„Ember a holdon”

Bay Zoltán élete és munkássága
ember a holdon

„Gyermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta. Késő estig játszottam az udvaron és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött…”

Bay Zoltán

A Jim Carrey főszereplésével készült filmben (Ember a Holdon) egy olyan embert ismerhetünk meg, aki nem átlagos és nem is ezen a Földön él, hanem lehetséges, hogy egy idegen bolygóról látogatott el hozzánk. Bay Zoltán, a Hold szerelmese, a fizika egyik nagy úttörője volt, akinek nevét kevesen, munkásságát sajnos még kevesebben ismerik. A róla elnevezett Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. évtizedek óta azon dolgozik, hogy szellemiségét tovább alkalmazva, építve és megőrizve újabb tehetségeket támogasson, illetve megszerettesse a tudományokat az érdeklődőkkel. A 92 éves korában elhunyt mester emlékét idézzük fel a most következő cikkben.

Bay Zoltán azok közé a magyarok közé tartozik, akiket sajnos kevesen ismernek, pedig kutatásaik és tudományos eredményeik megváltoztatták a világot. Bay Zoltánnak nemcsak hosszú, hanem tartalmas élet adatott meg. A XX. század első évében, 1900. július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Az általános (akkor elemi) iskolát elvégezve Debrecenbe került, ahol a Református Kollégiumban folytatta tanulmányait ­– ez számomra külön öröm, mert jelenleg én is Debrecenben élek. Itt ismerkedett meg a korszak olyan nagyjaival, mint Szabó Lőrinc (akinek szobra a debreceni főteret díszíti), Gulyás Pál, Illyés Gyula, Németh László, Zilahy Lajos. (Forrás)

Bay Zoltán már gyerekként a világűr szerelmese volt: 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. Egyetemi évei alatt távcsövet épített, amelynek segítségével megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Így nem is csoda, hogy amikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, úgy gondolta, hogy ez lesz az az eszköz, amellyel ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Holdat. (Forrás)

Bayra olyan nagy hatással volt a művészet, hogy sokáig nem tudta eldönteni: a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. E tekintetben pedig maga Eötvös Loránd volt a döntőbíró, mikor megismerkedett e remek fizikus munkásságával.

Forrás
Bay Zoltán (Forrás: Mta.hu)

A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, egyetemi tanulmányainak befejezése után pedig az Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, amellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az atomfizikához. Bay Zoltán sok más társához hasonlóan sokat utazott és ismereteit külföldön is bővítette, négy évet töltött Berlinben. Ott szerzett ismereteit itthon kamatoztatta tovább a Budapesti Műszaki Egyetemen. (Források itt és itt)

Az 1930-as években Bay Zoltán a Tungsram laborjában dolgozott és számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként (Forrás):

  • nagyfeszültségű gázcsövek
  • fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
  • elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
  • rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése
  • deciméteres rádióhullámú technika

A mikrohullámú radartechnika iránt a II. világháború éveiben megnőtt az érdeklődés, csapatával – 10 tudós és 30 műszaki szakember – úttörője lett a Holddal való kapcsolatteremtésnek. (Forrás)

Bay Zoltán emléktábla (Forrás:Origo.hu)

1942-ben a magyar kormány felkérésére a Bay-csoport kifejlesztette a honvédségi radart: nagy területek ellenőrzésére, közeledő ellenséges légierő korai észlelésére szolgált.

Bay Zoltán igaz ember maradt a háború éveiben is. Sok pályatársa emlékszik vissza szerény, szorgalmas és egyenes stílusára, akinek embersége egész életében megmaradt. Kemény harcot kellett vívnia a Tungsram laboratóriumban azért, hogy olyan kitűnő szakemberek, mint Winter Ernő és Dallos György, zsidó származásuk ellenére csoportjának tagjai lehessenek. (Forrás)

1948-ban a világháború után elfogadta a George Washington Egyetem meghívását és az ottani egyetemen a kísérleti fizika professzora lett, Szentgyörgyi Albert mellett pedig biofizikai problémákkal is foglalkozott. A Rákosi-diktatúra miatt nem tért haza, 1949-ben hivatalosan is emigrált és amerikai állampolgár lett. Az USA-ban a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban a fizikatudományok más területein folytatta munkásságát 1955 és 1972 között. Mikor a lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben, publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő–hosszúság standard bevezetéséért. (Forrás)

Szomorú, hogy magyar állampolgárságát nem kapta vissza, hiába látogatott haza rendszeresen hazánkba 1973 óta. Munkásságának elismeréseként az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet–Hálózat. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. célja a hazai vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelése sikeres innováció és technológiatranszfer révén, szoros együttműködésben vezető hazai és külföldi partnerintézményekkel, amelynek során a cég komplex tudományos és műszaki megoldásokat kínál több szakterületen, amelyek hozzájárulhatnak a megrendelők versenyképességének növeléséhez. (Forrás)

Bay Zoltán (Forrás:Magyarnarancs.hu)

Bay Zoltán élete és életműve a magyarság dicsérete, a hihetetlen alázat ékes példája. Származását sohasem titkolta, sőt, akkor is hangoztatta, amikor egy embertelen rendszer névleg megfosztotta attól. Sorai ma is mindenki számára példaértékűek lehetnek:

Sohasem tagadtam, hogy magyar vagyok, magyar maradtam és már az is maradok, amíg ennek a világnak a poros útjait taposom.”

Bay zoltán

Írta: Lukács Nikolett

Az internetes forrásokon kívül felhasznált irodalom:

  • Francis S. Wagner: Bay Zoltán atomfizikus az űrkutatás úttörője, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
  • Nagy Ferenc: Bay Zoltán pályája és példája, Bletter-OMIKK-Püski, Budapest, 1993
  • Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997
  • Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus, Tipotex, Budapest, 1991

Kiemelt kép: ThisIsEngineering/Pexels.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.