Az egészség- és környezettudatos élet tévútjai

Az egészségünkért és a környezetünkért mély meggyőződéssel teszünk meg dolgokat. De biztosan jól tesszük? A tudatosság közkeletű tévútjait járom körbe.
kiemelt

Néha meglehetősen nehéznek tűnik úgy jelen lenni a hétköznapokban – különösen, ha próbálunk tudatosan élni –, hogy az egészség és a környezet szempontjait egyszerre tudjuk érvényesíteni. Hát még ha az „egész-ség” szót nemcsak saját – testi-lelki-szellemi – egységünkre értelmezzük, hanem egy nagy egésznek tekintjük magunkat a világgal, így másokkal együtt. Néhány jellemző hiedelemről lesz szó alább és az azokkal kapcsolatos valóságról.

#1: A műanyag karácsonyfa környezettudatosabb

Sokan azért vesznek mesterséges anyagból készült fenyőfautánzatot, hogy azzal óvják a környezetet, és kevesebb fát kelljen kivágni. Természetesen nagyon nemes a cél, de az erdők védelmét valószínűleg nem ezzel a gesztussal tudjuk elősegíteni. A decemberi fenyőfavásárokon ugyanis kifejezetten karácsonyfa-árusítás céljára telepített – és rendszeresen újratelepített – fákat lehet megvásárolni. Ezek a fenyőfatelepek, faiskolák környezeti szempontból nagyon hasznosak lehetnek, hiszen kisebb erdőket képeznek, oxigént termelnek, és táplálékot adnak (például tobozt a mókusoknak), kisebb ökoszisztémákat létrehozva ezzel az adott területen. Gazdasági-társadalmi szempontból is fontos, hogy a környékbeli, helyi gazdaságot támogassuk kisebb szállítási útvonalakkal. Ezzel szemben a műanyag „fák” nagy része Kínából érkezik. Ráadásul a fenyőfa tökéletesen újrahasznosítható (például mulcsként vagy faelgázosító kazánban), míg a műanyag – legalábbis miután már nem használjuk karácsonyfaként – nem.

Egy műanyag karácsonyfával jót teszünk a bolygónak?
Fotó: Karolina Grabowska (Pexels.com)

Az pedig még egy plusz szempont, hogy ha holisztikusan szemléljük a kérdést, akkor a karácsony spirituális szimbóluma nem tud igazi lenni, ha műanyag, illetve lelkiállapotunkra is másként hat egy valódi, illatozó növény, mint egy utánzat. Ha nem szeretnénk műfenyőt, de valódit sem, akkor jó megoldás lehet valamilyen újrahasznosított megoldás, például fenyőágakból, textilből vagy kartonból. Megoldás lehet a földlabdás fa, amivel kapcsolatban fontos a tájékozódás, hogy szakszerű és fokozatos be-, majd kiszoktatás történjen.

#2: Az új, modern házakban élni mindenképpen egészségesebb

Ahogy az előbbiekben említett műanyag karácsonyfa anyaga is PVC, úgy a mai új otthonokban alkalmazott egyik legkedveltebb burkolóanyag, a vinyl padlóé is az. Ha ilyen padlót választunk, odafigyelhetünk rá, hogy a környezetvédelmi szabványoknak megfeleljen (pl. ISO 14001), illetve hogy károsanyag-kibocsátása alacsony legyen. Arról van szó ugyanis, hogy egy vegyi anyagokból készülő felülettel burkoljuk be otthonunkat, amiből folyamatosan oldódhatnak ki az egészségünkre káros anyagok (lásd: VOC, illetve betegépület-szindróma: adott épületben tartózkodás során tapasztalt tünetegyüttes), hacsak a gyártó ennek ellenkezőjét nem garantálja. Sokkal egészség- és környezettudatosabb például a linóleum.

környezettudatos tévhitek
Modern otthon. Nem feltétlenül egészséges.
Fotó: Max Vakhtbovych (Pexels.com)

A valódi linóleum újrahasznosított, természetes anyagokból és lenolajból készülő, minőségi burkolat, nem azonos a korábbi évtizedekből ismert és tévesen linóleumnak becézett, igénytelen padlóburkolattal, hiszen az pont a PVC.
Ez persze csak egy példa a sok szempont közül, amire érdemes odafigyelni egy új ház építésekor vagy akár felújításkor az egészségünk és környezetünk védelme érdekében. Fontos lehet még a megfelelő szellőzés és szellőztetés átgondolása, beépítése vagy az akusztikai szempontok végiggondolása, hiszen a zajterhelés is könnyen csökkenthető a lakóházakban és irodákban előzetes és tudatos tervezéssel.

#3: Szükségünk van az úgynevezett superfoodok fogyasztására ahhoz, hogy egészségesek maradjunk

A témával kapcsolatban eszembe jut a vicc, hogy a patkány és a mókus között csak az a különbség, hogy utóbbinak jobb a marketingje. Az úgynevezett szuperételek azok az élelmiszerek, amelyeknek alkotóelemeik révén valamilyen különösen előnyös egészségügyi hatást tulajdonítunk. Bár egységesen elfogadott definíció (legalábbis a táplálkozástudomány területén) nincsen. Nos, adott esetben a viccben szereplő két kisemlős között jóval nagyobb a különbség, mint egy szuperétel és egy akár tetszőlegesen választott, másik élelmiszer között, ezekre nézzünk meg néhány példát. Természetesen a fogyasztói társadalom marketinggépezete leginkább a drágább, nehezebben elérhető, távolról szállított szuperételekre koncentrál, ilyen például a quinoa. Európai szemmel érdekes a neve, ráadásul Dél-Amerikában már évezredek óta fogyasztják – még az inkák is egy fontos eledelnek, a magok anyjának tartották, az pedig nem semmi. Nyilván nem ezért dőlt romba az inka birodalom, de jelenleg komoly nehézségeket okoz a termelőországoknak a világszerte exponenciálisan megnőtt quinoafogyasztás.

A világ túlsó feléről utaztatott magok jók az egészségünknek, de a környezetünknek már nem annyira.
Fotó: Monstera (Pexels.com)

A szegények eledelének is tartott – ám valójában tápanyagokban gazdag – élelem ára ugyanis annyira megemelkedett a külföldi kereslet hatására, hogy a peruiak és bolíviaiak már nem jutnak hozzá, nem tudják megvásárolni. Környezeti szempontból is káros ráadásul olyan távolról ide utaztatni, miközben itt van számunkra például a köles, aminek nagyon hasonló a tápanyag-összetétele.
Ugyanez a párhuzam vonható például az „egzotikus” goji bogyó és a feketeszeder vagy az áfonya között. Fogyasszunk tehát inkább a közelben elérhető szupereledeleket, amik ugyanúgy tele vannak antioxidánssal vagy más kifejezetten egészséges összetevőkkel!

#4: Napjaink mobilitását nem tudja kiszolgálni a közlekedési infrastruktúra

Sokszor hangzik el valamilyen hasonló megállapítás például egy dugó közepén ülő autós szájából. Ilyenkor érdemes lenne tudatosítani, hogy valójában a dugóban ülő miatt – és a hasonlóan kocsiban veszteglő társai miatt – jött létre az adott közlekedési helyzet. Ők okozzák, ha ők nem lennének ott, nem lenne dugó. Érdemes azt is megfigyelni, hogy az autók túlnyomó többségében egyvalaki ül csak, a sofőr. Tehát valójában az adott létszám két pont közötti mozgásához a közlekedési adottságok sokszor megfelelőek lennének, ha például többen ülnének egy gépkocsiba (lásd a telekocsis megoldásokat, a közös munkába járást stb.), többen járnának egyszemélyes közlekedési eszközzel (robogó, kerékpár, roller, stb.), tömegközlekedéssel vagy gyalog.

Fotó: Aleksejs Bergmanis (Pexels.com)


Az ökológiai lábnyomunk szempontjából a közlekedés nagyon meghatározó részt tud képviselni. Így például azzal, hogy egy tömegközlekedéssel vagy más módon is jól elérhető úti célt választunk nyaralás, kikapcsolódás céljából egy távoli, repülőgéppel elérhető célpont helyett, jelentősen kisebb lehet az ökológiai lábnyomunk. Arról nem is beszélve, hogy a levegő tisztaságát (környezet) támogató közlekedési megoldások az egészségünkre is jó hatással vannak.

Fenti példákon túl a fogyókúráknak, a tisztálkodószerek használatának, a közösségi gazdaság lehetőségeinek és a pandémia alatt gyakorlott önkorlátozás harmonikus, további alkalmazásának – természetesen még sok más terület mellett – is lehetnek fontos, egészséghez és környezethez kapcsolódó megfontolásai, tényei. Ha van rá érdeklődés, ezek egy következő cikk témái lehetnek.

Szerző: Magyar Dániel

Kiemelt kép: Andre Mouton (Pexels.com)

Hozzászólások (1):

  1. Várkonyi Teréz

    2021/09/21 at 12:48

    Itt a lét a tét—- az utolsó lehetőség az összefogásra, ismeretterjesztésre, szemléletátalakításra, mert már túl sokat kisajátítottunk a természetből! Mi nem létezhetünk nélküle, viszont Ő nélkülünk igen.

Hozzászólások.