Nyírbátor, a sárkányok földje, számomra mindig izgalmas és rejtélyes város volt, amely egy sokat vitatott, regényes életű család származási helye, majd otthona volt, amely még a National Geographic figyelmét is felkeltette. Ők a Báthoryak, kiknek neve sokaknak – igen sajnálatos módon – főként Báthory Erzsébet alaptalan és koholt persorozatát juttatja eszébe, melynek révén a köznyelv és a legendák egy vámpírúrnő alakját formálták meg benne. Az igazság azonban az, hogy az utóbbi évek kutatásainak és levéltári feljegyzéseinek köszönhetően mára már ismertté vált, s a Báthory család méltó megbecsülésnek örvendhet az utókor szemében. Jelen cikk tisztelgés ezelőtt a nagy múltú, hatalmas történelmi örökséget maga után hagyó család előtt, s azt is megtudhatjuk belőle, hogy a germán és skandináv mitológia mellett a mi legendáink is szerepeltetnek sárkányokat.
Az utóbbi évek során sok információ került birtokunkba a Báthory családdal kapcsolatban, ami nagymértékben köszönhető a Nyírbátori Báthori István Múzeum Baráti Köre és a vajai Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény hagyománykutatási és -őrzési munkálatainak.
MTA.hu
„A Báthori család eredete nagyon messzire nyúlik vissza, a család megalapítója a sváb származású, hatalmas Gutkeled nemzetség, melynek tagjai Orseolo Péter (1038–1041, illetve 1044–1046) idejében, valamikor 1043–46 között telepedtek le az országban. A családnak később keletkezett eredetmondája szerint a nyírség és a szatmári síkság közelében lévő ecsedi-láp mocsarában egy, a környéket pusztító, a lakosságot rettegésben tartó sárkány tanyázott. A lápban a víz olyan mély volt, hogy hiába engedtek az aljára több száz ölnyi kötelet, nem érték el azt. Szent István király (1000–1038) idejében egy Vid nevű vitéz, aki a Gutkeled nemzetséghez tartozott, elhatározta, hogy megöli az ecsedi-láp sárkányát. A legenda szerint lement a mélybe és buzogányával sikerült legyőznie a szörnyeteget. Hősi tettét bizonyítandó, magával vitte a sárkány három fogát, amely fogak a Báthori-féle sárkányos címerben is szerepeltek.” (Forrás: Studhist.blog.hu) Így vált a család védjegyévé a sárkány figurája, és lett Nyírbátor a sárkányok földje – ahogy a városba beérve láthatjuk az ezt hirdető táblán.
A család valószínűleg leghíresebb tagja Báthory István (1533–1586), aki erdélyi fejedelemként és lengyel királyként páratlanul gazdag kultúrát és gazdaságot teremtett. Erdély az ő idejében virágzott, kulturális szintje messze megelőzte korát, nagyvárosai igazi értelmiségi központokká váltak. Báthory Gábor (1589–1613) az utókor számára már kevéssé szimpatikus fejedelem volt: igazságtalan, kegyetlenkedő, népét kihasználó zsarnok lett belőle.
A család ugyancsak ismert tagja Báthory Erzsébet, aki Nyírbátorban született 1560-ban.
A Báthory: A legenda másik arca című film Juraj Jakubisko szlovák rendező készítésében talán elsőként végre igaz valójában mutatta meg ezt a rendkívüli asszonyt: az ország egyik leggazdagabb birtokosasszonyát, a híres „fekete bég”, Nádasdy Ferenc feleségét, akit Thurzó György a vagyonáért és a birtokaiért kevert egy embertelen és méltatlan koholt perbe.
„Thurzó György nádor kezdeményezte a vizsgálat megindítását Báthory Erzsébet és bűntársai ellen 1610 márciusában, és ő volt az, aki a kínzások közepette „tetten érte” 1610. december 29-én, Csejtén.” A vád ellene boszorkányság volt – nemesként csak másik nemes, vagy az uralkodó ellen elkövetett emberölés vagy hazaárulás esetén lehetett volna perbe fogni és kivégezni, azonban jószágvesztésre ebben a bűncselekményben való bűnösség esetén is lehetett ítélni. „Ebben a korszakban a földesúr asszonyoknak kötelességük volt, hogy gondoskodjanak háznépük és az uradalom betegeiről. Mivel a hivatalos orvoslás akkoriban még nem volt elterjedt, hagyományos gyógyító eljárásokkal kezelték a betegeket, nemritkán füvesasszonyok segítségével, egyes nemes asszonyok pedig maguk is kifejezetten jól értettek a gyógyítás mesterségéhez.” (Forrás: Rubicon.hu)
A legismertebb gyógyító nemesasszony Bethlen Kata volt, aki a házi praktikák és a tudományos orvoslás eredményeinek felhasználásával gyógyította az uradalom és a ház betegeit.
Báthory Erzsébet maga is ezt tette, több cseléden is segített gyógyfüveivel, kenőcseivel. Az inkvizíciós perjog szerint megkérdezett tanúk száma egyre gyarapodni kezdett, s az egy-két megfenyített szolgából hamarosan több száz megkínzott, vérben úszó áldozat vált. Hiába volt a manapság is példátlanul sokszámú tanú, gyakorlatilag egyikük sem tudta bizonyítani, hogy Báthory Erzsébet elkövette a vádakban szereplő borzalmakat. A per a 19–20. században megjelenő koncepciós perek (tiszaeszlári vérvád, Mindszenty bíboros pere, Nagy Imre és társai pere stb.) előfutárának tekinthető, ékes példája továbbá a hazánkban is elterjedt boszorkánypereknek, bár ilyen mértékű perfolyamattal a magyar történelemben ritkán találkozhattunk ez előtt. A Magyar Országos Levéltárban a per iratanyaga megtalálható, s világosan látható, hogy Báthory Erzsébet ártatlan volt, akit méltatlanul ítéltek haláláig örök rabságra a csejtei várban.
„1637-ben Listius Anna Rozina ellen indult hasonló vizsgálat. Kivizsgálási iratanyagának ötödik pontja a boszorkányságot is érintette, bár a vád a szolgák kínzása és halált okozó testi sértés volt. Listius Anna Rozina végül királyi kegyelemben részesült, birtokait azonban elvesztette, és Lengyelországba száműzték.”
Mnl.gov.hu
Erzsébetet az utókor rehabilitálta, ma pedig már Nyírbátorban panoptikum és kiállítás is őrzi az ő és családja emlékét.
A család utolsó tagja és a hatalmas vagyon örököse Báthory András volt – Báthory Gábor és Báthory Anna féltestvére –, aki 1637-ben halt meg, egy lánygyermeket hagyva maga után, az 1629-ben született Báthory Zsófiát. Ő lett II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, és ő mentette meg a halálos ítélettől a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vevő fiát, I. Rákóczi Ferencet, míg Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf sajnos a vérpadon végezte. Halálával a család kihalt, emlékük azonban ma is él, úgy vélem, élénkebben, mint valaha. „A rossz hírű Báthoryak” így válnak lassan történelmünk dicső részeivé, akikre méltán lehetünk büszkék, s tehetjük őket legnagyobb alakjaink képzeletbeli tablójára.
Írta: Lukács Nikolett
Források:
- Jankovics József: Sárkányok, főurak, asszonyok. A Báthoryak a művelődésés irodalomtörténetben, Itk.iti.mta.hu, 2017. CXXI. évfolyam, 6. szám
- Egri Gábor: A Báthori (Báthory) család története – I. rész: A család eredete, a korai Bátoriak és az ecsedi Báthoriak, Studhist.blog.hu, 2017. június 3.
- Egri Gábor: A Báthori (Báthory) család története – II. rész: Az utolsó ecsedi Báthoriak, valamint a somlyói Báthoryak, Studhist.blog.hu, 2017. június. 7.
- H. Németh István: Báthory Erzsébet és bűnpere, Mnl.gov.hu, 2016. 02. 18.
- Szabó Klára: Mítosz kontra valóság, avagy igazságot Báthory Erzsébetnek?, Rubicon.hu
- Kiemelt kép: Studhist.blog.hu
