A szülők között gyakoriak az ilyesféle beszélgetések: Az én gyerekem már tíz hónaposan járt! Az enyém már egyévesen kolbászt evett! Az enyém ennyi idősen már mondatokban beszélt! Csupán néhány évtizeddel ezelőtt hamarabb álltak fel és kezdtek járni, előbb ettek szilárd ételt (és micsoda ételt!), és korábban, kevesebb hibával beszéltek a gyerekek; ezek a különbségek a régi idők és a mai gyerekek között egyre szembetűnőbbek. De mi okozhatja a késést, és hogyan segíthetünk rajta?
„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”
Kodály Zoltán, 1948
Ugyanez igaz az anyanyelvi nevelésre is. A fejlődő magzat nem csupán fizikai kapcsolatban van az édesanyával, annál sokkal több zajlik közöttük. Képes felismerni, megérezni édesanyja hangulatát, hangját, beszédét, ezeken keresztül a külső világ történéseit értelmezi, és mozgásával reagál rájuk.
Az anyanyelv elsajátításának lépcsőfokai
A legelső kommunikációs forma, melyet a csecsemő születése után használ, a sírás, melynek több típusát különböztetjük meg. Más és más módon sír a baba, ha éhes, fájdalmat érez vagy unatkozik. Körülbelül három hónapos korban a babák már nem csupán sírnak, hanem megjelenik a szándékolt hangadás is, ami egyrészről a saját hangjuk megismerését szolgálja, másrészről a későbbi beszéd alapját képezi. Ezt nevezzük gőgicsélésnek.
Hét-nyolc hónapos kortól alkalmazható a babajelbeszéd módszer, mely hatékonyabbá teszi a kommunikációt gyermek és szülő között, és további pozitív hozadéka, hogy a jelbeszéddel kommunikáló gyermekek kevésbé frusztráltak, kevesebbet sírnak (hiszen a síráson kívül más eszköz is rendelkezésükre áll a kommunikációra), valamint korábban kezdenek el beszélni is. A témáról bővebben olvashatsz a Beszélő babakezek nevű oldalon.
Egyéves kor körül érkezik a beszéd következő lépcsőfoka, a gagyogás, melynek jellemzője a holofrázisok (mondatszók) használata. A mondatszókban felismerhetők az elsajátítandó anyanyelv szavai torzított formában, illetve a gyermeknyelv, dajkanyelv szavai: pápá, vaú, mama, melyek teljes mondatokat jelenthetnek.
Az édesanyák beszéde, melyet gyermekükhöz intéznek, sajátos jegyekkel rendelkezik: lassabb, egyszerűbb, sokszor ismételt, dallamos beszédmód (nem pöszén gügyögés!). Ezt a beszédet nevezzük dajkanyelvnek.
A távirati beszéd vagy telegrafikus beszéd a szómondatok és a mondatbeszéd között helyezkedik el, másfél-kétéves kortól hároméves korig jellemző. Érdekessége, hogy több szóból álló, de ragok és toldalékok nélküli mondatok alkotják: kap alma = kérek almát.
Az óvodáskorral hatalmas fejlődésbeli ugrás történik. A már beszélő gyerekek elkezdenek összetett mondatokat alkotni, megjelennek mondataikban az és, mert, hogy kötőszavak. A beszéd megértéséhez ebben a korban még nagy szerepe van a vizualitásnak: fontos információkat rejt a beszélni tanuló gyerekek számára a megfigyelt személy mimikája, szájmozgása.
Az elmúlt két évben ezt első kézből tapasztalhattuk meg mi, pedagógusok. A kötelezően elrendelt maszkviselés hátráltatta az óvodai munkát, mivel a maszkban elhangzott kérdéseket, kéréseket mintha meg sem hallották volna a gyerekek – nem látták, hogy ki beszél, nem észlelték a metakommunikációs jeleket, így figyelmen kívül hagytak minket. Hamar rá kellett jönnünk, hogy a maszk folyamatos viselése képtelenség, az állandó fel-levétele pedig több bajt okoz, mint amennyi védelmet nyújt.
Az óvodába érkező gyerekek között egyre nagyobb számban fordulnak elő olyanok, akik nem beszélnek, vagy igen korlátozott a szókincsük (gagyogó hangok, egy-két szó). Az ő esetükben a közösség hatása, a folyamatos élő(!)beszéd, a különböző tevékenységek napi megléte (elsősorban mese, vers, ének) olyan pozitív hatással bír, hogy néhány hónap alatt képesek behozni a lemaradást.
A beszéd zavarai és a beszédfejlődés segítése
A gyermeki beszédet több tényező is befolyásolja, a gyermek idegi és fizikai egészségétől kezdve egészen a közvetlen nyelvi környezetig. Zavart okozhat például hallással kapcsolatos probléma, az értelmi képességek alacsony szintje, vagy a beszédmotorika zavara. Ugyanakkor az egészséges gyerek sem képes elsajátítani a beszédet megfelelően, ha a család által nyújtott nyelvi minta nem megfelelő.
„…az anyanyelv elsajátításának képessége kódolt az emberi csecsemőben […]. Beszélő környezet nélkül azonban a folyamat nem indul meg, nem fejlődhet.”
Gósy Mária (2017): Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok, módszerek, lehetőségek
Befolyásolja a beszédet, ha a mozgásfejlődés nem megfelelő ütemben zajlik (kimaradnak mozgások, például a kúszás, mászás, ülés), ha idegrendszeri vagy érzékszervi probléma áll fenn (rosszul lát, nem reagál hangokra), viselkedése eltér a megszokottól.
A beszédfejlődésre a különböző technikai eszközök túl korai és eltúlzott használata is hatással van. A digitális kor új jelensége a „virtuális autizmus”, ami alatt a túlzott képernyőhasználat miatt megkésett beszédfejlődést értjük. Ismérve, hogy az autizmus legjellemzőbb tünetei (mint a beszéd, metakommunikáció, szemkontaktus, szociális készségek visszamaradottsága, viselkedészavarok) jelennek meg nem autista gyermekeknél, akik a szüleik bevallása szerint napi több órát töltenek televízió, tablet előtt. Az egyetlen különbség, hogy míg az autizmus csecsemőkortól fennálló, visszafordíthatatlan állapot, addig a „virtuális autizmus” két-hároméves korban jelentkezik, és a képernyőhasználat visszaszorításával visszafordítható folyamat.
A beszédfejlődés segítése
Az ismerősök között van olyan gyermek, aki egyévesen telefonon játszik, az óvodában a legkisebbek (2,5-3 évesek) között többen „tablettát” kaptak karácsonyra, persze „csak fejlesztő játékokat játszhatnak rajta!”, és vannak, akik háromévesen csak telefon mellett tudnak „nyugodtan” enni. A WHO ajánlása szerint kétéves kor alatt egyáltalán nincs szükség képernyőidőre, sem mesenézés, sem játék céljából; kétéves kortól is maximum egy óra az, ami belefér, de még ebben a korban is sokkal hasznosabb a társas tevékenység, a mozgás, a játék. Bármennyire is könnyebb a képernyőt választani szülőként, inkább szánjunk időt és figyelmet a gyermekre, a közös tevékenykedésre. Mondókázzunk, énekeljünk, játsszunk ölbéli játékokat. Nézegessünk mesekönyvet, olvassunk, meséljünk, beszélgessünk, foglaljuk mondatokba mindennapos tevékenységeinket; építsünk, gyurmázzunk, táncoljunk, sétáljunk, ugráljunk. A befektetett idő és figyelem pedig megtérül, hiszen ha igazán figyelünk, akkor tudjuk észrevenni azt is, hogyha valami még sincs rendjén.
Végszóként szeretnék két programot ajánlani, melyek biztosan hozzájárulnak a magyar nyelv továbbadásához a legkisebbeknek. Amikor óvónőnek tanultam, olyan magyar dalokat, játékokat tanítottak, amelyek javarészt ismerősek voltak gyermekkoromból, mégis szükségét éreztem, hogy felelevenítsem őket. Erre kínál remek lehetőséget a Ringató és a Kerekítő.
Gróh Ilona a szülők tanítására, a népi tudás felszínre hozása miatt alapította meg a Ringató programot. A Ringató alapját a magyar népi kultúra, a mondókák, dalok, játékok adják, amiket képzett szakemberek adnak tovább az országszerte elérhető Ringató-foglalkozások keretein belül. Több könyvben gyűjtötte össze a program által alkalmazott mondókákat, dalokat, amik segítségével az anyukák, apukák otthon is megtanulhatják a legszebb magyar kincseket.
J. Kovács Judit alapította a Kerekítőt, aminek keretein belül országszerte elérhető baba-mama foglalkozásokon eleveníti fel az elfeledett magyar dalokat, höcögtetőket, a legkisebbek legnagyobb örömére. A Kerekítő-foglalkozásokon hallott mondókák és énekek szintén könyvbe gyűjtve várják a szülőket, hogy fellapozva ősi tudást sajátíthassanak el.
Írta: Hacskóné Bezzeg Alexandra
Kiemelt kép: Ivan Samkov/Pexels.com
Felhasznált irodalom:
– Tancz Tünde: A kommunikáció és a nyelv fejlődése a kora gyerekkorban. Janus.ptke.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Gósy Mária: Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok, módszerek, lehetőségek. Real.mtak.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Neuberger Tilda: A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Megkésett beszédfejlődés. Wikipédia.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– A virtuális autizmus korunk újszerű jelensége. Vasárnap.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Gósy Mária: A gyermeknyelv. Arcanum.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Villányi Gergő: WHO ajánlás arról, hogy mennyi időt tölthet a gyerek a képernyő előtt. 2019.05.31., Digitáliscsalád.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Bordohányi Alexandra: A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig. 2018. június 22., Babaszoba.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Kiss Virág: Jelek, hogy érdemes fejlesztésre vinni a babát. 2018. március 26., Babaszoba.hu (Utolsó letöltés: 2022.02.18.)
– Autista.hu
– Babakezek.hu
– Ringató.hu
– Kerekítő.hu
