Gyerekeket ütlegelni szigorúan tilos!

Tasi Katalin: A Homoklakó – könyvajánló
A rossz gyerek verve jó

A Csimota Kiadó évek óta dolgozik azon, hogy olyan fontos témákat hozzon közelebb a gyerekekhez, mint a kirekesztés, csúfolódás, a másság elfogadása, az elmúlás vagy a betegségek. Az ő nyelvükön, az ő mindennapjaikból merítve mutatja meg, mi a helyes és a helytelen, és hogyan lehet másként csinálni.

A Lenka és Palkó egy korábbi ajánlónkban szerepeltek, szintén a Csimota Kiadó érzékenyítő kötetei

A Jogod van! című kötet azután jelent meg, hogy 2006-ban ratifikálták a Gyermekjogi egyezmény szövegét, amely kimondja, hogy „a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.”

Csányi Dóra, a Csimota Kiadó főszerkesztője a Jogod van! kapcsán:

Jó ötletnek gondoltuk, hogy megpróbáljuk leegyszerűsíteni és vicces, közérthető formában bemutatni – hiszen nem árt, hogyha a gyerekek is tudják, nemcsak feladataik és kötelezettségeik vannak, hanem jogaik is. A könyvet sok nyelvre fordították le, viszonylag sikeres vállalkozásnak minősült, és azóta is sok ilyen típusú könyvvel találkoztam világszerte.

Csányi Dóra

A teljes interjú itt olvasható:

A Homoklakó is ezt az érzékenyítő vonalat viszi tovább, nem is akárhogyan: szókimondó, meghökkentő, valósághű módon.

A főszereplő kisfiú más, mint a többiek, és ezt mindenki észreveszi: az óvónéni és a dadus, a gyerekek, a néni az utcán – és ezt az észrevételt mindenki a maga módján kezeli.

Lássuk, hogyan!

Az óvónéni és a dadus: a lehető legnagyobb türelemmel kezelik, minden trükköt bevetve, hogy segítsék őt beilleszkedni a csoportba. A kisfiú legjobban az udvaron érzi magát, a lila traktorgumi tövében elbújva – úgyhogy az első napon itt ebédel. A másodikon már az udvari kisasztalnál, a következő héten pedig a csoportszobában – köszönhetően a viharnak –, megmosdatva, tiszta ruhában.

A gyerekek vegyes érzésekkel fogadják: először csak távolról figyelték, és azon gondolkodtak, ki ez, miért ilyen fura, és hogy biztosan a föld alól jött – szutykos, félelmetes. Így lett belőle a Homoklakó. Másnap felbátorodva már nem csak távolról nézték őt. Csúfolni kezdték, mindenkinek más dolog jutott eszébe róla. Ijesztő, büdös, koszos, nem akarnak mellé ülni, és szóba se akarnak állni vele.

Az öreg néni az utcáról az ezeréves gondolatmenettel a fejében fogadta: ő egy rossz gyerek, buta gyerek, és az ilyen verve jó – és már üti is a kezét. Tette helytelenségére hamar rájön, mikor meghallja a Homoklakó kiabálását: „Gyereket ütlegelni szigorúan tilos! Kivéve félrenyelés esetén, térdünkre fektetve, lassú ritmusú, erőteljes mozdulatokkal, hátba. TILOS továbbá a pofon, a meglegyintés, a barack, az arccsipkedés, és a körmös is. NEM ÉR emellett a rángatás, a leszorítás, a fojtogatás, a karmolás, a hajhúzás, a lökdösés, a taszigálás, a hátbavágás, a gyomrozás, a gáncsolás, a rugdosás, sőt a fenéken billentés sem!”

„Magyarországon zéró tolerancia él a gyermekbántalmazás tekintetében, egy kiskorút tehát semmilyen formában nem lehet kitenni erőszaknak.”

Pintér–Tóth: A bántalmazott gyermekek – Gyermekjogok és gyermekbántalmazás

A néni tettének köszönhetően a gyerekek is rádöbbennek, hogy ilyesmik velük is előfordulnak időnként: ki a tesó haját húzza, kit az unokatesó üt, kit az édesapa pofoz fel, kivel a balettos néni kiabál – és ez cseppet sem helyes, sőt nagyon rossz érzéseket kelt.

Helyes azonban: megvigasztalni, megsimogatni azt, akit bántanak, és a legjobb: kiállni mellette és megvédeni. Így történt, hogy mikor a gurulós szatyros néni az utcán újra az ovi felé sétált, közösen kiabáltak utána: „Itt jön a verekedős néni! Aki nem tudja, hogy gyereket ütlegelni szigorúan tilos! Kivéve félrenyelés esetén…”


A mese több, bántalmazásnak minősülő részletet rejt magában. Legkirívóbb a Homoklakó ellen elkövetett kézre csapás a néni által, ugyanakkor kimeríti a fogalmat a társaitól elszenvedett csúfolódás és kirekesztés is. Az, hogy a dadus mosdatja és öltözteti tiszta ruhába, az elhanyagolás jelének tekinthető, ami szintén a bántalmazás egy formája, de néhányan a gyerekek közül is szenvedői annak: a kisfiú, akit apukája felpofozott, vagy a balettoktató által megszégyenített kislány.

Egy 2016-ban, az UNICEF által végzett felmérés eredménye: „a fizikai bántalmazásnak minősülő pofont és a gyermek bezárását a válaszadók 16, illetve 9 százaléka nem tartja bántalmazásnak. A válaszadók 6 százaléka szerint nem minősül lelki gyermekbántalmazásnak az, ha azt mondja a gyermekének: »Bárcsak meg se születtél volna!« Minden harmadik válaszadó szerint elfogadható, ha ráüvölt a gyermekére. A gyermek nyilvános megszégyenítésének kérdéséről minden nyolcadik válaszadó azt nyilatkozta, hogy az nem tartozik a gyermekbántalmazás kategóriájába.”

Pintér–Tóth: A bántalmazott gyermekek – Gyermekjogok és gyermekbántalmazás

A négyéves kortól ajánlott könyv tehát igen fontos és súlyos témával foglalkozik, mindezt mesébe ágyazva, valódi szituációkkal szemléltetve, amelybe a gyerekek is könnyedén beleélik magukat (ezt mutatja az a momentum, amikor a néni ütését látva mindenkinek eszébe jut egy-egy őt ért sérelem különböző emberektől).

A kötetet a mese hossza és viszonylag bonyolult felépítése miatt inkább az 5-6 éves korosztálynak ajánlanám olvasásra, a felnőttek számára viszont mindenkinek, egytől egyig javaslom!

Az első olvasás után mindenki eszébe jól bevésődik a szabály, mint amolyan mantra: „Gyereket ütlegelni szigorúan tilos! TILOS továbbá a pofon, a meglegyintés, a barack, az arccsipkedés, és a körmös is. NEM ÉR emellett a rángatás, a leszorítás, a fojtogatás, a karmolás, a hajhúzás, a lökdösés, a taszigálás, a hátbavágás, a gyomrozás, a gáncsolás, a rugdosás, sőt a fenéken billentés sem!”

Hacskóné Bezzeg Alexandra ajánlója

Bántalmazás esetén segítséget kérhet az UNICEF oldalán található bármely segélyszervezetnél: HOVA FORDULJ A BAJBAN?

Források:

  • Pintér Ádám–Tóth Judit Nikoletta: A bántalmazott gyermekek – Gyermekjogok és gyermekbántalmazás, Statisztikai Szemle, 95. évfolyam, 8–9. szám. Utolsó letöltés: 2022. 01. 15.
  • Tasi Katalin: A Homoklakó, Csimota Kiadó, Budapest, 2021

A képek a szerző tulajdonában vannak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.