Csökkent, újrafelhasznál, újrahasznosít: nőj fel a szemetedhez!

Egy július műanyag nélkül - megfizethető alternatívák, Tudaton szemlélet és Team tippek egy helyen
A műanyag és az állatvilág

Eljött hát a pillanat, amikor Magyarországon is megszűnik az egyszer használatos műanyagok forgalmazása. Nincs több kiflis zacskó, a kedvenc focicsapat mezéhez illeszthető szívószál, az egyébként is értelmetlen, lufikhoz rögzíthető pálca, fényűző barbecue partykon zsákszám begyűjtött, egyszer használt műanyag tányér és evőeszköz.

Leáldozott a fültisztító pálcikák csillaga, az ételfutárok mannáit nem kapjuk többé polisztirol dobozban, az elviteles kávéhoz sem jár majd keverőpálca és a klasszikus értelemben vett műanyag tető sem.

A 15 és 50 mikron közt, „könnyű műanyag hordtasak” forgalomba hozatala szigorúan tilos lesz.

Nem azért született ez a döntés, hogy a békében, barátságban élő, mulatni óhajtó emberek körmére verjenek stílszerűen a lufis pálcákkal, hanem azért, mert az óceánokban vígan lubickoló hulladékok 70, azaz hetven százaléka kizárólag ezekből az egyszer használatos tárgyakból tevődik össze, miközben összesen 8-10 percig használjuk őket. Lassabban evők a tányért akár 15 percig is igénybe veszik.

Kép forrása: meineresterampe / Pixabay

A feleslegességük mellett az Európai Unió döntött még 2019-ben. 2021-től tilos a fenti termékek forgalmazása, Magyarországon a műanyagmentes július mozgalom indulásával egy időben, július elsejétől élnek a korlátozások és tilalmak.

Lássuk be, egyáltalán nem alaptalan e tett, mert persze a nagyvállalatokat lehet kövezni a klímaválság, a környezetszennyezés és a túlfogyasztás miatt, de ha kicsiben nem kezdünk el változtatni mi magunk, sok mindent nem tudunk kezdeni a mutogatásunkkal.

Remek érv a tiltás mellett, hogy bárki tudja ezeket az eszközöket pótolni olyan anyagokból készült termékekkel, amelyek kisebb terhet rónak a Földre. Felmerül a kínos kérdés, hogy ha nyolcmilliárd ember a műanyag szívószálakat bambuszra cseréli, vajon az fenntartható-e.

Kép forrása: eak_kkk / Pixabay

Rutinból megy a túlfogyasztás

A bambusz példájánál maradva: az ugyan elbomlik egy idő után, de ha megnövekedik az emberiség bambuszigénye (vagy bármilyen más alapanyagé), egyenes arányban nő a termelés, nagyobb ütemben irtjuk az erdőket, pazaroljuk az ivóvizet, satöbbi.  A helyes arányt, az arany középutat érdemes felfedezni, mert bár nem kitaposott ösvény, megfelelő alternatíva lehet, mi több, akár még kiútként is tekinthetünk rá a gusztustalan időjárási szélsőségek, az égig érő árak, a boldogtalanság sötétjéből.

Mellesleg az EU a tiltás mellett fogyasztáscsökkentési célértékeket is megfogalmaz, vagyis a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a gazdaságokat, termelőegységeket és szolgáltatókat ösztönözze a műanyag hulladék csökkentésére, ezáltal a kevésbé tudatos fogyasztók sem szennyeznék oly mértékben a környezetet, ahogy most.

Ennek égető fontosságáról nem sorakoztatunk fel adatokat, annak ellenére, hogy bőségesen állnak rendelkezésre.

Elég csak kinézni az ablakon, megtapasztalni a fagymentes teleket, a kártevők szaporodását, a folyamatos szárazságot, az ennek következtében megugró élelmiszerárakat, az ivóvíz hiányát. Álságos lenne megfeledkezni az összefüggésekről.

Az átállás hogyanja

Hallottál már a hulladékkezelési piramisról? A lényege, hogy az alapanyagokat minél hatékonyabban használjuk fel. Alapvetően hat lépcsőfokból áll, de a közgondolkodásban ebből három az, ami hangsúlyosabban megjelenik. Az elsőként alkalmazandó lépés a csökkentés, vagyis az, hogy termeljük belőle kevesebbet. Ez persze visszavezet a fogyasztás kérdéséhez, hiszen annak visszaszorítása nélkül kevéssé látványos az ütem, ahogyan csökkenthető a hulladék mennyisége.

A második lépés az újrafelhasználás. Ha valamit megvettünk, próbáljuk minél többször használni, ne dobjuk el. A harmadik lépés az újrahasznosítás, ami a szelektív hulladékgyűjtés által valósulhat meg.

Sokakban él az a kép, hogy környezettudatosnak lenni nemcsak időigényes, hanem anyagilag is megterhelő, holott számtalan lehetőség van arra, hogy a Földdel együtt a pénztárcánkat is megkíméljük.

Az odafigyelés többféle módon is megvalósulhat.

Odafigyelhet az egész család, hogy megtalálja a kiutat a csomagolások fogságából, de tehetünk önállóan is apró lépéseket a fenntarthatóság felé. Itt most felejtsük el a mondást, miszerint „kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés nekem”. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minél többen tesszük meg ezeket a kis lépéseket, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy megvédjük a bolygót.

Kép forrása: sergeitokmakov / Pixabay

A fogyasztás csökkentése elsődleges. Fontoljuk meg vásárlás előtt, valóban szükségünk van-e a termékekre, vagy van-e a megvásárolni kívánt, ártalmas szereknek, eszközöknek olyan alternatívájuk, amelyek kevésbé terhelők. Mondjuk olyan tisztítószert válasszunk, amely nem öli a halakat, vagy használati tárgyaink során gondoljunk arra: ha meghalunk, mi lesz belőle utánunk? Tápdús talaj vagy mérgező hulladék?

Hogyan ne csináld…

A túlfogyasztás mellesleg a társadalom zöldharcos oldalát is elérte, környezetvédeni ugyanis nem úgy kell, hogy a rokonoknak passzoljuk le a megunt műanyagokat, majd veszünk helyettük menő ökobarát termékeket. Ahogy az sem megoldás, hogy nagymamáink kevésbé cuki befőttes üvegeit kidobjuk, miközben a csomagolásmentes boltokban megvásároljuk az üveg tárolót. Ez minden, csak nem tudatos és nem környezetbarát.

Designer vászonszatyor helyett „Csináld magad verzió”

Ahhoz, hogy környezettudatosabbá tedd a bevásárlásod, nem szükséges, hogy megvedd a boltban a legszebb vászonszatyrot, tökéletes az is, ha te magad készítesz egyet. Némi kézügyességgel, kreativitással, akár régi, már elhasználódott ruhadarabokból különleges és egyedi szatyrot készíthetsz magadnak. Ezzel nemcsak a bevásárlási hulladékot csökkented, hanem az esetleg kidobásra szánt ruháknak is új életet adhatsz.

Drága fertőtlenítő- és tisztítószerek helyett ecet és víz

Mostanában a legtöbben sok fertőtlenítőszert használunk, pedig az tévedés, hogy szükség lenne rá. Ezeknek nemcsak az előállítása és a mesterséges alkotóelemei környezetszennyezők, de sok hulladékot is termelnek, ha egy-egy takarításkor elfújkodunk belőle egy flakonnal.

Adjunk új életet a flakonnak az ecet és a víz kombinációjával. Használhatjuk ablaktisztításra, a wc fertőtlenítésére, márvány kivételével bármilyen felületen vízkőoldásra, higítva és higítás nélkül is. Ha fontos számunkra az illat, adhatunk hozzá narancshéjat, így pár nap áztatás után máris van egy citrusos tisztítószerünk. De ha végképp tartunk az ecettől, a gyógyszertári alkohol is remek fertőtlenítő, bár az ecetnél kissé borsosabb ára van.

Vattakorong, mosható arctisztító párna, törülköző

Ha a vattakorongot már lecserélted, de a mosható arctisztító párnát túl költségesnek tartod (mert túl sokat kell venni belőle, vagy gyakran kell mosni), akkor ne feledd, ezek a nagyszüleink korában még nem is léteztek. Használj törülközőt, akár egy már elhasználódott darabot, amit akár apróra is szabhatsz.

Minden műanyag rossz?

Nem minden műanyag az ördögtől való, bár tény és való, hogy az a jó szemét, amit meg sem termelünk. Ez műanyagra és minden más anyagra is igaz, hogy röviden visszautaljunk a túlfogyasztás kérdésére. Ha viszont megvetted a műanyag táskát, a zacskót, a szívószálat, a poharat, a fagyis kanalat, akkor használd többször. Bizonyos idő után ezek a műanyagok bomlani kezdenek, és mikroműanyagként a szervezetedbe kerülhetnek, de hidd el, tart már ott a műszálas világ, hogy egy palackozott ásványvízből vagy a csapvízből is kerül beléd bőséggel.

Ha már a mikroműanyagoknál tartunk, a 30 fokon történő mosással, por helyett folyékony (lehetőleg természetes anyagokra lebomló) mosószerrel történő mosás során sokkal kevesebb műanyag mosódik a ruhádból az élővizekbe, nem mellesleg spórolsz is ezzel.

A megoldás persze az lenne, ha nem vennénk műszálas holmikat, de amíg ezt nem engedheted meg magadnak, gondolkodj tudatosan ott, ahol csak tudsz.

Szerkesztőségünk tagjai rendkívül kreatívak, ha környezettudatosságról van szó, ráadásul most bekukkantást is engednek ebbe. Kövesd egész hónapban az Instagram és Facebook storykat még több tippért!

Mácsadi Anni és Zaka Dóra írása

Kiemelt kép forrása: A_Different_Perspective / Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük