Komposztkisokos kezdőknek

Szeretnél komposztálni, de nem tudod, hogyan állj neki? Adunk pár ötletet!

Mit jelent a komposztálás?

A komposztálás gyakorlatilag egy újrahasznosítási folyamat, amelyet a természet végez el főleg növényi alapanyagokból. A lényege, hogy visszaadjuk a természetnek azt, amire szüksége van (nekünk pedig abban a formában nincs), kialakítva így egy körforgást. 

A szerves anyag a lebomlás során komposztálódik, humusz keletkezik belőle, amely tele van tápanyaggal. A humusz nemcsak a növények számára ad megfelelő talajt, hanem a talajban élő mikroorganizmusok számára is. 

komposztálás kerti komposztálóban
Kép forrása: Eva Elijas/pexels

Miért jó komposztálni?

Egyrészről azért, mert jót teszel vele a környezetednek, a kertednek, ezáltal önmagadnak is. Másrészt spórolsz: kevesebb lesz a háztartási hulladék, ami csökkenti a kommunális szemetet. Emellett virágföldből sem kell annyit vásárolni, hisz a humuszt a szobanövényekhez és a palántákhoz is felhasználhatod.

Mit lehet komposztálni?

Nem mindegy azonban, mit raksz a komposztba!
Kétféle összetevő szerint érdemes listázni a beletehető anyagokat: 
Zöld: magas nitrogéntartalmúak – zöldség, gyümölcs és ezek maradékai, kávézacc, falevél, gyom, fűnyesedék, elszáradt növénylevelek.
Barna: magas széntartalmúak – fa alapanyagok (fűrészpor, faforgács, avar, gallyak, vékony ágak, papír, kartonpapír).

Kép forrása: Jorge Urosa/pexels

Belemehet még minden olyan anyag, amely lebomló és komposztálható, például bizonyos törlőkendők.
Amit TILOS belerakni: üveg, kő, olaj, gumi, műanyag, főtt ételmaradék, hús, cigaretta, gyógyszer, fém, vegyszer, olyan állat alomja, amelyik húst eszik.

Hogyan érdemes csinálni?

Az első lépés a hely, majd a komposztáló kiválasztása. Olyan helyet érdemes keresni a komposztnak, amely legalább félárnyékos, hogy a nap ne tudja kiszárítani. Szükséges egy állandó nedvességtartalom ahhoz, hogy a komposztanyagok megfelelően tudjanak „dolgozni”.

Fontos továbbá arra is odafigyelni, hogy semmiképp se betonra tegyük a ládát, hanem fellazított talajra, vagy áshatunk alá kis gödröt is. A lényeg, hogy a nedvesség, víz el tudjon folyni alatta.

A komposztáláshoz nem feltétlenül kell ládát vásárolni/készíteni. Egy gödörbe is elkezdhetjük az anyagokat rétegezni. Ha pedig mindenképp keretet is szeretnénk neki, akkor választhatunk fából vagy műanyagból készült komposztládát. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is: a fa egy idő után elkorhad, a műanyag pedig nem túl környezetbarát. Ami mindegyiknél lényeges, hogy jól szellőzzön.

Az anyagok rétegezésénél az a legcélszerűbb, ha ágak kerülnek legalulra, majd erre a barna rétegre egy zöld jön (például gyom), és így tovább. A komposztban nagyon fontos a szén (barna anyagok) és a nitrogén (zöld anyagok) megfelelő aránya. Ha valamelyik túlsúlyba kerül, akkor mindenképp oda kell figyelni, hogy az egyensúly visszaálljon. Ha a nitrogén mértéke a magasabb, akkor büdössé válhat a komposzt, ha pedig a széné, akkor kevesebb humusz lesz a végén.

kerti komposzt
Kép forrása: saját kép

Hogyan csináljuk mi?

Mi két komposzttal munkálkodunk; időnként egy harmadikkal is, amely nem kialakított komposztáló, hanem egy kisebb gödör, amelybe olykor a magaságyás körüli gazt, illetve a nem jól fejlődött, vagy valamilyen rovar, bogár által megcsócsált zöldséget dobjuk. 

Tegyük hozzá, hogy szerencsénk is van, hiszen kertes háznál ezt könnyebb kivitelezni. 

A két komposztládánk fából van, nekünk tető nincs rajta. A nagyobb szinte teljesen árnyékos helyen van a kert egyik sarkában. Ide öntjük általában a macskaalmot (az alom biológiailag lebomló és komposztálható, direkt ilyet veszünk), nagyobb ágakat, elhullott leveleket, illetve a közelében lévő veteményes „hulladékát”. Valójában nem szerencsés a cicánk végtermékét belerakni a komposztba, mert eszik valamennyi húst (meg amit esetleg vadászat közben elejt), viszont én a magam részéről nem a szennyvízcsatornát szeretném ezzel terhelni. Arra nagyon odafigyelünk, hogy az almot folyamatosan elfedjük egy réteggel, és majd később ezt fogjuk a legalsó „szintre” pakolni. Még távolabbi tervünk, hogy kialakítsunk egy külön gödröt csak ennek. 

komposztálás kerti komposztálóban
Kép forrása: saját kép

A másik komposzt kisebb, félárnyékos helyen van; ide almot nem öntünk, csak a felszedett gazt, elhullott kerti anyagokat. Alapvetően igyekszünk rétegesen pakolni, elsimítani a komposztot, nem pedig púposan hagyni. Ha túl sok van benne, akkor hagyni szoktuk állni pár napig, hétig, hogy összeessen. 

Amikor tavasszal nekilátunk a magaságyásokat rendezni, akkor használjuk fel a humuszt. Tavaly például teljesen kiürült mindkét komposztládánk, mert a létrejött fekete földdel töltöttük fel az új, még üres magaságyásokat. És lássatok csodát! Sokkal szebb zöldségek termettek a humuszos földben! A komposzt megfelelő tápanyagarányát mutatta többek között az, hogy sok élőlény bújt elő a talajból. A pajorok (lárvák) megjelenése bár elsőre talán furcsa és gusztustalan, valójában nagyon is jót jelent (természetesen ezek közül van olyan, ami bizonyos növényekre káros lehet, mert például elrágja a gyökerét, de alapvetően a kis lények előbukkanása a talaj minőségének szempontjából jó jel). Úgyhogy ha ilyeneket látsz a humuszodban, örülj! A veteményed is boldog lesz. 

Nem vagyunk szakértők a témában, de azt gondolom, nem is kell annak lenni. Egyszerű odafigyeléssel nagyszerű komposztot fogsz csinálni! Nincs benne varázslat, sem mágia. Mi is olykor hibázunk közben, belekerül véletlenül olyan anyag, aminek nem kellene, de a természet is így működik: folyamatosan megújul, meggyógyul. A mi dolgunk csak az, hogy segítsük ezt a folyamatot.

Forrás: Agrárszektor – Kiskert Blogger

Szerző: Magasházi Virág

Kiemelt kép forrása: saját kép

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.