Ne legyen a kertes házak kiváltsága: komposztáljunk beltérben is!

Interjú Udvarnoki Tündével, a Com-Pot agyag beltéri komposztáló edények megalkotójával

Z.D.: Ha a komposztálásra gondolunk, általában azok a nagyméretű ládák jutnak eszünkbe, amiket csak kertekben, esetleg társasházaknál látunk a hétköznapokban. Mesélsz kicsit arról, hogy született meg az ötlet, hogy a lakásban élők számára is elérhetővé váljon a komposztálás?

Udvarnoki Tünde, a Com-Pot agyag beltéri komposztáló edények megalkotója: A háztartási szemetünk jelentős részét a szerves hulladék alkotja. A többi hulladékkal együtt kukásautókkal égetőművekbe vagy lerakókba szállíttatjuk el. Az általunk megtermelt hulladék mennyisége (évi kb. 350-400 kg/fő) pedig legalább a harmadával csökkenthető (70-100kg), ha a szerves hulladékunkat csökkentjük, és a maradékot kezeljük komposztálással.  A komposztálás lehetősége a kerttel rendelkező háztartások számára már régóta elérhető, de mi a helyzet a városlakókkal, akik nem rendelkeznek kerttel, de mégis szeretnének valamit kezdeni a háztartási hulladékukkal?

Városlakó vagyok, mint sokan mások közületek. Nincs kertem, és nincs hozzáférésem kerti/társasházi komposzthoz. Nagyon zavart a konyhai hulladékom a kis, kert nélküli lakásomban. 2010 óta komposztálok beltérben, először egy irodai, majd minden beltéri módot kipróbáltam, és a kerti komposztálásba is belekóstoltam. Lenyűgözött, hogy tényleg működik, ha egy kis odafigyeléssel fenn van tartva az egyensúly. Most egy saját beltéri komposztáló edényt készítek.

Egy olyan komposztálót álmodtam meg, ami műanyagmentes, természetes anyagból van, egyszerű fenntartani, és ami miatt még büszkébb lehetek a konyhámra: ez lesz a COM-POT agyag beltéri komposztáló.

Udvarnoki Tünde és a Com-Pot agyag beltéri komposztáló edény
Fotó: Varga Orsolya

Z.D.: Honnan jön a Te környezetvédelem iránti elhivatottságod? Mit javasolnál első lépésnek azoknak, akik most válnának tudatosabbá e téren?

12 éve kezdtem el a Messzelátó Egyesületnél dolgozni, és egy természetes, egyszerű életmód kipróbálásába fogtam. Azóta is kitartóan keresek egyszerű, növényi, „csináld magad”, kis léptékű megoldásokat a bőrünk, hajunk, ruhánk, növényeink, lakásunk, szeretteink ápolására. Az egyszerű, minimalista, hulladékmentes, majdnem ehető megoldásokat szeretem. 10 évet dolgoztam a Messzelátó Egyesületnél, amely a környezettudatos és egyszerű életmódra való átállást hirdeti, de előtte is nagyon érdeklődtem a környezettudatos életmód iránt. Mindig is kísérletező voltam, érdekelt a lebomló hulladékom sorsa és a talajélet. Például van egy kerti komposztáló Budán, ahová egy barátommal kijárunk évente megforgatni és csodálni a talajéletet, ami benne zajlik, „just for fun!”. Úgyhogy nem vagyok egyedül ezzel az érdeklődésemmel.

Nagyon változatos, hogy kit mi indít el egy tudatosabb, egyszerűbb életmód felé. Én hiszek a nyitottságban, kísérletezésben és a játékosságban. Nem kell annyira magunkra venni, ha elsőre nem sikerül a „recept”, amit olvastunk, vagy a barátunknak bevált, de nekünk nem.

Keressük tovább a saját utunkat, közben kedvesen és megértően magyarázzuk el a családunknak és barátainknak, mert a cél közös, és együtt fogjuk megtalálni.  

Z.D.: Mennyire igényel ez a komposztálási mód speciális tudást? Van-e különleges technika? Mennyire hely- és időigényes beltérben komposztálni? Lakáson belül hol érdemes ezt csinálni?

A beltéri komposztálás nem igényel speciális tudást, és sok eszközt és időt se.  A konyhában a pult mellett, az asztal alatt elfér egy komposztáló.  Többféle beltéri komposztálási mód létezik. Az, amit én használok heti 5-10 percnyi foglalkozást igényel.

Nincs más dolgom, mint feldarabolom a konyhai növényi hulladékot, és hetente 1 alkalommal „megetetem” a komposztálót, néha megvizsgálom a tartalmát, és 4-5 havonta szüretelek belőle érett komposztot.

Hetente akár 2 liter zöld konyhai hulladékot tudok benne komposztálni.  Ez kevésnek tűnhet, ám a konyhai hulladék mennyiségének, amit komposztálni tudsz, van határa a beltéri komposztálásnál, mert nincs direkt kapcsolatban a talajjal, így az egyensúlyt figyelnünk kell. Én abban hiszek, hogy ha elkezded gyűjteni a konyhai hulladékodat, figyelsz rá, és nyitott vagy a változásra, akkor rájössz, hogy nem is olyan nehéz, újabb és újabb hulladékmentő módokat fedezel fel, hogy miként lehet csökkenteni akár a komposztálóba kerülő mennyiséget is.

Z.D.: Mit tehetünk bele, és mi az, amit inkább hanyagoljunk? Mire tudjuk majd beltéren használni a keletkező komposztot? Mennyi idő alatt keletkezik felhasználható komposzt?

A reggeli teafűtől, a kávézacctól a zöldséghéjon át a vacsorára készült káposzta torzsájáig mindent gyűjthetsz ide.

Az, hogy pontosan mit tudsz komposztálni és mit nem, az a beltéri komposztálási módtól is függ.

Van néhány dolog, amiből a COM-POT komposztáló segítségével „fekete aranyat” gyárthatsz:

  • teafű (akár filter-papírral együtt), kávézacc
  • almacsutka, megütődött alma, bio banánhéj
  • mindenféle zöldséghéj, torzsa, megpenészedett zöldség
  • tojáshéj összetörve
  • gabona és tészta (nyers vagy akár főzött formában)
  • elszáradt fűszernövények és balkonvirágok, valamint ezek földje (cserép nélkül)

A kész komposzt, a „fekete arany”, valójában tömény tápanyag, amely elősegíti a növények egészséges, életerős növekedését, és ezáltal vitaminban gazdag élelmiszerekhez juthatunk hozzá. Szoba- és kerti növények tápanyag-utánpótlására használhatjuk, így nem kell műtrágyás tápoldatokat vásárolnunk. A kész komposzt a harmadára esik össze, így nem kell félnünk, hogy nem tudunk mit kezdeni vele.

Fotó: Zoltán Dekleva

Z.D.: Ha jól tudom, természetes alapanyagokból készül az eszköz, amelyet helyi kézművesek állítanak elő. Ez szuper kombinációnak hangzik! Vagyis nemcsak a környezet, hanem a helyi kisvállalkozók támogatása is szívügyetek? Mi ennek a története?

A COM-POT beltéri komposztáló-agyagedény műanyagmentes, a városi lakásodba lett tervezve, környezetbarát alapanyagból. Akkora a mérete, hogy a konyhádban az asztalon vagy az asztal mellett elférjen.

Az anyaga agyag, ami szellőző tulajdonsága révén a komposztáláshoz kifejlesztett baktériumkultúra segítségével bontja le a szerves hulladékot. 

Lélegzik, így hűt, fűt, és szagtalanít is, így optimális környezetet biztosít a komposztáláshoz beltérben (is). Egy kis odafigyeléssel a nedves erdő illatát hozza el nekünk a lakásunkba. Így egy átlagos magyar háztartásnak az egész évi zöld konyhai hulladéka lekomposztálható, amiből 20-30 liter kész komposzt keletkezik (ez mondjuk 4 balkonládába való föld).

Fotó: Varga Orsolya

Z.D.: Feltételezem, ti is komposztáltok bent. Beavatsz minket, hogy hogyan kell elképzelni ezt nálatok?

Beltérben komposztálok körülbelül 10 éve. Az első pár évben az elfogadó munkahelyemen komposztáltunk együtt a munkatársaimmal, egy barkácsolt gilisztakomposztálóval, utána otthonunkban folytattuk. Sajnos nem rendelkezem kerttel azóta se, így kezdtem el felfedezni a beltéri komposztálás módjait. Sokféle barkácsolt komposztálót kipróbáltam, de a saját agyagedényben való komposztálás áll a legközelebb a szívemhez (bár mindenkinek ajánlom a barkácsolást is). A tesztelések miatt most négy komposztálóm van, amit megosztok komposztálni vágyó barátaimmal és a ShareWaste.com oldalon is.  A kész, érett komposzt mindig elfogy a növényeim és a kertészkedni vágyó barátaim közt, úgyhogy ne gondoljátok, hogy egy földlerakat vagyok. 🙂 A konyhában és a nappaliban vannak a komposztálók. Minden barátom meg szokta csodálni az agyag komposztálóimat, mert tényleg nagyon helyesek, nem olyan, amit a mosogató alá rejtenél.

Fotó: Zoltán Dekleva

Z.D.: Mik a céljaitok a jövőre nézve?

Megmutatni még több embernek azt, hogy a szerves hulladék NEM szemét.

A lebomló hulladékunk mennyiségén és a tékozló fogyasztásunkon változtatnunk kell, mert nincs ennyi hely a csomagolási és konyhai lebomló hulladékunknak se.

A célom, hogy a beltéri komposztálás olyan elterjedt legyen, mint a mosógép használata egy belvárosi háztartásban… Mert körülbelül olyan egyszerű a használata. Nekem. A COM-POT agyag beltéri komposztálónk első darabjai (ha minden jól megy) 2021. júniusában vagy júliusában lesznek legyártva, ekkortól lehet majd előrendelni és befogadni a lakásokba őket. (További információ: itt).

Az interjút készítette: Zaka Dóra

A fotókat készítette: Varga Orsolya (kiemelt képet is), Zoltán Dekleva