Ember, emberség, emberiség: a társadalom szerzőink szemével

Társadalmi témájú cikkeinkből szemezgettünk.
társadalom-kiemelt

Mi, a homo sapiens, több ezer éve éldegélünk, leledzünk, lébecolunk már a Földön. És nem tétlenkedtünk; ebbe az időbe szó szerint minden belefért. Találmányok születtek a pattintott kőszerszámoktól az okostelefonokig; közösségek, törzsek, nemzetek, országok, etnikumok alakultak ki; a népességszám folytonosan változott a túlélés, háború, béke, bébibumm, vagy éppen a születésszabályozás függvényében; kialakult a kultúra, majd kultúrák és szubkultúrák; társadalmi rendszerek szerveződtek: patriarchátus, matriarchátus; államformaként létrejöttek diktatúrák, monarchiák, köztársaságok; új világokat fedeztünk fel Amerikától az exobolygókig.

Mindez folytonosan befolyásolta az egyes emberek és az emberiség mindennapjait és perspektíváját, hozzáállását a családhoz, a férfihoz, a nőhöz, a fiatalokhoz, az idősekhez, az újdonságokhoz, a hagyományokhoz, az eszmékhez, a tudományhoz, a valláshoz, a gasztronómiához, a művészethez, a krízishelyzetekhez, a lélekhez.

Digitalizálódó társadalom

Korjelenség napjainkban a digitalizáció, ami ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy a kilencvenes évek óta nemhogy húsz-harminc, de már tíz-tizenöt év különbséggel született emberek is teljesen más közegbe csöppennek. Együtt él a még teljesen analóg világba született nagymama, és az okoseszközök közt szocializálódó unoka. De már a szülő és a gyermek közt is mély szakadékokat tud vájni az, hogy a technológia fejlődésének más szakaszában nőttek fel. Ezt a kérdést boncolgatja a Mitchellék a gépek ellen című kiváló animációs film – olvasd el róla írt kritikánkat!

társadalom - digitalizáció
Nagymamák unokák és okoseszközök <br>Fotó Andrea Piacquadio <a href=httpswwwpexelscomhu hufotopad varos ferfi szeretet 3791664 target= blank rel=noreferrer noopener>Pexelscom<a>

Alfa generációnak a 2010 után születetteket nevezzük, akik már születésüktől fogva a számítógépek uralta világban élnek. Emiatt már intelligens alkalmazást is fejlesztettek számukra, ami szabályozza a kütyükkel töltött idejüket. Ismerd meg az alkalmazást Magyar Dániel interjújából Liszkai-Peres Krisztinával: Kisgyermekek új barátja – Alfi az alfáknak.

A pandémia kezdetétől az emberek visszahúzódtak otthonaikba, és az online tér fontosabb lett, mint valaha. A gyerekek online oktatásban, otthon kezdtek tanulni. De milyen kérdéseket vet fel az, hogy az iskola és az otthon összemosódott? A szülő számára még inkább láthatóvá vált, mennyi időt tölt a gyereke a világhálón. Zaka Dóra cikkében arra buzdít, ismerjük meg, mire és hogyan használja a gépet az iskolás – lépjünk be gyermekünk világába! Online jelenlét otthon.

Férfiak, nők, idősek, hátránnyal indulók: az egyén

Én, mint egyén, hogyan illeszkedek be a társadalomba? Önmagam elfogadását mennyire tudja befolyásolni az, ahogy a társadalom befogad vagy épp kitaszít? Hogy élem meg, ahogy egy adott közeg vagy korszellem kezel engem?

társadalom - mozgássérült
Hátránnyal indulók a társadalomban<br>Fotó Marcus Aurelius <a href=httpswwwpexelscomhu hufotono haz mozgas konyha 4064551 target= blank rel=noreferrer noopener>Pexelscom<a>

Napjainkban a feminizmus újabb hulláma terjed. A feminizmus eredetileg nem akart többet, mint egyenrangúnak lenni a férfiakkal az élet minden területén. Bebizonyítani, hogy ugyanolyan jó képességekkel vagyunk megáldva. Még mindig vannak országok, zárt közösségek, munkahelyi mikrohierarchiák, ahol a feminizmusnak ma is bőven van teendője. Olyan jól csináljuk, hogy már mindenki beszél róla. De mi a helyzet a férfiakkal? Róluk nem nagyon van szó. Hol vannak a maszkulinista mozgalmak? Gyurics Gergely cikkében a férfi szemszögéből közelíti meg a feminizmust, és alapos, tiszta érveléssel, érzékenyen hívja fel a figyelmet arra, hogy ők is segítségre szorulnak. Olvasd el A feminizmus és a férfiak című cikket!

Hogy illeszkedsz be a társadalomba, ha valaminek híján vagy? Hogy áll hozzád a közeged? Milyen nehézségeken megy keresztül az, aki látássérültként bekerül egy normál iskolába, és ott próbál meg szocializálódni? Miavecz Stella megosztja veled, hogy Látássérültnek lenni nehéz – de miért?

Mindenki máshogy éli meg az öregedést, de ezt befolyásolja a korszellem. A bulvármédiában rengeteg cikket lehet olvasni arról, hogy egyik-másik színésznő korához képest mennyire fiatalnak néz ki, vagy milyen csúnyán szétplasztikáztatta az arcát, hogy fiatalabbnak tűnjön. Egyáltalán: mit gondolunk az öregedésről, az idősekről, hova helyezzük el őket, és nekik mi a véleményük erről? Ajánlom a témában Gyursánszky Ágnes cikkét: Időskor – Kényszer vagy döntés?

Világjelenségek – mindenkit érint

Vannak globális jelenségek, amik az emberiség egészét érintik, mint az éghajlatváltozás, gazdasági válságok, technológiai forradalmak. Ilyen a járvány is. Nem minden generáció mondhatja el magáról, hogy olyan történelmi időket élt át, amikor az egész világ egy szempillantás alatt változott meg, de a miénk ilyen.

Egy globális jelenség: a pandémia
Egy globális jelenség a pandémia<br>Fotó Anna Shvets <a href=httpswwwpexelscomhu hufotoszemely kezek fold jel 4167541 target= blank rel=noreferrer noopener>Pexelscom<a>

A járvány harmadik hullámán már túl vagyunk, éppenhogy megkaptuk ajándékba a nyarat, de már a negyedik hullámról és a vírus új variánsairól is lehet olvasni a médiában; nyár vége felé engem is újra meg-meglegyint a bizonytalanság szele. Megint be leszek majd zárva ősztől tavaszig? Hogy fogom ezt megint kibírni? Mácsadi Anni cikkében körbejárja a bezártsággal és az elnyújtott krízishelyzettel járó pszichológiai kockázatokat. A kérdés: Rámegy-e a mentális egészségünk a járványra?

És hogy hogyan kezeljük mindezt? Bo Burnham amerikai komikus válasza erre egyértelműen a humor. Burnham egyszemélyes showját otthonról, a szobájából adja elő. Hadházy Sára ajánlója garantáltan kedvet csinál a műsorhoz: Bo Burnham: Inside.

De a járványon túl is vannak mindenkit érintő kérdések. Most leginkább a COVID okozta kényszerhelyzet foglalkoztat minket, de közben nyakunkon az ökokatasztrófa is. Moby új klipjében egy talicskában utazó űrlény szemléli a pandémia miatt üres utcákat, a lakásukba kényszerült fásult embereket, a vécépapírért egymással verekedőket, akik közben nem vesznek tudomást arról, hogy a Földünk pusztul: erdőtüzek pusztítanak, míg a tengert túlhalásszuk, a húsüzemekben pedig szomorú állatok várják, hogy levágják őket. Miért fáj úgy a szívem? Olvasd el Sós Dóra Gabriella cikkét, nézd meg a klipet!

Ahogy a klipben Moby is rámutatott, az embernek sokszor nincs meg a látóköre ahhoz, hogy reálisan lássa saját magát és a helyét a világban. Az Ember című 2015-ös film a világ minden tájáról mutat be emberi sorsokat, gyönyörűen fényképezett interjúkkal, melyekben az arcok minden redője, legapróbb rezdülése is látható. Találunk boldogságot, bűnt, tragédiákat, és szeretetet, mely emlékeztet rá, hogy sose felejtsük el: az ember csak ember. Empátia nélkül nem ember az emberSós Dóra Gabriella ajánlója és egy lenyűgöző film.

Széplaki Berta gyűjtése

A kiemelt kép az Ember című film képkockája.