Könyvtárba járni menő!

A könyvtárak világnapjának kitűzését két nagy szervezet, az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége, ALA) és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége, IFLA) kezdeményezte.

Magyarországon pedig ősszel is van egy könyvtáros ünnepi időszak, október 7. és 13. között tartják az Országos Könyvtári Napokat, hogy ezzel is felhívják a közvélemény figyelmét a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre. Az alábbiakban néhány szívet melengetően gyönyörű hazai könyvtári épületet ajánlunk (a teljesség igénye nélkül) .

A keszthelyi Festetics kastély könyvtára

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:7_Festetics_Könyvtár_Keszthely.JPG

A kastély könyvgyűjteménye Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. Két évszázadon át a Festetics család tagjai gyűjtötték darabjait, ma pedig több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé tölgyfa polcain. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincseit őrzik itt. A könyvtár nem csupán a turisták részére nyújt látványosságot, hanem a tudományos kutatások számára is biztosítja a feltételeket.

ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Egyetemi_Könyvtár4.JPG

Mielőtt létrejött volna az Országos Széchényi Könyvtár, az ELTE Egyetemi könyvtára töltötte be lényegében ország központi könyvintézményének szerepét, történeti törzsgyűjteménye ma a nemzeti kulturális örökség része. A gyűjtemény több mint 400 éve folyamatosan bővül, az állomány nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szabó_Ervin_Könyvtár_(961._számú_műemlék)_111.jpg

A FSZEK Budapest egyetlen közkönyvtár-hálózatának 1931 óta központi épülete a Szabó Ervin tér 1. szám alatt található Wenckheim-palota. A kívül-belül gyönyörű, neobarokk stílusú ingatlant eredetileg Wenckheim Frigyes gróf építtette a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után, az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. Az 1950-es évektől rendkívül megnőtt a könyvtár látogatottsága. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre 1998 és 2001 között került sor.

A Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központja és Könyvtára

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:BUTE_central_library,_reading_hall,_2016_Ujbuda.jpg

A legnagyobb hazai műszaki könyvtár épülete az 1900-as évek elején készült el, Pecz Samu tervei nyomán. Az olvasóterem katedrálisszerű mennyezetén rendkívül látványosan árad be a fény a tanulni vágyók számára. Körülbelül egymillió kötet közül válogathatnak az olvasók.

Magyar Tudományos Akadémia

Alapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egy időben nyitotta meg a kapuit. A különböző forrásokból egyre gyarapodó gyűjtemény a rendező és feldolgozó munka után, 1844-ben, a mai Petőfi Sándor utca 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban várja az Akadémia tagjait és más kutatókat.

Ha szívesen nézegetnénk még csodaszép könyvtárakat a világ különböző részeiről, akkor a Condé Nast Traveller képgalériáját ajánljuk!

„A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit.”
Umberto Eco