Kirándulás képekben: Csobánc

Jártál már a Csobáncon orgonavirágzáskor? Tari Endre földrajztanár most elvisz bennünket.

Ha nyílnak az orgonák, és szép az idő, akkor elmaradhatatlan a csobánci kirándulás. Tartsatok velem erre az örömtúrára! Az orgonák illatát sajnos nem tudom mellékelni.

A hegyen rengeteg orgonabokor van. A lila orgonáknál aligha van szebb látvány, hát még ha ebben a szép környezetben nyílnak!

A nyári szezon előtt sajnos elég körülményes elutazni Budapestről Tapolcára. Itt egy újabb buszra kell átszállni, és így lehet eljutni Gyulakeszi faluba, ahonnan a zöld sáv jelzésű turistaút vezet fel a várhoz.

Már ki tudja, hányszor jártam a 376 méter magas Csobáncon, a Tapolcai-medence keleti felében emelkedő bazaltvulkáni tanúhegynél. Hazánk talán legszebb vulkanikus hegye. Rajta egykori dicsőségeket idéző várnak a romjai. Csobánc várának első említése egy 1221-ben keltezett oklevélben történik. Gyulakeszi falutól a hegytetőig kb. 250 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk.

“Czobáncz”. Forrás: Hétpecsétes Vártúrák

1300-tól a Rátót nemzetségből származó Gyulaffy család vára volt közel 400 éven át. Ez a rajz egy középkori ábrázolás a várról, talán abból az időből, amikor a török seregek vonulásával egy időben erre járt Evlia Cselebi, a neves török utazó, aki útirajzában megemlíti a várat.

Rajz a várról. Forrás: Lovasok.hu

Ilyen lehetett a vár valamikor.

A túra során érintjük a Szent Donát kápolnát. A Várkútnál kapcsolódunk az Országos Kék túra útvonalára, s azon kapaszkodunk fel a tetőre. Kb. 6-7 kilométer a túra útvonala.

A hegy nyugati oldalán szerpentinen lehet leereszkedni a hegyről.

Ettől a kereszttől indul a Mária út jelzése.

Ezt a kápolnát Szent Donát, a 4. században élt püspök kegyelmébe ajánlották. A legenda szerint ő megvédi a termést a természeti károktól, különösen a villámcsapástól és jégesőtől.

A szerpentin út egyre magasabbra kapaszkodik a Csobánc oldalában.

Az ún. „Rossz-templomhoz” érünk. Ezt a kis egyhajós templomocskát a XIII. században építhették. A templom megmaradt falai között a korábbi években egy kis ház-tákolmányban élte remete-életét valaki. Erre járva mindig megdézsmáltam a nagy melegben a kis kertjében növő sóskaleveleket. Remélem, hogy megbocsájtja nekem! Ma már a növényzet eluralkodik a romon.

A hegy kopasz tetejéről fantasztikus a kilátás!

A teleobjektívvel közelbe hozzuk a kis Hegyesd nevű hegyecskét. A török időben annak a tetején is vár volt.

Másik irányban megkeressük a távolban a sümegi várat.

Észak felé tekintve lent Diszel falucskát látjuk. Balra a háttérben a Haláp hegye, amelynek felső bazaltját szinte teljesen lebányászták. Jobbra a hátam mögött az 511 méter magas Agár-tető terpeszkedik, a Déli-Bakony nyugati nyúlványa. A kép közepén pedig ha jól kinyitjuk a szemünket az ide legalább 30 kilométerre lévő Somló hegye sejlik fel a látóhatár végén. Az már a Kisalföldön van.

A hegytetőre várat a 13. században építettek. Hosszú időn át a Rátót nembeli Gyulaffy család birtoka volt. Buda 1541. évi török kézre kerülése után Csobánc végvár lett. Őrizte a Habsburg és az Oszmán-török birodalom új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott. Ekkoriban Gyulaffy László volt a várkapitány.

Mátyás király halálát követően Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erősíteni kezdték.

Az 1690-es években Csobáncon katonáskodott, mint a várőrség tisztje Béri Balogh Ádám, a Rákóczi-szabadságharc később legendás hírű brigadérosa.

Csobáncban 1705-ig császári katonaság őrködött, akiktől Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc ezredesek csapatai szerezték meg.

A várat a törökök többszöri próbálkozás után sem tudták bevenni.

1707-ben az Erdélyből Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló labanc haderő mintegy ezer fős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A kuruc hadiszerencse múltával 1709-ben a vár ismét császári kézre került, és ezt a várat is felrobbantották.

A külső várfalak maradványai is még ellenállnak az idő viszontagságainak.

Hogy miért is kapaszkodik fel az ember a falakra? Egyszerű a magyarázat. Az, amit Edmund Hillary is mondott az újságíróknak, amikor megkérdezték tőle a Mont Everest meghódítása után: Miért mászta meg azt a nagy hegyet? Így válaszolt: „Mert ott van.”

Gyulaffy László két lánya, Gyulaffy Rózsa és Sára is itt élt a várban, akik szép virágoskertet gondoztak. A vár lerombolása után a virágok elvadulva terjedtek el a fennsíkon.
Amikor Eötvös Károly az 1890-es években körbeutazta a Balatont, itt járva még találni vélt belőlük, s nosztalgiázva emlegette fel Rózsa és Sára történetét.

Legéletrevalóbbaknak az orgonák bizonyultak, amelyeket még ma is megtalálunk. Több száz négyzetméternyi területen szétterjedve szinte erdőt alkotnak. Évszázadokkal ezelőtti elődjeik illatát még a Gyulaffy lányok élvezték.

Ahogy nézem a Szent György-hegyet s a tövében szépen sárgálló repceföldet, eszembe jut, hogy ott halad el a Tapolcára tartó út, és éppen a repceföld szélén állnak az egykori Ürgelyuki-csárda romjai. Az útszéli csárda neves látogatója meg Sobri Jóska, a betyár volt. Itt randevúzott egy szépséges leányzóval, szerelmével, Répa Rozival. Míg aztán a Bakony erdejében a pandúrok tőrbe nem csalták.

Isten veled, Csobánc, gyönyörű Tapolcai-medence! Remélem, hogy találkozunk még!

Szöveg és fotók: Tari Endre

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük