Iringó és én

Nagy Panna és a „miért pont mudi?” kérdés
Nagy Panna

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire közel fogok kerülni egy kutyához. Régebben már volt otthon, a szülői házban, de nem volt még sajátom ezelőtt. Már régóta szerettem volna gazdává válni, kiskorától nevelni a kutyát, felelősséget vállalva érte.

Úgy gondolom, fontos felmérni a kutya kiválasztása előtt, hogy pontosan melyik fajta habitusa passzol a saját egyéniségünkhöz. Nem is muszáj fajtában gondolkodni, de a típusokat érdemes ismerni, hiszen más alaptulajdonságai vannak az őrkutyáknak, mint a vadászkutyáknak. Vannak makacsabb, illetve simulékonyabb, aktív és kevésbé aktív, nyugodt és kevésbé nyugodt karakterű kutyák is. És persze minden állatnak megvan a maga személyisége, szóval így is lesz mód bőven meglepődni, miközben megismerjük őt.

Miért pont mudi? 

Több szempontot is felállítottunk a párommal, és a mudi mindegyiknek megfelelt. Nekem régi, nagy álmom volt egy husky, de mindketten egyet értettünk abban, hogy (mivel albérletben élünk) a mérete és (kezdő kutyatartóként) a makacssága nem az én habitusomhoz való. Így elkezdtem keresgetni, hogy méretben melyik fajta is lenne az, amelyik passzolna… Ekkor jóval leszűkült a kör, de még mindig akadt jónéhány, amelyik a külleme miatt még versenyben volt. A mudit közvetetten ismertem már, viszont sokan próbáltak lebeszélni róla, mert elég csahos. Olyan kutyát szerettem volna társnak, akivel lehet túrázni, és sporttevékenységben is megállja a helyét. Ekkor már leszűkült a kör a border collie-ra és a mudira. Végül a mudira esett a választás. 

Viszonylag gyorsan sikerült felvennem a kapcsolatot a Szürkevillám kennel tulajdonosával, aki azóta is mindenben segít a kiválasztott egyed nevelésében. Mielőtt elhoztuk Iringót, adott volt a lehetőség, hogy elutazzunk megnézni, és az alapján véglegesítsük a döntést. 2019 novemberében pedig ő lett az új családtag. 

Az a bizonyos szocializáció

Amikor elhoztuk, az alapvető, korai szocializációját már megkezdte a tenyésztő, és rengeteg tanáccsal látott el útravalóul. Igyekeztem ezeknek megfelelően cselekedni, hogy egy minél jobban szocializált ebet tudhassak magaménak, de utólag azt mondom, hogy még kicsit többet is tehettem volna. 

Amíg meg nem kapta az utolsó oltását, addig egy vászontáskában hurcoltam az oldalamon mindenhova, ahova jöhetett velem. Azt szerettem volna, hogy szokja a város zajait és az idegen környezetet. 

Azzal viszont mellé lőttem, ahogy a külső ingerektől való félelmére reagáltam. Úgy próbáltam orvosolni a helyzetet, hogy simogattam és beszéltem hozzá… És mint kiderült, ez a lehető legrosszabb volt, amit tehettem. A simogatással azt erősítettem meg benne, hogy jó, ha fél. Ez amolyan félrenevelés, amit nagyon egyszerű összehozni, viszont kijavítani kicsit komplikáltabb, de nem lehetetlen. Ugyan máig nem tökéletes a korrekció, de rengeteget javult, és már csak egy hajszál választ el minket a tökéletességtől. 

Ha időben segítséget kértem volna, talán megússzuk a félrenevelést, viszont nem akartam már rögtön az elején elvérezni, és azt az üzenetet súgni a tenyésztőnek, hogy teljesen analfabéta vagyok a kutyákhoz, de ez hiba volt. 

Azóta bármilyen apró kérdés is felmerül bennem, azonnal rákérdezek inkább, és a tenyésztő is készségesen segít a tanácsával. 

Amint mehetett kutyák közé, rögtön szereztünk barátokat, és igyekeztem úgy nevelni, hogy a nála kisebb kutyákra se hozzon frászt a dinka viselkedésével. Lett egy igazán jó barátja, aki Bújós névre hallgat, egy tüneményes, zsemleszínű, mentett kan kutyus személyében.  És persze az alomtalálkozók felejthetetlen élménnyel gazdagítottak minket is, illetve a kutyákat is. Az egyik tesójának (Füge) a gazdáival különösen jó viszonyt ápolunk, így Iringó vele gyakrabban találkozik közös programok keretében. 

Programok

Kezdetben nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehet mindent úgy szervezni, hogy egy kutya is beleférjen, mivel sajnos nem minden hely kutyakompatibilis. Valójában azonban nem olyan bonyolult és/vagy komplikált amilyennek elsőre gondoltam… 

De ha már az imént említettem Fügét, akkor itt is szükséges szót ejtenem róla, mivel velük is járunk kirándulni. Az első szülinapjukat együtt ünnepeltük kutyatorta és ajándékok kíséretében, és az új év kapuján is együtt léphetett át a testvérpár. 

De nem csak Fügusszal csinálunk közös programokat. Néha be kell érnie a gazdáival is, mindenféle kutyahaver nélkül. Egy ilyen ominózus eset volt a tavalyi nyaralásunk, ahová vonattal mentünk hárman. Iringó mintha csak hazament volna… Ahogy beértünk a szállásra, villámsebességgel az ágyra vetette magát, és büszkén jelezte, hogy igen, Ő itt fog aludni. És bizton állíthatom, hogy láthatóan élvezi az együtt töltött időt, teljen az bármivel. 

A természete

A simulékonysága miatt szinte gyerekjáték számára bármilyen feladat vagy élethelyzet megtanulása/megszokása. Iringó pici kora óta cicákkal nevelkedett, így ha meglát egy macskát, azonnal a játszópajtást látja benne. De tudja, hogy nem minden macska szereti a kutyákat, így engedélyre vár, hogy akkor szabad-e vagy sem. 

Minden ilyen helyzetben várja a megerősítést, és figyeli a reakciómat, a legapróbb jelzésből érti, mire gondolok – noha nem mindig érdekli, és szereti próbálgatni a határait. 

Van azonban egy bizonyos hatótáv, amin túl nem terjed a hang… Legalábbis Iringó szereti azt gondolni, hogy ha a biztos távon kívül lődörög, akkor nem vonatkozik rá, amit fejhangon vonyítok neki. De ha mégis meghallja, akkor egy kicsit késik az infó. Persze ez nyilván nem az ő hibája, hanem a hang nem terjed rendesen!

Tapasztalatom szerint a mudi egy simulékony, energikus, néha már-már túl értelmes kutya, akinek fontos, hogy együtt tudjon dolgozni a gazdájával, és megfeleljen. Egy év együttélés után úgy látom, hogy ez a fajta egy szörnyen értelmes, összetett gondolkozású „matrica”. A matrica jelző azért illik rá ilyen szuperül, mert ha tehetné, minden percben a gazdája sarkában lenne… Ennek ellenére mindig tudja, hogy mikor van láb alatt, és olyankor odébb fekszik, hogy ne zavarjon.

Villámkérdések

Honnan jött a neve? 

Az „I” alomban született. Az összes testvére „i” betűs nevet kapott, mi meg is tartottuk.

Mit tanított neked? 

Feltétel nélküli szeretetet és felelősséget vállalni. 

Hozott-e cikibe már igazán?  

Erre még (szerencsére) nem volt példa.

Vannak-e hóbortjai? Mi az, ami téged is felkészületlenül ért? 

Egyszer egy felé csapkodó kislányt megugatott, azóta a kisgyerekekkel tartózkodó. Szerencsére csak a hangja nagy, de ha nem vagyok résen, akkor messzebbről csaholna és oda-oda csipkedne a kisgyerekek felé, akik ismeretlenek, és hirtelen mozdulnak felé.

Mi volt a legmeglepőbb dolog, amit tett?

Ha este kimegyünk dohányozni a kertbe, és akkor ugat, mindig beküldjük, hogy ne zavarja a szomszédokat (közös udvarra nyíló albérletben lakunk). Nem tudom, hogy tényleg annyira rafinált-e, hogy összekötötte ezt a kettőt, de egy ilyen alkalommal már késő este volt, és nekiállt viszonylag halkan, csak úgy magában puffogni. Ekkor a párom betessékelte a házba. Mire visszamentünk mi is, a kutya nyakig volt a kukában, a macska alutasakos kajamaradványát falva. Majd amikor észrevett minket, lecsapott fülekkel odakullogott, mintha azt mondta volna a szemeivel, hogy „jaj, ez nem az, aminek tűnik!” Nem biztos, hogy tudatos volt a kinti hisztije, de nekünk egyből úgy tűnt, mintha csak ezért akart volna bejönni. 

Mi volt a legaranyosabb dolog, amit tett? 

Amikor a párom cicája beteg lett, odafeküdt mellé, és abban a pár napban, amíg az meg nem gyógyult, végig mellette volt, és vigyázott rá.

Melyik trükkre vagy a legbüszkébb?

Van az a gyerekjátékos ketyere, amin sorba kell rakni a karikákat a bójára. Nem tudom, mennyire számít trükknek, de azt sorba fel tudja pakolni. 

Mi a legrosszabb tulajdonsága?  

Állandóan éhezik. ☺

Ha változtatnál rajta valamit, mi lenne az? Hogyan dolgoztok ezen? 

Lehetne kicsit bátrabb más kutyákkal szemben. Úgy dolgozunk rajta, hogy próbálom a barátain kívül semleges, nyugodt kutyák közelébe vinni, hogy lássa, nem akarja őt mindenki megenni (volt egy rossz élménye egy túl vehemens kutyával). 

Ha tanácsot adnál egy kezdő kutyatartónak, mi lenne az? 

Fontolja meg, hogy milyen célból szeretne kutyát (hobbi, családi, munka, sport stb.), és ez alapján válasszon egy adott fajtát. (Ha tenyésztőnél veszi, a tenyésztő tud segíteni a jellemben megfelelő kutyust kiválasztani egy adott alomból.) És jó alaposan gondolja át azt is, hogy mennyi ideje van, mennyire él aktív életet, és ehhez melyik fajták passzolnak (a keverék kutyáknál is lehet nagyjából tudni, hogy melyiknek milyen személyiségtípusa van).  És fontos tudatosítani, hogy állatot nem csak egy-két évre választunk, így érdemes meggondolni, hogy biztosan tudunk-e 10-15 évig felelősséget vállalni érte.

Nagy Panna írása

Hozzászólások (1):

  1. Onódi Péter

    2021/04/23 at 19:28

    Gratulálok a kutya választáshoz és ahhoz,hogy Balázs Zsófiától vett kutyát.Lelkiismeretes nagy tudású,tapasztalt tenyésztő ! Régi “kutyás” 🙂

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük