„A sárkányok harcosai”: a Báthory család valódi arca

Báthory Erzsébet az ország egyik leggazdagabb birtokosasszonya, a híres „fekete bég”, Nádasdy Ferenc felesége, a csejtei vár foglya.
Báthory Erzsébet vérfürdőt rendez

Nyírbátor, a sárkányok földje, számomra mindig izgalmas és rejtélyes város volt, amely egy sokat vitatott, regényes életű család származási helye, majd otthona volt, amely még a National Geographic figyelmét is felkeltette. Ők a Báthoryak, kiknek neve sokaknak ­­­– igen sajnálatos módon – főként Báthory Erzsébet alaptalan és koholt persorozatát juttatja eszébe, melynek révén a köznyelv és a legendák egy vámpírúrnő alakját formálták meg benne. Az igazság azonban az, hogy az utóbbi évek kutatásainak és levéltári feljegyzéseinek köszönhetően mára már ismertté vált, s a Báthory család méltó megbecsülésnek örvendhet az utókor szemében. Jelen cikk tisztelgés ezelőtt a nagy múltú, hatalmas történelmi örökséget maga után hagyó család előtt, s azt is megtudhatjuk belőle, hogy a germán és skandináv mitológia mellett a mi legendáink is szerepeltetnek sárkányokat.

Az utóbbi évek során sok információ került birtokunkba a Báthory családdal kapcsolatban, ami nagymértékben köszönhető a Nyírbátori Báthori István Múzeum Baráti Köre és a vajai Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény hagyománykutatási és -őrzési munkálatainak.

MTA.hu

„A Báthori család eredete nagyon messzire nyúlik vissza, a család megalapítója a sváb származású, hatalmas Gutkeled nemzetség, melynek tagjai Orseolo Péter (1038–1041, illetve 1044–1046) idejében, valamikor 1043–46 között telepedtek le az országban. A családnak később keletkezett eredetmondája szerint a nyírség és a szatmári síkság közelében lévő ecsedi-láp mocsarában egy, a környéket pusztító, a lakosságot rettegésben tartó sárkány tanyázott. A lápban a víz olyan mély volt, hogy hiába engedtek az aljára több száz ölnyi kötelet, nem érték el azt. Szent István király (1000–1038) idejében egy Vid nevű vitéz, aki a Gutkeled nemzetséghez tartozott, elhatározta, hogy megöli az ecsedi-láp sárkányát. A legenda szerint lement a mélybe és buzogányával sikerült legyőznie a szörnyeteget. Hősi tettét bizonyítandó, magával vitte a sárkány három fogát, amely fogak a Báthori-féle sárkányos címerben is szerepeltek.” (Forrás: Studhist.blog.hu) Így vált a család védjegyévé a sárkány figurája, és lett Nyírbátor a sárkányok földje – ahogy a városba beérve láthatjuk az ezt hirdető táblán.

Báthory István Kép forrása <a href=httpsstudhistbloghu20170607a bathori bathory csalad tortenete ii resz title=httpsstudhistbloghu20170607a bathori bathory csalad tortenete ii resz>Studhistbloghu<a>

A család valószínűleg leghíresebb tagja Báthory István (1533–1586), aki erdélyi fejedelemként és lengyel királyként páratlanul gazdag kultúrát és gazdaságot teremtett. Erdély az ő idejében virágzott, kulturális szintje messze megelőzte korát, nagyvárosai igazi értelmiségi központokká váltak. Báthory Gábor (1589–1613) az utókor számára már kevéssé szimpatikus fejedelem volt: igazságtalan, kegyetlenkedő, népét kihasználó zsarnok lett belőle.

 A család ugyancsak ismert tagja Báthory Erzsébet, aki Nyírbátorban született 1560-ban.

A Báthory: A legenda másik arca című film Juraj Jakubisko szlovák rendező készítésében talán elsőként végre igaz valójában mutatta meg ezt a rendkívüli asszonyt: az ország egyik leggazdagabb birtokosasszonyát, a híres „fekete bég”, Nádasdy Ferenc feleségét, akit Thurzó György a vagyonáért és a birtokaiért kevert egy embertelen és méltatlan koholt perbe.

Thurzó György nádor kezdeményezte a vizsgálat megindítását Báthory Erzsébet és bűntársai ellen 1610 márciusában, és ő volt az, aki a kínzások közepette „tetten érte” 1610. december 29-én, Csejtén.” A vád ellene boszorkányság volt – nemesként csak másik nemes, vagy az uralkodó ellen elkövetett emberölés vagy hazaárulás esetén lehetett volna perbe fogni és kivégezni, azonban jószágvesztésre ebben a bűncselekményben való bűnösség esetén is lehetett ítélni. „Ebben a korszakban a földesúr asszonyoknak kötelességük volt, hogy gondoskodjanak háznépük és az uradalom betegeiről. Mivel a hivatalos orvoslás akkoriban még nem volt elterjedt, hagyományos gyógyító eljárásokkal kezelték a betegeket, nemritkán füvesasszonyok segítségével, egyes nemes asszonyok pedig maguk is kifejezetten jól értettek a gyógyítás mesterségéhez.” (Forrás: Rubicon.hu)

A legismertebb gyógyító nemesasszony Bethlen Kata volt, aki a házi praktikák és a tudományos orvoslás eredményeinek felhasználásával gyógyította az uradalom és a ház betegeit.

Báthory Erzsébet maga is ezt tette, több cseléden is segített gyógyfüveivel, kenőcseivel. Az inkvizíciós perjog szerint megkérdezett tanúk száma egyre gyarapodni kezdett, s az egy-két megfenyített szolgából hamarosan több száz megkínzott, vérben úszó áldozat vált. Hiába volt a manapság is példátlanul sokszámú tanú, gyakorlatilag egyikük sem tudta bizonyítani, hogy Báthory Erzsébet elkövette a vádakban szereplő borzalmakat. A per a 19–20. században megjelenő koncepciós perek (tiszaeszlári vérvád, Mindszenty bíboros pere, Nagy Imre és társai pere stb.) előfutárának tekinthető, ékes példája továbbá a hazánkban is elterjedt boszorkánypereknek, bár ilyen mértékű perfolyamattal a magyar történelemben ritkán találkozhattunk ez előtt. A Magyar Országos Levéltárban a per iratanyaga megtalálható, s világosan látható, hogy Báthory Erzsébet ártatlan volt, akit méltatlanul ítéltek haláláig örök rabságra a csejtei várban.

„1637-ben Listius Anna Rozina ellen indult hasonló vizsgálat. Kivizsgálási iratanyagának ötödik pontja a boszorkányságot is érintette, bár a vád a szolgák kínzása és halált okozó testi sértés volt. Listius Anna Rozina végül királyi kegyelemben részesült, birtokait azonban elvesztette, és Lengyelországba száműzték.”

Mnl.gov.hu
Báthory Erzsébet <a href=httpsstudhistbloghu20170607a bathori bathory csalad tortenete ii resz target= blank rel=noreferrer noopener title=httpsstudhistbloghu20170607a bathori bathory csalad tortenete ii resz>Studhistbloghu<a>

Erzsébetet az utókor rehabilitálta, ma pedig már Nyírbátorban panoptikum és kiállítás is őrzi az ő és családja emlékét.

A család utolsó tagja és a hatalmas vagyon örököse Báthory András volt – Báthory Gábor és Báthory Anna féltestvére –, aki 1637-ben halt meg, egy lánygyermeket hagyva maga után, az 1629-ben született Báthory Zsófiát. Ő lett II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, és ő mentette meg a halálos ítélettől a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vevő fiát, I. Rákóczi Ferencet, míg Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf sajnos a vérpadon végezte. Halálával a család kihalt, emlékük azonban ma is él, úgy vélem, élénkebben, mint valaha. „A rossz hírű Báthoryak” így válnak lassan történelmünk dicső részeivé, akikre méltán lehetünk büszkék, s tehetjük őket legnagyobb alakjaink képzeletbeli tablójára.

Írta: Lukács Nikolett

Források: