kérdésre több okból is nehéz válaszolni. „Az egyik nehézség az, hogy a szex nem mindenki számára ugyanazt jelenti. Van, aki csak a behatolást tekinti szexnek, van, aki szerint már az orális szex is ide tartozik, de olyan pár is akad, amelyik a közös maszturbációt is idesorolja. Kell vajon, hogy orgazmusunk legyen ahhoz, hogy az adott élményt szexnek lehessen nevezni? Elengedhetetlen a behatolás? És az, hogy a partnerünk vagy mi magunk hozzáérjünk a nemi szervünkhöz?” 

De a közvéleménykutatókra, statisztikusokra és más kutatókra ennek ellenére is lehet számítani, és mondtak egy becsült átlagos számot. (Nem, nem a 42…) »»»

3. Mire vágyom igazán?

Számos társadalmi elvárás és sztereotípia megnehezíti, hogy a szexuális életünk, illetve a kapcsolatunk arról szóljon, amire valójában vágyunk. Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy milyen a társadalmi szempontból megengedett szexuális viselkedés (Gayle 1984, Meg-John Barker 2018 alapján):

  • heteroszexuális
  • házasságon belüli
  • monogám
  • célja a gyermek születése
  • nem fizetnek érte
  • két emberről szól
  • párkapcsolat keretein belül zajlik
  • azonos generáció tagjai végzik
  • otthon történik
  • nincs köze a pornográfiához
  • csak a két ember teste vesz részt benne (tehát nincs, mondjuk, vibrátor vagy síkosító)
  • hagyományos szexuális tevékenységeket foglal magában

Milyen a társadalmi szempontból NEM elfogadott szexuális viselkedés?

  • nem heteroszexuális
  • házasságon kívüli
  • promiszkuis (vagyis a szexuális partnerek váltogatása történik)
  • nem célja a szaporodás
  • pénzbe kerül
  • egyedül vagy csoportosan végzik
  • kötöttségek nélküli, tehát nem párkapcsolat része
  • eltérő generációk tagjai között történik
  • otthontól távol, nem „a négy fal között” zajlik
  • köze lehet a pornográfiához
  • ember alkotta tárgyak – vibrátor, kötelek, síkosító – is szerepelhetnek benne
  • szokatlan szexuális viselkedések is helyet kapnak benne

Sok, ma egészségesnek tekintett szexuális viselkedést betegségnek nyilvánítottak – százötven éve még a női nemi vágyat is. Tehát ezeket a normatív előírásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, ám nem is kell hagyni, hogy leuralják az életünket. Ha őszinték akarunk lenni, nem a társadalommal éljük a szexuális életünket. Tehát akik ennél e rigid, fekete és fehér kategorizálásnál szabadabban gondolkodnak, bizonyára időről időre felteszik maguknak a kérdést: Mire vágyom igazán? »»»

4. Különös szexuális vágyak

Ha a fentebb felsorolt, társadalmi zöldjelzéssel ellátott vágyakon túl megvannak a saját preferenciáink, akkor ezt meg kell osztanunk a partnerünkkel is. „Hiszen ha soha nem mondjuk el a párunknak, hogy mire vágyunk igazán, azzal egyrészt megtagadjuk tőle a lehetőséget, hogy a személyiségünk fontos részeit megismerje, és magunkat is megfosztjuk még annak lehetőségétől is, hogy a párunkkal közösen éljük meg, amit szeretnénk.”

Szóval még ha nehéz is erről beszélni, nem érdemes elhallgatni. És ha ő is partner ebben, indulhat a felfedezés! »»»

Illusztrációk: STOMORI (Tömöri Szabina)

STOMORI Facebook-oldala, Instagram-oldala

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.