A koronavírus okozta krízishelyzet annak váratlanságából, újszerűségéből és intenzitásából adódóan hihetetlen nagymértékű stresszt hozott a mindennapjainkba. Mivel az előző három-négy generáció nem találkozott ilyen méretű és veszélyességű világméretű járvánnyal (a 100 évvel ezelőtti spanyolnátha tekinthető kivételnek), ezért ez egy nagyon kritikus helyzet orvosi, pszichológiai és gazdasági szempontból is.
A válságra adott válaszként mind az állami médiumokból, mind pedig a közösségimédia-felületeken támogató, lelkesítő üzeneteket kapunk, amelyek olykor egymásnak ellentmondó attitűdöket és megküzdésmódokat sugallnak.
Nézzük meg egy második világháborús klasszikus történetén keresztül, hogy milyen üzenetek formálják a krízishelyzetekhez való hozzáállásunkat, és milyen reakciókra sarkallnak ezek!
A „Keep calm and carry on” – vagyis magyarul „Maradj nyugodt, és folytasd” – propaganda-jelmondat mára egy erős mémmé vált: plakátok, lakberendezési tárgyak és szuvenírek felületét díszíti mindenféle formában és változatban. De vajon tudjuk az eredetét?
A brit kormány 1939-ben a légi támadásokkal riogatott lakosság közhangulatán plakátkampány segítségével is igyekezett javítani, illetve szerették volna minél jobban morálisan felkészíteni az embereket az elkövetkező háborús eseményekre. Ennek részeként több százezres példányszámban nyomtattak ki három posztert. Az első két sorozaton az alábbi szlogenek jelentek meg: „Freedom Is In Peril. Defend It With All Your Might” („Veszélyben a szabadság, minden erőddel védelmezd!”); valamint „Your Courage, Your Cheerfulness, Your Resolution Will Bring Us Victory” („A te bátorságod, lelkesedésed és eltökéltséged vezet győzelemre minket!”). A sorozat harmadik részeként szerepelt volna a „Keep calm and carry on” („Maradj nyugodt, és folytasd!”) szlogenű poszter, azonban ez végül nem jelent meg nyilvánosan.
A kampány sok kritikát kapott elsősorban a költségessége és a korlátozott láthatósága miatt, így elhalasztották a harmadik plakát kihelyezését arra az esetre, ha a náci Németország lerohanná Angliát, és már nincs esély a győzelemre, így a lakosságot egy behódoló, elfogadó hozzáállásra kell majd felszólítani.
Egészen a kétezres évek végéig kellett várni, hogy előkerüljön a harmadik szlogen. Egy angol kisváros antikváriumának raktárában találtak rá egy példányára, majd a könyvesbolt tulajdonosának és feleségének annyira megtetszett, hogy bekereteztették és kirakták az üzletben. A vásárlóik is szerettek volna belőle, így újranyomásra került a kép, és hamarosan árulni kezdték azt, 2005-re pedig a dizájn már világhódító útjára indult az ajándékboltok polcaira.
Ha megnézzük az első két szlogen üzenetét, valójában nagyon különböző hozzáállást sugallnak a harmadikhoz képest. Ezek azt fejezik ki, hogy a háború tényét a lakosság ne csak meghallja és tudomásul vegye, hanem aktívan vegyen részt az ellene való küzdelemben. Valójában pont az ellenkező irányba buzdító üzenetek ezek, mint a „Maradj nyugodt, és folytasd”.
Az első két mottó legitimizálja a pánikhangulatot, mint az adott körülmények között igenis reális és aktivizáló reakciót, és tényleges cselekvésre szólít fel.
Tudatosítja a lakosságban az egyéni tettek és áldozatok szükségességét, a fenyegetettség leküzdéséhez szükséges drasztikus és sokszor nem túl kellemes változások fontosságát.
A háború során sok embernek óriási változás jött az életébe. Civilek álltak katonának, családanyák vállaltak gyári munkát, és ha megszólalt a bombariadó, az emberek beengedtek idegeneket is az óvóhelyre, illetve mindenkinek változtatnia kellett a bevásárló listáján.
Mindezekkel szemben a „Maradj nyugodt, és folytasd” egy nagyon visszafogott reakcióra szólít fel a kihívásokkal szemben.
Értelmezhetjük úgy, hogy a zűrzavaros helyzetekben se omoljunk össze, higgadtsággal emelkedjünk a dolgok fölébe. Valójában csábító megoldás lehet, hogy krízishelyzetben csak arra törekedjünk, hogy megőrizzük a lelkünk nyugalmát, és ne tegyünk semmit elhamarkodottan. De ilyenkor fennáll a veszély, hogy ezzel a hozzáállással elszalasztjuk a lehetőséget arra, hogy tegyünk a dolgok állásáért, amíg lehet.
Koronavírus-járvány, klímakatasztrófa, rasszizmus okozta társadalmi problémák, és még sorolhatnánk a 21. századi embereket fenyegető eseményeket.
- Az egyik lehetséges reakció az apátia, a tehetetlenség érzettől való érzéketlenné válás a problémák iránt, a szemellenző növesztése, hogy mindent a megszokottak szerint tudjunk folytatni.
- A másik irány, ha az elfogadáson túl az aktivizáló megoldások felé fordulunk.
Persze van köztes út, de talán nem véletlen, hogy a britek nagyszülei a cselekvő hozzáállásra buzdítottak a poszterekkel a nehéz időben.
Hadházy Sára írása
Leena Norms: Calling myself out during lockdown. YouTube.com
BarterBooks Ltd: The Story of Keep Calm and Carry On on YouTube. YouTube.com
Keep Calm and Carry On. K-Type.com, 2011. 09. 17.
Kiemelt kép forrása: Cottonbro (Pexels.com)
