A penészmaffia
A penész a gombák egy népes csoportja – több ezer fajtáját is megkülönböztetjük, ráadásul nem is mind mérgező. Teljesen más penész okozza a kenyércsücsök bezöldülését, és más felelős a foltos falakért. Ugyanakkor a penicillint is a penészgombák egyikének köszönhetjük, ráadásul bizonyos sajtok vagy felvágottak esetében egyesek még kellemes ízélményt is adhatnak. A probléma a mikotoxinokat termelő penészekkel van, amelyek egészségkárosító gengszterek, legyen szó élelmiszeren való megtelepedésről vagy a bútor sarkának befeketítésről.
A falak rémei
Ha a levegő nedvességtartalma magas, a környezet a gombák számára ideális lesz a szaporodáshoz. 50%-nál magasabb páratartalom már kedvez nekik, ahogy a sötét, meleg helyek is. A toxikus gombák a nedves papíron, fán és szerves anyagokon telepszenek meg elsősorban, és 72 óra alatt kolóniákat alakíthatnak ki (Margaret Christensen: Moldy? Now what?). A falak is többféle penésznemzetségtől válhatnak fertőzötté, ettől is függ, milyen betegséget vagy tüneteket okozhatnak.
A feketepenész jelenléte több tanulmány szerint is összefüggésbe hozható enyhébb és súlyos megbetegedésekkel az asztmától az allergián át a veszélyes immuntoxicitásig. Fontos tudni, hogy otthonunk légterében ugyanúgy vannak jótékony mikroorganizmusok, ahogy a szervezetünkben. Ezen mikrobiális kolóniák törékeny egyensúlyát a túlzott takarítással felboríthatjuk – a penész fékevesztett szaporodásának ez is az egyik lehetséges oka Becky Kyle „Mold is a Symptom” című könyve szerint. Hogy találunk hát rá az egyensúlyra?
A tünetek
Felszólalunk a kipufogógázok és a szélfútta lótrágya szaga ellen, de a penészgombaspórák és toxinok jelenlétére legyintünk, mert nem látjuk és érzékeljük őket a levegőben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmánya rámutat, hogy
a penész jelenléte a levegőben allergiához, az immunrendszer zavaraihoz, asztma kialakulásához, fokozott allergiás reakciókhoz, légúti megbetegedésekhez vezethet.
Mondhatjuk, hogy egy kis torokköszörüléssel bárki együtt tud élni, ennek hosszú távú hatásai azonban súlyos károkat okozhatnak a felnőtt embernél, főleg autoimmun betegségekkel küzdőknél vagy tartós megbetegedésben szenvedőknél. Képzeljük el, egy sérülékenyebb gyermeki szervezettel mit képes tenni: megnövekedett penészkoncentráció miatt is jelentkezhet az ADHD, felső légúti megbetegedések tömkelege, asztma, krónikus fül- vagy torokfertőzés lehet gyakori vendég a gyerkőc ágyánál, de ingerlékenységet és sorozatos ágyba vizelést is sokszor írnak a penész számlájára.
A legyengült immunrendszerű felnőtt szervezet fogékonyabb lesz a megbetegedésekre, nagyobb eséllyel alakul ki candidafertőzés, illetve a korábban kezelt Epstein-Barr-monovírus, a parvovírus vagy a lyme-kór is úgymond reaktiválódhat feketepenész jelenléténél. Jelentkezhet migrén, kóros fáradékonyság, remegés, súlyos béltünetek, hisztaminérzékenység, éjszakai izzadás, a limbikus rendszer károsodása. Növeli az endometriózis, a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, súlyosan penészes falak esetén a lakóknál akár pszichózis és bizonyos daganatos megbetegedések is kialakulhatnak (Vö.: Margaret Christensen említett műve).
Penészkörkép a világban, a helyzet Magyarországon
Egyébként mindenkit elérhetnek a penészek, pontosabban a penészgomba mikotoxinjai okozta megbetegedések, még az újhullámos egészségügyi szakmenedzsereket is. Az sem kell hozzá, hogy putriban lakjon az ember, a tipp-topp otthonokba is befurakodhatnak a gombafonalak.
A WHO összegzése szerint az USA-ban a házakban előforduló nedvesség vagy penész jelenléte 50%-ra becsülhető (Mudarri és Fisk, 2007). Ciszjordániában és a Gázai övezetben a falvakat és menekülttáborokat vizsgálták, 110 lakásból 62-ben volt látható a penész (El Sharif et al., 2004). Japánban, egy négy éven át tartó kutatás eredményeképp az összes ház 41,7%-ban figyeltek meg páralecsapódást a falakon, ezek 15,6%-ában volt látható a penész (Saijo et al., 2004). Egy 2004-es tanulmány pedig arról számol be, hogy több észak-európai országban az épületek legalább 20%-ában volt kimutatható a levegő magasabb nedvességtartalma (Institute of Medicine, 2004).
A stuttgarti Fraunhofer Épületfizikai Kutatóintézet 2017-es felmérése szerint Magyarországon minden negyedik ember penészes lakásban él, ami elszomorító adat, Európában ez az ötödik legmagasabb arány.
Megdöbbentő, hogy míg külföldön a penész okozta megbetegedésre szakszó is van, az angol „mold illness” kifejezés, Magyarországon gyakorlatilag csak kisszámú Google-találat van a penész okozta megbetegedésekről, ezek is csak általánosítások.
Mit tegyünk a penész megjelenése ellen?
Mechanikai védelemként a szellőztetés kulcsmozzanat, de csak preventív jelleggel. A kártékony gombák jelenléte a beltéri környezetben nagyban függ a nedvesség mértékétől és a nem megfelelő szellőztetéstől, írja a WHO. De ha már megjelent az életünkben, nem elég a kereszthuzat.
A penész leküzdésében a tudatosság lehet a legnagyobb kaliberű fegyverünk, így jön képbe a megelőzés. Ez a legfontosabb, mert ha már megjelenik, nagy energiát kell fektetni az eltüntetésébe, és nem is biztos, hogy sikerül, környezetbarát módon például biztosan nem. Az, hogy a folt nem látszik egy jó kis hipós lemosástól, még semmit nem jelent.
A lakásfelújítások és bérstabilizálás fénykorában a spórolásra való törekvés dívik, ám az egészéges, tartós enteriőr kialakítása is nélkülözhetetlen. Később tégláig bontani, majd újrarakni egy falat nem lesz kifizetődő. Egészségtelen környezetben élni meg pláne.
A penész ellen használható vegyszerek is rontják a belélegzett levegő minőségét, ráadásul tényleg felboríthatják otthonunk mikrobiomját, ahogy említettük. Tényleg nem érdemes megvárni, míg ezeket használni kell idilli környezetünkben. Az ecetes vizes „bio” lemosás pedig egyáltalán nem jó megoldás.
A nedves épületekben az egyébként mindenütt jelen lévő gombaspórák koncentrációja megnövekedhet, de ez az évszaktól, a gomba típusától és akár az épület korától is függhet, figyelmeztet a WHO. A párátlanító berendezések mérettől és kapacitástól függően ugyan rengeteg vizet képesek megkötni, de ezek is csak akkor lesznek segítségünkre, ha a levegő cirkulációja szellőztetéssel biztosított.
Prevenciós tippek
A Tudatos Vásárlók Egyesülete rendkívül jó megoldókulcsokat ad a megelőzésre, a napi háromszori alapos szellőztetés, a páratartalom csökkentése, az egyenletes hőmérséklet tartása mind elengedhetetlenek. Az alkoholt, illetve a vízre és oxigénre lebomló hidrogén-peroxidot javasolják penészes falak és tárgyak lemosására, de ezeknek is van hátulütőjük.
A természetes vagy kevésbé természetes vegyszerek (és az ugyanilyen vegyi anyagokat tartalmazó penészirtó falfesték is) hamar lebomlanak. A foltot kialakító penész egy részét eltávolíthatják, magát a foltot pedig kifehéríthetik, ám a gombák számukra tápanyagban dús területeken ismét megjelenhetnek. A gombaspórák ugyanis a levegőben és a falakban továbbra is jelen lesznek, láthatatlanul lappangva. Mivel a vegyszer nem marad a falakon, elillan, a gombák újra megtapadnak rajtuk, és virágzó telepeket hoznak létre. Amit aztán vagy látunk, vagy nem, hatásukat így is, úgy is kifejtik.
Mindazonáltal ezek a lemosások a páratartalom és levegő hőmérsékletének karbantartásával jól kombinálhatók, nem ördögtől való a gombaölők használata. Azt viszont vegyük figyelembe, hogy egyik-másik bizonyítottan tüdőkárosító anyag (hogy a vízi élőlényekre mért hosszan tartó hatásairól ne is beszéljünk).
Ha a kiváltó ok fennáll, fújhatunk mi akármit a felületekre, a gomba visszatér. A penész jelenlétének több oka is lehet. A nem megfelelő szigetelés miatt kialakult hőhidak, az esetleg a falban csöpögő vízvezeték miatt kialakult penészt folyamatosan tápláljuk, ha nem szüntetjük meg a főleg régi házak alapvető problémáit. Ezekre fókuszáljunk.
Gond lehet még, ha rossz irányba indulunk el: kifúrathatjuk szakemberrel a fal alsó 40 centijét a levegőztetés optimalizásáért, ha az ablakunk penészedik a korábbi slendrián szigetelés miatt, a helyzet nem fog javulni. Ha nem tudjuk 100%-os biztonsággal megállapítani, mitől telepedett meg nálunk a penész, kérjünk szakembertől helyszíni felmérést.
Házi praktikák
A penész akkor tűnik el, ha a spórákat és a gombát vegyi úton kiirtjuk, a kiváltó okokat pedig megszüntetjük – felszámoljuk a hőhidakat, megszüntetjük a falak vizesedését, a talajvíz felszivárgását, minden évszakban rendszeresen optimalizáljuk a levegő nedvességtartalmát. A kiváltó ok függvényében végezzük el ezeket.
A leghatékonyabb penészölő szer a nátrium-hipoklorit, alias hipó, ám nem a legtermészetbarátabb megoldás. A hidrogén-peroxidos lemosás is van ugyanilyen hatékony, amely megfelelő adagolás mellett szépen eltünteti a penészfoltot, és annyi gombát öl meg, amennyit vegyszerrel lehetséges. Később pedig természetazonos anyagokra bomlik, kialakul a win-win szituáció.
Messzemenőkig kutatott terület még a minőségi illóolajok beltéri gombaspórák elleni hatása, de az eddigi tanulmányok kecsegtető eredményeket hoztak. Üröm az örömben, hogy a penészgomba spórakoncentrációját csökkentő illóolajok irritatívak a nyálkahártyára. Így ha nem megfelelő mennyiségben és gyakorisággal párologtatjuk őket, sebessé tehetik az orrjáratokat, ezért körültekintően kell őket alkalmazni (bőrrel pedig tisztán nem is érintkezhetnek). https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29077554/
Sokan az ózonos lakásfertőtlenítésre esküsznek, ami teljesen jól működő folyamat – az ózon ugyanis a spórákat is kiöli a levegőből és a falakból. Más kérdés, hogy a műanyag felületeknek sem kedvez, azok élettartamát lerövidíti. Élőlény nem tartózkodhat a helyiségben ózongenerátor használata közben, a tárgyakkal való reakcióba lépése során pedig káros egészségügyi hatást is kiválthatnak a felszabaduló illékony vegyületek, így legyünk körültekintőek, ha az ózonhoz folyamodunk.
Mácsadi Anni cikke
Nyitókép: Jezael Melgoza
Cikkünk elkészüléséhez nagyban hozzájárult dr. Berkics Adrienn élelmiszermérnök, ezúton köszönjük alapos szakmai segítségét!
