Lázas kutatások zajlanak annak érdekében, hogy az életünket meghatározó digitalizáció káros hatásait kiküszöböljük. Egy magyar tudósokból és fejlesztőkből álló csoport újszerű megoldást alkotott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékén dolgozó csapat egyik tagját, Liszkai-Peres Krisztinát kérdeztük.
Kiket nevezünk alfa generációnak? Mi az, amit tudunk róluk, és mi az, amit még nem?
Liszkai-Peres Krisztina: Az alfa generációba a 2010 után született gyerekek tartoznak. Ez a generáció születésétől fogva digitális eszközökkel („kütyükkel”) van körülvéve, méghozzá olyanokkal, amelyeket az érintőképernyő és az intuitív használat révén már akár csecsemőként ők maguk is képesek kezelni. Az okoseszközök és az ezeken elérhető virtuális világ a felnőttek életét jelentősen befolyásolja pozitív és negatív irányban egyaránt. Ez alól pedig a kütyüző gyermekek sem kivételek, ahogy azt több kutatásunk is bizonyította, például a figyelmi működés vagy a társas készségek terén. A legfontosabb kérdés, amire még egyelőre nem tudjuk a választ, hogy a korai kütyüzés hosszú távon hogyan hat az idegrendszer fejlődésére; máshogy működnek-e majd azok a felnőttek, akik a kütyükkel együtt nőttek fel, mint azok, akiknél ez kimaradt?
A digitalizáció káros hatásainak ellensúlyozásával kell foglalkozni tudatosan? Vagy egyszerűen el kell fogadnunk, hogy nincsen visszaút, és a digitális eszközök megváltoztatják világunkat?
Liszkai-Peres Krisztina: A digitális eszközök önmagukban nem jók vagy rosszak. Rajtunk múlik, hogy mire és hogyan használjuk őket. Egy szélsőséges hasonlattal élve, az atomenergiát is lehet jó és rossz célra is használni. A gyerekek a kütyük szempontjából egy különösen érzékeny csoport, mert bár már képesek használni az eszközöket, de a tudatosság még hiányzik belőlük, erre külön meg kell tanítani őket. A szülőket is segíteni kell ebben, hiszen az okoseszközök viszonylag új találmánynak számítanak, nincsenek még olyan egzakt ajánlások, mint például a televízió esetében. Azt valószínűleg el kell fogadnunk, hogy ezeknek az eszközöknek a szerepe a jövőben tovább nő. A negatív hatások viszont leginkább a használat módjából adódnak, amire igenis van ráhatásunk.
Mi inspirálta az Alfi kifejlesztését?
Liszkai-Peres Krisztina: 2017-es felmérésünk alapján a 4-5 éves korosztály 60%-a használ már valamilyen digitális eszközt, sokuknak már saját tabletje, telefonja van, amit napi szinten használnak is, legtöbbször mindenféle szabályozás nélkül. A túlzásba vitt kütyüzés pedig rengeteg egészségügyi és pszichés kockázatot rejt (pl. elhízás, mozgásfejlődés elmaradása, elmagányosodás).
Miben újszerű az Alfi? Mit tud egészen pontosan?
Liszkai-Peres Krisztina: Alfi olyan az okostelefonnak vagy tabletnek, mint a számítógépnek az operációs rendszer, úgymond az eszköz „lelke”.
Alfinak egyrészt van egy szülői felügyeleti része, ahol beállítható, hogy milyen alkalmazások jelenjenek meg az eszközön, illetve egy nap hányszor és mennyi ideig játszhat a gyermek. Másrészt Alfi fő funkciója az, hogy a gyerekeket társas ingerekkel lássa el, illetve igazi társas interakciók felé terelje őket, kompenzálva a társas készségeket érintő negatív hatásokat.
Ezt úgy éri el Alfi, hogy különböző érzelmi töltetű hangokkal visszajelzést ad a gyerek tevékenységére. Így például örül, ha valakivel együtt játszik, vagy fáradt, ha már túl sokat használta az eszközt a gyerek. Vannak speciálisan kapcsolaterősre kifejlesztett játékaink, mint a Kék ajtó titka című interaktív, útválasztós mese, ami a szülővel együtt játszható. Bár szülői felügyeleti eszközből már sok van, de Alfi társas jellege egyedinek számít az ilyen típusú applikációk világában.
Milyen változást érzékelnénk a világban, ha varázsütésre minden alfa generációs gyermek kapcsolatba kerülne a programmal?
Liszkai-Peres Krisztina: Egészségesebb arányú lenne az online-offline világban eltöltött idő, illetve a gyerekek társas készségei, kapcsolatai is megerősödnének.
Hol tart most a fejlesztés? Elérhető, letölthető?
Liszkai-Peres Krisztina: Alfi demo verziója már letölthető a Google Play áruházból, illetve az ELTE Proof of Concept pályázatának köszönhetően idén nyáron Alfi egy nagyobb volumenű átalakításon esik át, ami a design vonzóbbá tételét, korszerűsítését jelenti, valamint új játékok beépítését.
Mik a további tervek?
Liszkai-Peres Krisztina: A jövőbeli tervek közt szerepel, hogy Alfi viselkedését az egyes felhasználók igényeihez igazítjuk, például máshogy viselkedne egy ingerkereső, extrovertált gyerekkel, és máshogy egy lassabb, zárkózottabbal. Rengeteg megvalósítandó játékötletünk van, illetve folyamatosan teszteljük, hogy Alfi pozitív hatása kimutatható-e a gyerekek viselkedésében. Utóbbihoz folyamatosan várjuk lelkes szülők és gyerekek jelentkezését. Játékos kutatásainkra honlapunkon lehet jelentkezni.
Az interjút késztette: Magyar Dániel
Kiemelt kép: Andrea Piacquadio (Pexels.com)