A mentális betegségek kultúrafüggő természete

Hogyan befolyásolja a kultúra a mentális betegségeket? Ismerj meg néhány, nálunk egzotikumnak számító mentális zavart!

Bárhol is születtünk és élünk, mindig részei vagyunk egy kultúrának, amely megmutatja, sőt megtanítja nekünk, hogyan kell (vagy legalábbis érdemes) szemlélni a világot, milyen erkölcsök szerint szükséges élni, mit jelent a művészet, melyek az adott közösségben jellemző szabályok, törvények és rítusok.

Mivel a kultúra szemüvegén át szemléljük a világot, nem meglepő, hogy hatással van arra, ahogy a mentális egészséget, betegségeket látjuk és kezeljük; sőt arra is, milyen zavarok alakulnak ki.

Az adott kultúra hitrendszerén keresztül érvényesülő különbségek akár egyedi, szinte egzotikusnak tűnő pszichés zavarokban is megmutatkozhatnak. Ezeket nevezi a szakirodalom „kontextusfüggő zavaroknak”, hiszen kifejezetten és kizárólag egy adott közegben élőket érintenek. Speciális tüneteket okoznak, ugyanakkor az adott népcsoport ezt ismeri, megvan rá a kidolgozott reakciókészlete. Nem ritka, hogy egy-egy ilyen kultúrafüggő zavarhoz szimbolikus, akár természetfeletti jelentések kapcsolódnak.

Kultúrafüggő egzotikumok

Kínában és Tajvanon van egy mentális betegség, amelyet hsieh-ping néven emlegetnek. Az érintetteknél remegés és hallucinációk jelennek meg, de az is lehet, hogy felváltva nevetnek és sírnak, esetleg a fejüket ütögetik. A hitrendszer szerint ilyenkor egy ősi szellem szállja meg őket. Bár a tünetektől szenvednek, a környezet gyakran magasabb rendűnek tekinti őket, természetfeletti vagy gyógyító erőket tulajdonítanak az érintetteknek.

A mentális betegség kultúrafüggő megjelenése
A hitrendszer szerint megszállhat egy ősi szellem. Kép forrása: Joanne Adela Low / pexels.com

Szintén Kína, illetve Délkelet-Ázsia kultúrafüggő mentális betegsége a koro. Elsősorban férfiaknál jelenik meg, szorongásos reakció formájában. A félelem tárgya a pénisz elvesztése, olyan módon, hogy az összezsugorodva eltűnik a hasukban. Ehhez társulhat halálfélelem is. Ritkán, de nőknél is előfordulhat; ilyenkor a szeméremtest és a mellbimbó visszahúzódásától való félelem jelenik meg tünetként.

A mentális betegség kultúrafüggő megjelenése
A koro leggyakrabban férfiaknál jelenik meg. Kép forrása: cottonbro / pexels.com

A susto az Egyesült Államokban élő latinok és Mexikó, Közép-Amerika, valamint Dél-Amerika lakossága körében fordul elő. Egy-egy félelmet keltő esemény után a sustóban szenvedők úgy érzik, lelkük elhagyta a testüket. A tüneteik jellemzően levertség, alvás- és étkezési zavarok, fogyás, fej- és izomfájdalmak, krónikus fáradtság.

A Malajziában, Fülöp-szigeteken és Délkelet-Ázsia egyéb részein élő férfiak további betegsége lehet az amok. Ilyenkor az érintett visszahúzódóvá válik, apátia jellemzi, majd szinte a semmiből, provokálás és előjelek nélkül, erőszakos támadást indít egy, a környezetében tartózkodó személy felé. A kitörés után a beteg elgyengül, később pedig a történtekre nézve amnéziát él át.

A mentális betegség kultúrafüggő megjelenése
Akár amnézia is felléphet. Kép forrása: Vijay Sadasivuni / pexels.com

A fentieknél súlyosabb lelki zavar a windigo pszichózis, amely az Egyesült Államok északkeleti részén élő északi algonquini indiánokat érinti elsősorban. A vezető tünet egy téveszme, amely szerint húsevő szörny szállta meg a beteget. Ez a szörny maga windigo. Az érintetteknél megjelenhet erőszakos viselkedés, depresszió, emberi hús iránti vágy, sőt akár tényleges kannibalizmus is.

Sarkvidéki hisztéria néven is szokták emlegetni a piblokto elnevezésű betegséget, mert főként a sarkvidéki populációk – és ott is kiemelten a nők – körében terjed. Vad viselkedéssel, sikoltozással, meztelen rohangálással jár, amelynek egy görcsroham vet véget, majd akut kóma és amnéziás időszak követi.

A mentális betegség kultúrafüggő megjelenése
Egy roham rendkívül kimerítő lehet. Kép forrása: Daria Sannikova / pexels.com

A mentális betegség tehát univerzális kritériumokkal egyáltalán nem leírható jelenség. Éppen ezért igen fontos, hogy odafigyeljünk az esetleges jelekre a (kultúrközi) kommunikáció során, hogy tapintatosak legyünk – a tapintat nem kultúrafüggő, hanem egyetemes emberi tulajdonság.

Zaka Dóra írása

Felhasznált források:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük