Kötelező olvasmányok reformja?

Rendhagyó cikk a magyar kultúra napja alkalmából
Kötelező olvasmányok

Január 22-e a magyar kultúra napja. Itt a lehetőség, hogy felelevenítsük hagyományosnak és aktuálisnak tekintett szellemi és művészeti értékeinket, kulturális elemeinket! Történelmi források szerint Kölcsey Ferenc ezt a napot jelölte meg 1823-ban a Himnusz keletkezéseként, így a magyar irodalom elengedhetetlen része a megemlékezésnek. A mai napon kézenfekvő lenne a megszokott tartalmat nyújtani a Magazin olvasóközönsége számára: versválogatás közkedvelt magyar költőktől, esetleg idézetek azon irodalmi klasszikusokból, melyek évtizedek, ha nem évszázadok óta a kultúránk szerves részei. Merész vállalkozás tehát a kötelező olvasmányok reformját pedzegetni?

Úgy gondolom, szerencsések azok a gyerekek, akik olyan családban és környezetben nevelkednek, ahol az olvasás és a könyvek szeretete átszövi az elsődleges szocializációs hálójukat.

Amikor sor kerül az általános és középiskolai évek alatt a kötelező olvasmányokra, ők talán több nyitottsággal és kitartással viszonyulnak a jól ismert irodalmi monstrumokhoz, mint például Gárdonyitól az Egri csillagok vagy Jókaitól Az arany ember. Távol álljon tőlem, hogy a jelenlegi kötelező olvasmányok lecserélése mellett voksoljak, vagy megkérdőjelezzem ezek irodalmi és kulturális értékét, csupán a valóságra hívnám fel a figyelmet: rengeteg diák számára kínszenvedés ezeket olvasni. Nem azért, mert rosszak, hanem adott életkorban egyszerűen nem szólítja meg őket, nem köti le az érdeklődésüket. Ha egy gyerek ráadásul olyan családban és környezetben él, ahol nem olvasnak, nagy eséllyel ő se szívesen vesz könyvet a kezébe.

Gondoljunk bele, milyen lehet annak a diáknak, akinek tinédzser évei kezdetén első jelentős könyvélményei az iskolai nyomásnak és a kötelező olvasmányoknak hála olyan komoly, nehezen emészthető regények, mint Móra Ferenctől a Kincskereső kisködmön vagy Mikszáth Kálmántól a Szent Péter esernyője. Nem azt szeretném leszögezni, hogy semmiképpen se nyerheti el a tetszésüket, de személyes tapasztalataim alapján a legtöbb gyerek nem ezekkel szereti meg az olvasást, sőt…

Ismertem egy lányt középiskolában, aki ugyan átrágta magát a kötelező olvasmányokon, mégsem lelkesedett értük, más könyveket pedig nem olvasott rendszeresen. Miután napi szinten látott engem a tanórák közötti szünetekben könyvet bújni, és meghallgatta azt, ahogyan az éppen aktuális olvasmányaimról áradozom, egyszer csak érdekelni kezdték az általam kedvelt regények témái. Megkérdezte, milyen könyveket ajánlok neki, mire én örömmel halmoztam el mindenféle, főként ifjúsági, fantasy és romantikus regényjavaslatokkal. Elkísértem beiratkozni a városi könyvtárba, ahol éppen kibővülőben volt a fiatal felnőtteknek szóló kínálat, és hétről hétre konstatáltam, hogyan falja a regényeket, hogyan kerül közelebb hozzá az olvasás élménye szimplán azáltal, hogy olyat olvas, ami érdekli őt.

Hiszek abban, hogy az éppen aktuális kötelező olvasmányok központi témáival is felkelthető a diákok figyelme, de ehhez a tanárok türelme, kreativitása szükséges.

Én személy szerint eleve szerettem Jókaitól Az arany embert, de egyenesen rajongtam érte később, mert a tanárnő, akivel átvettük, a gyakran száraz szövegrészletek ellenére megpróbálta érdekessé, szerethetővé varázsolni számunkra. Katona József Bánk bán tragédiájáról nem is beszélve. Megszenvedtem vele, de amikor ugyanezzel a tanárnővel nekiálltunk elemezni, kedvet kaptam az azonnali újraolvasásához. Nem mindegy, hogyan formáljuk a diákok hozzáállását a kötelezők terén.

A következő lista szubjektív, olyan olvasmányok szerepelnek benne, amelyek témái feléleszthetik a gyerekek és tinédzserek érdeklődését. Az írásmódjuk könnyebben befogadható, és az általuk közvetített értékeket tekintve megállnák a helyüket kötelező olvasmányként is.

Általános iskola:

Lázár Ervin: A nagyravágyó fekete rigó

Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó
Borítókép forrása: Moly.hu

Lázár Ervin Öregapó madarai című elbeszéléséről korábban már megjelent egy cikk Kollár-Tóth Zsuzsanna gondolataival és illusztrációival. A nagyravágyó fekete rigó rövid, első és második osztályos kisdiákoknak ajánlott novella, amely az Öregapó madaraihoz hasonlóan az ezerszínű természetbe kalauzolja olvasóját. A címszereplő fekete rigó roppant elégedetlen a természet adta külsejével, így némi mesterkedéssel igyekszik változtatni rajta, hátha többen elfogadják majd. A bájos mese üzenete bármilyen életkorban releváns, hiszen egyre többen küzdünk a testképünket negatívan befolyásoló önértékelési nehézségekkel, amelyek a gyerekek körében sem húzódnak vissza. Érdemes már ebben az életkorban olyan meséket olvasni, amelyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak, hiszen az egészséges testkép kulcsfontosságú a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából.

Szabó Magda: Tündér Lala

Szabó Magda: Tündér Lala
Borítókép forrása: Moly.hu

Általános iskola harmadik osztályától ajánlanám Szabó Magda regényét, amely gyermeki bája és varázsa ellenére furcsán keserédes, persze semmiképpen se annyira, hogy túlzottan megterhelje a gyerekolvasók szívét. Lala egy kisfiú, aki nem találja a helyét otthon, a tündérek birodalmában, és az emberek közé vágyik. Az okot a történet előrehaladtával megismerjük, és tanúi lehetünk annak, hogyan áldozná fel egy édesanya a saját boldogságát azért, hogy a kisfia biztonságban legyen, miközben Lala is kész feladni addigi életét azért, hogy az édesanyja boldog legyen. A bonyodalmakat felsorakoztató meseregényben a tündér- és az embervilág csodálatos találkozását fedezhetjük fel azzal a szívmelengető sejtetéssel, hogy a kettő talán nincs is olyan messze egymástól.

Méhes György: Szikra Ferkó

Méhes György: Szikra Ferkó
Borítókép forrása: Moly.hu

Méhes György erdélyi magyar író, a Szikra Ferkó címet viselő kalandos meseregényét szintén az általános iskola harmadik osztályától ajánlanám. A történet a címszereplő utazásán vezeti végig az olvasót: Szikra Ferkó egy kegyetlen uralkodó megfékezésére törekedve kerekedik fel, hogy rátaláljon a világverő kardra, amellyel legyőzheti a zsarnokoskodó királyt. Útja alatt kénytelen mindenféle furfanggal, rejtéllyel és kihívással szembenézni, de bármilyen elragadó, idegen országokban fordul meg, az útja végül hazavezet a saját népe megsegítésére. A gyerekek olvasás közben egy káprázatos fantáziavilágba csöppenhetnek, erőt meríthetnek Ferkó küzdeni akarásából és kitartásából, a nyelvezet és a csodálatosan szőtt mondatok ugyanakkor szókincsbővítés céljából is hasznosak lehetnek.

Középiskola:

Szaszkó Gabriella: Maradj velem! (Pennington-testvérek trilógia)

Szaszkó Gabriella: Maradj velem
Borítókép forrása: Moly.hu

2016-ban jelent meg Szaszkó Gabriella Pennington-testvérek trilógiájának első kötete. Tizenhat éves voltam akkor, és emlékszem, hogy tizedik osztályban pont Petőfitől Az apostol, Jókaitól Az arany ember volt terítéken, én meg e két lehangoló történetet megspékeltem ezzel a könyvvel, amelynek a borítója a romantikus műfajt sugallja, noha egyáltalán nem a romantika a vezérszál. A történet főszereplője David Pennington, aki sikeres író, családi élete viszont romokban hever: a bátyja, Chris öngyilkosságot követett el a múltban. A két fiú egy bántalmazó anya terrorjában nőttek fel, mindketten súlyos fizikai és mentális megpróbáltatásoknak voltak kitéve. Ezt a könyvet mindenképpen tizenhat éves kortól ajánlanám, mert nem hallgat el olyan összetett témákat, mint a családon belüli erőszak, kábítószerfüggőség, önbántalmazás és öngyilkosság. Oktatási keretek között az irodalomtanár kiemelt érzékenysége, esetleg iskolapszichológus szupervíziója erősen ajánlott a regény elemzéséhez, feldolgozásához.

Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!

Anita Gayn: Senkinek sem kellesz
Borítókép forrása: Moly.hu

Ne tévesszen meg a külföldi hangzású művésznév, Anita Gayn egy kevésbé ismert, ifjúsági irodalom terén sziporkázó, magyar írónő, akinek a Senkinek sem kellesz című regénye először magánkiadásban került kereskedelmi forgalomba. A cselekmény a következőképpen indul: a kissé magának való tinédzser, Emily, az apja családjához költözik, miután az anyja magára hagyta őt egy másik férfi kedvéért. Bár Emily nem repes az új otthon lehetőségétől, az tartja benne a lelket, hogy ugyanazon a környéken lakik rég elveszett gyerekkori fiúbarátja, Matt. A viszontlátás azonban szerencsétlenül alakul, az új iskolában Emily a kiközösítés és rosszindulatú pletykák kereszttüzében találja magát. A könyvet tizenöt éves kortól adnám a diákok kezébe, amely azon túl, hogy szórakoztató, humorral fűszerezett olvasmány, szintén nem riad vissza az iskolai kiközösítés a családon belüli érzelmi elhanyagolás témaköreitől.

Edith Eva Eger: A döntés

Edith Eva Eger: A döntés
Borítókép forrása: Moly.hu

A második világháború alatt Auschwitz haláltáborát túlélő, magyar származású, idén 95. életévét ünneplő írónő és pszichológus ma Amerikában él. A döntés az önéletrajzi műve, melyet tizenhét-tizennyolc éves kortól ajánlanék, középiskolában akár szinkronba hozható vele az irodalom és a történelem tantárgyak oktatása. Dr. Eger nemcsak azt meséli el, hogyan járta meg a poklok poklát Auschwitzban a családjával, de részletesen beszámol a saját és a későbbi páciensei gyógyulásáról. Nehéz elfogulatlanul nyilatkozni a könyvről, hiszen rendelkezik azzal az erővel, hogy szembesítsen minket saját traumáinkkal, elhallgatott nehézségeinkkel, és reményt adjon még a legsötétebb érzelmi állapotban is. Ha csak egyetlen olvasmányt mondhatnék, amit kötelezővé tennék, kérdés nélkül A döntés lenne az. Indokolja röviden az alábbi idézet, hogy miért:

„Ha megkérdeznének, mi a leggyakoribb diagnózis az általam kezelt emberek között, nem a depressziót vagy a poszttraumás stressz-szindrómát említeném, jóllehet ezek a betegségek túlontúl gyakran fordulnak elő azok körében, akiket megismertem, megszerettem, és elvezettem a szabadságukhoz. Nem, hanem az éhséget. Éhezünk. Éhezünk a jóváhagyásra, a figyelemre és a gyengédségre. Éhezünk a szabadságra: arra, hogy magunkhoz ölelhessük az életünket, hogy igazán megismerjük önmagunkat, és önmagunk lehessünk.”

edith eva eger: a döntés

Kiemelt kép forrása: Pexels.com / Pixabay

Szentgyörgyi Flóra ajánlója

Hozzászólások (1):

  1. Old Dad

    2022/01/27 at 11:37

    Adrian Mole?

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.