Boldogságunk kulcsa a szeretet adása, és a szeretve lenni érzésének megtapasztalása, amin keresztül megéljük emberi kapcsolatainkat. Bár kissé ridegen hathat, ha tudományosan akarjuk megközelíteni ezt a nemes érzelmet, mégis elkerülhetetlen, hogy a pszichológia csak spirituális értelemben foglalkozzon vele.
Amikor egy férfi és egy nő egymáshoz van rendelve, kettejük között létrejön egy zárt kapcsolódás, amit párkapcsolatnak nevezünk. Nagyobb társaságok esetében egy emberhez van hozzárendelve több másik, vagy több ember van egymáshoz rendelve egy körön belül. Például ha egy iskolai osztályon belül egy osztályfőnöknek több diákja is van, de a másik oldalt tekintve több diák egyetlenegy osztályfőnökhöz tartozik csupán. De jó példa erre a főnökök és beosztottjaik kapcsolata is. Illetve léteznek olyan csoportos kötődések, mint ahogy azt egy többtagú családnál is láthatjuk, ahol a családi körön belül mindenki kapcsolatban áll mindenkivel, és egyforma a szeretet és a közelség mértéke. Láthatjuk, hogy milyen sok formában kapcsolódhatunk egymáshoz.
Mi szerint osztályozzuk emberi kapcsolatainkat?
Ha személyes fontossági sorrend alapján akarjuk az emberi kapcsolatokat megvizsgálni, akkor megkülönböztetünk George Elton Mayo pszichológus elmélete nyomán, a társadalomtudományok osztályozását követve elsődleges és másodlagos kapcsolatokat.
Elsődleges emberi kapcsolatok
Ide sorolhatjuk a számunkra legfontosabb, legintimebb kapcsolatainkat. Általában ide tartoznak a szerelmi, a családi és a legbizalmasabb baráti kapcsolatok. Nagyon fontos kötelék alakulhat ki például egy anya és a gyermeke között, ami biológiai úton jön létre; vagy két ember között, akik szeretik egymást, és házasságot kötve együtt élik az életüket.
Másodlagos emberi kapcsolatok
A kevésbé intim, de mégis rendszeresen történő kapcsolatfelvétel miatt, vagy az egyszer létrejött, maradandó kapcsolatok jelentik a másodlagos emberi kötelékeket. Ilyen egymáshoz való viszonyulások jönnek létre munkánk során a kollegáinkkal, vagy tanulmányaink során a tanulótársakkal és tanítókkal. A kevésbé bizalmas és szoros rokoni, illetve baráti kapcsolatok is itt kapnak helyet, főleg, ha azok az érzelmek vagy a ritka találkozók miatt elhanyagolt kapcsolatoknak tekinthetőek.
Észrevétlenül is szerepkörök szerint rendszerezünk
A legkisebb és legintimebb összeköttetés általában a párkapcsolat és a közvetlen család. Itt történnek a legfontosabb és legbensőségesebb interakciók a tagok között. Boldogságunkban és szomorúságunkban is innen várjuk a legnagyobb támogatást, és időnk javarészét, ha tehetnénk, ezekkel az emberekkel töltenénk. A párkapcsolati és családi közegnek kell a legharmonikusabbnak és a legbizalmasabbnak lennie, hogy egészségesen fejlődjön az emberi psziché.
Ha ezt a kört tágítjuk, akkor kiterjedhet a teljes rokonságra, ahol minden tag rokoni szerepkörbe tartozik. Ennél tágabb kör a barátok társasága, és a segítőink köre, majd tovább szélesedik a befogadóképességünk, és helyet kapnak a kollegiális, illetve diáktársi viszonyok is. Ezeken kívül pedig minden egyéb társas kapcsolat, ami létrejöhet ember és ember között, mondjuk szomszédok vagy ugyanazon vallás követői között, azok mind-mind szélesítik az emberi kapcsolataink sokszínű palettáját.
Sokféleképpen lehet szeretni
A szeretet igen széles skálán nyilvánulhat meg a gyakorlatban. Nem csak egyféle lehet, különféle szeretettípusok léteznek annak megfelelően, honnan ered, milyen jelentést tulajdonítunk neki, és hogyan fejeződik ki a kapcsolatainkban. A szeretet mibenlétének egyik, máig legszebb megfogalmazása A szeretet himnusza című levélben olvasható, amit Pál apostol intézett a korinthosziakhoz.
„A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha.”
Pál apostol levele a korinthusiakhoz
A szeretet különböző típusairól nehéz pontos és általánosan elfogadott meghatározást adni, mivel a szeretetet minden egyes kultúra más-más szempontból értelmezi, és minden korszak máshogy választotta külön annak megjelenési formáit.
Ha az ókori görög jelentések felől próbáljuk megérteni a szeretet érzésének megnyilvánulási formáit, akkor öt (más feljegyzések szerint nyolc) szintet különíthetünk el.
Erósz
Tulajdoníthatunk szexuális jelentést ennek a szeretetállapotnak, bár az eredeti magyarázata szerint a szépség iránti szenvedélyes érzelmeket jelentette. Az erósz ma már egy olyan jelentéssel bír, amely szerint a szeretetet azért adjuk másoknak, mert így mi is részesülhetünk a szeretet érzésében. Ez a fogalmi bővítés a kereszténységnek köszönhető, mely a legősibb férfi-nő közötti szerelmi érzésre utal.
Filia
A filia a viszonzáson alapuló családi vagy baráti szeretetet jelöli, ami valamilyen erény képviseletében jelenik meg. Kevésbé szimpatikus értelmezésében úgy írják le, mint a szeretet, ami hasznot húz a másik ember szeretetéből, de a lényegi középpontjában ennek az érzésnek az értelem és a kölcsönösség áll.
Agapé
A feltétel nélküli szeretet érzése, amit tiszta lelkű szeretetnek is szoktak fordítani, mivel a görög agapo kifejezés jelentése eredetileg „szeretlek”. Az agapét a kereszténység szerint is, valamint más vallásokban is a legmagasabb rendű, tudatos szeretetnek vélik, amiben az érzelem arra ösztönöz minket, hogy tegyünk a szeretteinkért.
Xénia
A vendéglátós szeretetnek is nevezett szeretetforma az ógörögöknél a vendégszeretet kinyilvánításához fűződik. Akár egy idegenhez is viszonyulhatunk így, vagy egy-egy barátunkhoz, akiket kedvelünk, a társaságukban vagyunk, és kedvesen, szeretetteljesen viselkedünk velük. Bár a xénia nem a heves érzelmekről szól, mégis szükségszerű a társadalmunkra nézve, hiszen a körülöttünk lévő emberekkel ezen az érzésen keresztül vagyunk képesek új kapcsolatokat kialakítani, amelyek aztán erőteljesebb formákat is ölthetnek idővel.
Sztorgé
Ösztönös, természetes szeretetet jelöl: két ember közötti rokonságon alapuló, megváltoztathatatlan, befolyásolhatatlan kapcsolatot. Ez az egymáshoz való ragaszkodáson keresztül fejeződik ki, úgy, ahogy egy anya viszonyul a saját gyermekéhez.
A szeretetnek nincs mértékegysége, ezért nem tudjuk azt mérni
Fontos leszögezni, hogy a szeretet mint érzés olyan szubjektív megélés egy kapcsolatban, amire nincsenek egyértelmű mértékegységek és számadatok, ezért szintjeit pontosan elkülöníteni sem tudjuk egymástól. A görög tipologizálás is sarkított; ilyen tiszta és egyszerű formában nem képesek megjelenni egy emberben sem, mivel az érzelmek rendkívül összetett belső folyamatokról árulkodnak, s maradéktalan megfejtésükre egy élet munkája is kevés lenne. Azt hiszem, a fentebb leírtak ismeretében kijelenthetjük, hogy az emberi kapcsolatainkon keresztül vagyunk képesek a legszebb jó érzéseinket megélni, mint a szeretet, szerelem, hűség, vágyódás, és még folytathatnám a sort. Emberi mivoltunk teljes megélése során természetesnek tartjuk, hogy megtanulunk szeretni, és életünk egyik legmeghatározóbb központi egysége lesz ez az érzés. Ehhez valóban nem szükséges sem vallásosnak lennünk, sem spirituális értelemben tekintenünk a lélekre, hiszen a szeretet mindenhol képes létezni és formát ölteni. Kiteljesít minket, és értelmet ad létezésünknek. Ahogy Pál apostol is írta levelében, „[ha] szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok”.
Szerző: Felföldi Lilla
Kiemelt kép: Artem Beliaikin (Pexels.com)
