Haydn mecénásai

Az Esterházy család története
Palota

Az Esterházyak nevének hallatán egy különösen nagymúltú család jut eszünkbe, akinek leszármazottai között egy kiváló futballista (Esterházy Márton) és egy remek író (Esterházy Péter) is felfedezhető. Hazánkban az arisztokrata családok közül minden bizonnyal ők voltak az egyik legadakozóbb és a kultúrát leginkább támogató dinasztia, akiknek az egyik őse, Esterházy „Fényes” Miklós olyan tündérvilágot teremtett, amelybe mindannyian szívesen belecsöppennénk. Operaháza, bábszínháza, színházai a „magyar Versailles”-já tették kastélyát, Joseph Haydn zenéi pedig naphosszat szóltak az udvarban. Cikkünkben ennek a nem mindennapi családnak a történetébe pillanthatunk bele.

Esterházy Péter a Harmonia Caelestis-ben (Magvető Kiadó, Budapest, 2001) ezt írta: „Családunk nevét az Esthajnalcsillagról nyerte. Kezdetben nem volt nevünk, az évezred első századaiban az oklevelekben és azok záradékaiban megnevezett hivatalnokok csak keresztneveiken és ritkábban nemzetségök nevein fordulnak elő, és ha nincs név, nincsen család.”

Esterházy címer (Kép forrása: Köztérkép.hu)

Egy másik forrásban ezt olvashatjuk:

„Az Esterházyak országnagyaink egyik legfényesb nevü és legvagyonosb családa. Eredetére nézve az Illyésházyakkal együtt a Salamon nemzetség (genus) közös sarjadékául tartatik.”

(Forrás: Arcanum.com)

„Annyi bizonyos, hogy az Esterházy nevet először László használta. Dédunokája, Esterházy (I.) Ferenc Pozsony vármegyei alispán a „galánthai” nemesi előnevet vette fel anyjától, galánthai Bessenyey Ilonától örökölt galántai birtoka után. Az Esterházy família az 1613-as bárói rangemelés után szakadt három ágra, a fraknói hercegi és grófi ágazat Esterházy (I.) Miklós nádortól, a cseszneki grófi ágazat Esterházy (I.) Dánieltől, míg a zólyomi grófi ágazat Esterházy Páltól származott. Esterházy Miklós nádor, a középnemességhez tartozó fiatalemberként, az 1614. évi linci rendi gyűlés alkalmával elmondott beszédének köszönhetően alig harminckét esztendősen nádorrá választatott és Magyarország politikájának meghatározó személyisége lett.” (Forrás: Tataikastély.hu)

Esterházy “Fényes” Miklós (Kép forrása: Köztérkép.hu)

„A család 1693-ban elnyerte Sopron vármegye örökös főispáni tisztségét, azaz ezt a posztot ezután mindig a família valamelyik férfitagja tölthette be,

a hercegi címet pedig 1712-ben, III. Károly Esterházy (I.) Pál tette elsőszülöttséggel örökölhetővé a família legidősebb férfitagja számára, ő volt a hitbizomány haszonélvezője is. A hitbizományi rendszer, mint intézmény Spanyolországban alakult ki, valamikor a 16. században, amikor a földrajzi felfedezések nyomán megnőtt az új földrészekről a beáramló nemesfém, ez megnövelte a vásárlóerőt és a vásárlási kedvet, amely bizonytalanná tette a középkorból fennmaradt birtokjogi struktúrákat.

A hitbizományi birtok ugyanis egy kötöttforgalmú családi birtoklási jog volt, amely nem osztható fel és nem idegeníthető el, ezáltal biztosította a férfiág számára az öröklést a nemesi családokban.

1783-ban az uralkodó az Esterházyak addig elsőszülöttséggel öröklődő hercegi rangját valamennyi családtagra kiterjesztette, azaz a família ezen ágának valamennyi férfi és női tagja a hercegi címet használhatta ekkortól.” (Forrás: Tataikastély.hu)

Ebből a korszakból kell kiemelnünk Esterházy „Fényes” Miklóst (1714–1790), akinek csodálatos birodalmára csak télen borult csend. A herceg színházaiban – a böjti időszakok kivételével – kora tavasztól késő őszig szinte folyamatosan zajlottak előadások, nem véletlen, hogy magát Goethe-t is elbűvölte, aki az „Esterházy Tündérbirodalom” kifejezést használta rá. A kastélynak, annak parkjának és csodálatos épületeinek, díszleteinek, a bábszínházaknak, a marionette-nek, az operaelőadásoknak Európa-szerte csodájára jártak. „A süttöri vadászkastélyt pazar nyári rezidenciává építtette át, ahol 1773-ban magát Mária Teréziát is fogadta. A káprázatos kastélyt és a barokk kertet már akkoriban »magyar Versailles-ként« emlegették.”

„Haydnt Esterházy Fényes Miklós nevezte ki karmesterré az udvari zenekar élére, akinek művei messze az Esterházy-birtokok határain túl is ismertté váltak.” (Forrás: Esterhazy.at)

Unokája, II. Miklós herceg tovább kívánta növelni a pompát, azonban a magas adósságok miatt a birtokokat zálog alá vették, amelyeket csak IV. Miklós tudott kifizetni.

Az Esterházy család közel háromszáz évig gyűjtött értékes textileket, fegyvereket, ötvösmunkákat és ékszereket, amikből nemcsak a magyar viszonyok között, de európai színvonalon is számottevő gyűjteményt állítottak össze. 

A kommunizmus őket sem kímélte, államosítás alá vonták javaikat, évtizedekre gondoskodva ezzel a hajdani dicsőség kihunyásáról.

Esterházy család (Kép forráSA: Fidelio.hu)

A család manapság legismertebb tagjai Esterházy Péter és Márton. Nagyapjuk Esterházy Móric gróf volt, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt, édesapjuk gróf Esterházy Mátyás, édesanyjuk Mányoki Irén Magdolna.

Nagyanyjuk, Károlyi Margit még az Esterházyaknál is ősibb főnemesi család tagjaként látta meg a napvilágot, egészen a XIV. századig lehetett visszavezetni családfáját. Igazi dáma volt, olyan asszony, akinek kalandos életéről filmet lehetne forgatni, s aki rendkívüliségét élete utolsó napjáig megőrizte.

Péter 1974-ben az ELTE matematikus szakán diplomázott majd ezt követően a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig. Az írás egyre nagyobb helyet foglalt el életében, a hazai irodalom egyik legkiemelkedőbb személyisége lett, akinek műveire meg kell érni, azokat többször el kell olvasni. Nyelvezete nem érthető könnyen, de azt gondolom, hogy érdemes vállalni azt a kihívást, amely művei olvasásával jár. Esterházy Péter könyveiben komoly kultúratörténeti ismeretre tehetünk szert, csakúgy, mint Stephen Fry munkái esetében, amelyekben megelevenedik a történelem. Hihetetlen emberi tartásról tett tanúbizonyságot azzal, hogy betegségéről képes volt írni, nem is akárhogy: szellemesen, szarkazmussal, mégis őszintén. Emellett bár arisztokratikus tartással rendelkezett, mégis egyszerű, közvetlen ember maradt, akire mindenki szívesen emlékszik vissza, aki beszélgetett vele. Nem véletlen, hogy halála napja a Magyar Próza Napja (Jókaié mellett) – ez mindent elmond irodalmi elismertségéről, ha tengernyi díját nem is említjük, felsorolni egyébként is nehéz lenne.

Testvére Esterházy Márton válogatott labdarúgó, aki a Budapest Honvéd és a magyar válogatott tagja volt, a magyar futball aranykorának egyik nagy öregje.

A család hagyatéka gyermekeikben, unokáikban él tovább, s azt gondolom, ez így lesz még az elkövetkezendő században is.

Írta: Lukács Nikolett

Kiemelt kép forrása: Dorian Mongel/Unsplash.com

Felhasznált források:

pályázat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük