Lenka és Palkó – barátság a különcségben

A meséken keresztül könnyedén helyezhetünk gyermekeink lelkébe olyan szép dolgokat, mint a barátság, a kedvesség és mások elfogadása.

Szegedi Katalint illusztrátorként, művészként ismerhettük meg. Négy saját, általa írt és illusztrált könyve közül az első 2002-ben jelent meg. Illusztrátori munkája azonban jelentősebb ennél, több mint hetven kötetet díszítenek az ő grafikái. Találkozhatunk vele Szabó Magda kötetekben, Finy Petra kortárs szerző könyveiben és jó néhány Pöttyös könyv képeit is neki köszönhetjük. Katalin elsősorban ma is illusztrátor, oldalán mindenféle kincset találhatunk: képeslapokat, kártyákat, nyomatokat, egytől egyig furcsán varázslatos stílusában.

A Csimota Kiadó hozta létre a Tolerancia-sorozatot, amelybe olyan meséket, történeteket válogatnak össze, amely fontos témákat ismertet meg a gyermekekkel. Elrugaszkodva az ismeretterjesztő könyvek világától, mesébe ágyazva mutatja be nekik a másságot, egymás elfogadását, a toleranciát. A sorozatban olyan címek jelennek meg, mint Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony (Csimota, Budapest, 2011), Pőcz Borbála – Csányi Dóra: Jogod van (Csimota, Budapest, 2008), vagy Davide Cali: Az ​ellenség (Csimota, Budapest, 2014). Közöttük kap helyet Szegedi Katalintól először a Lenka (Csimota, Budapest, 2010), majd követte őt jó barátja is, Palkó (Csimota, Budapest, 2013).

„Egy szép májusi éjjelen, éppen teliholdkor született Lenka. Vajon ezért-e vagy másért, ki tudja, de éppen olyan szép kerek lett, mint maga a telihold.”

Szegedi Katalin: Lenka (Csimota, Budapest, 2010)

Lenka egy kedves kislány, akinek barátai a ceruzák, ecsetek. Az alkotásba menekül társai gonoszkodása és bántó megjegyzései elől – a ceruzák nem gúnyolják őt, közösen alkotnak szebbnél szebb dolgokat.

Palkó kissé esetlen, sportokban kifejezetten ügyetlen, és társai rendre kihagyják, amikor közös játékra kerül a sor, ezért Palkó legjobb barátai a könyvek:

„Palkó kimászott az ágyból. Kiment a konyhába, de a könyvét egy pillanatra sem tette le. Majszolta a vajas kiflit, és közben olvasott. De olvasott öltözködés és fogmosás közben is.”

Szegedi Katalin: Palkó (Csimota, Budapest, 2013)

Ám egy nap Lenka és Palkó egymásra találnak. Új barátság köttetik, ami legalább olyan különleges, mint ők maguk. Ők ketten gyermeki tisztaságukkal – társaik kirekesztő viselkedésének ellenére – meglátják egymásban azt a jót, amit a többiek nem. Egy közös játékkal eltöltött délután nagy boldogságot ad mindkettejüknek, és várakozással tölti el őket: úgy várják a másnapot, mint eddig soha. Ezt a csodálatos történetet Lenka és Palkó szemszögéből külön-külön is meghallgathatjuk, két külön mesekönyvben. Mindkét kötet szívbemarkolóan meséli el a történetet, gyermekek számára érthető, befogadható és őket is megérintő, elgondolkodtató módon.

Szegedi Katalin: Lenka (Kép forrása: Moly.hu)

„Szerettem benne, hogy amikor hazavittem a könyvtárból, Pocak orrán mosolyogni kezdtek a szeplők. És még azt is szerettem benne nagyon, hogy egy-két gondolat kapcsán a csöppnyi szemöldökök közti hely ráncba szaladt, mert ez azt jelenti, hogy a 6 éves emberkét el is gondolkodtatta.”

Véda értékelése a moly.hu-n

Szegedi Katalin ismeri legjobban az általa írt történetet, ezért ő a legmegfelelőbb személy a kötetek illusztrálására. Gyönyörű, Verdákat, szuperhősöket lesöprő illusztrációival a gyerekek kedvence lett.

És a felnőtteké.

Szegedi Katalin: Palkó (Kép forrása: Moly.hu)

Mikor a kezembe került a Palkó, egyenes úton röpültem vissza a gyermekkoromba. Én voltam az osztály legjobb tanulója, tipikus jó kislány, félénk, gátlásos, nehezen nyíltam meg, nem volt sok barátom. Hamar céltáblája lettem az osztály rosszcsontjainak, kiközösítettek, piszkáltak – egyszer ezért, másszor azért. Ötödikes korom óta csakúgy, mint Palkónak, nekem is a könyvek jelentették a menedéket. Ha leültem egy sarokban olvasni, úgy éreztem láthatatlan vagyok.

Úgy gondolom, ez a téma különösen fontos. Nagy szükség van arra, hogy a gyermekek tudják, mindenki más és más, és attól mert valaki nem ugyanolyan, mint ők, az még nem jelenti azt, hogy rosszabb bárkinél. Meg kell tanulniuk elfogadni a másságot, észrevenni, ha valaki bajban van, és elég bátornak kell lenniük, hogy megpróbáljanak segíteni neki. Már egyetlen felénk nyújtott kéz is át tud lendíteni a legnehezebb napokon, mint ahogyan Lenka és Palkó is tudott reményt adni egymásnak egy barátságosabb holnapot várva.

Ezek a könyvek segítenek azoknak is, akik a túloldalon vannak. Mikor a legkisebb testvérem – aki legkevésbé sem olyan, mint a többi hétéves – elballagott az óvodából, egyből tudtam, hogy neki erre a könyvre szüksége lesz. Hiába a speciális iskola, telis-tele gyerekekkel, akik mind mások valamiben, tudtam, hogy nehéz lesz egy új közösségbe beilleszkednie, megértenie azt, hogy miért piszkálják éppen azok, akik ugyanúgy nem átlagos gyerekek. Remélem, sikerült a könyv segítségével megnyugtatnom őt, hogy a hiba nem benne van. A gyerekek már csak ilyenek, tudják, hogy kik azok, akiken a saját frusztrációjukat kitölthetik.

Ajánlom útravalóul minden kisiskolásnak, hogy fel tudjanak készülni bátorságból, szeretetből és toleranciából.

Írta: Hacskóné Bezzeg Alexandra

Kiemelt kép: Monstera (Pexels.com)