Munkácsi Brigitta Levendula és ecet című, házi takarítószerek készítését taglaló könyve után a Krémek és illatok is a boltok polcaira került szeptember 29-én. Az otthon elkészíthető, tipikusan egyszerű, de nagyszerű házi szerek egyik honi bibliája kell legyen a 143 oldalas kötet.
„A tudatos szépségápolás sokkal inkább a konyhában kezdődik, mint a fürdőszobában” – foglalja össze a szerző első mondatában a bőrápolás alfáját és omegáját. Két oldalról is lehet kapcsolódni a mondandóhoz, hiszen az egészséges bőr, haj, körmök és tekintet titka az egészséges táplálkozás a kiegyensúlyozott étrenddel, mozgással és pihentető alvással egybekötve. Másrészt, ha az embernek van egy jól felszerelt konyhája, gyakorlatilag a szépségápolási rutinja is biztosított.
Nem várható el mindenkitől, hogy darált zabpehellyel mosson hajat, vagy hogy kávézaccal radírozza a bőrét, ahogy az sem, hogy tökéletes pH értékű, patikatisztaságú konyhában előállított emulziókat kavarjon ideálisan sajtolt olajokból és kristálytiszta forrásvízből, aki házi kozmetikumokat kezd el készíteni magának. Hála az égnek, egyik irányba sem zökken ki az író, a teljes könyvből harmónia árad. Nem akarja megváltani a világot, nem mond nagyot, de nem is indul el a kisebb ellenállás felé. Semmi radikális, az arany középút, amit az olvasó a kezében fog.
57 házi készítésű szépségápoló receptjét tartalmazza a mű, csodálatos és sokatmondó fotókkal illusztrálva. Az embernek tényleg az az érzése, hogy egy szakácskönyvvel van dolga, a kávészemekből szinte érezni lehet a friss pörkölés illatát, a levendulás fürdőbomba puszta látványától ellazulunk olvasás közben.
Noha a recepteket nem ágyban fekve, sokkal inkább a precíziós mérleg felett egyensúlyozva olvassa az ember, amiket 27 oldal masszív bevezető konferál fel. Hiánypótló, összeszedett, ám mégsem megterhelő részletekkel tarkított írás a bőrtípusok fontosságáról és sokszínűségéről, a helyes arctisztítási rutinról, rendet tesz az alapanyagok közt: mit tudnak az agyagok, miért jó a kukoricakeményítő a dezodorokban, hogyan használjuk a holland kakaóport. És ami a legfontosabb: az egész könyvben, mindenhol megjelenik, ha valami kontraindikált, esetleg mellékhatása van. Így mindenki tud figyelni rá, hogy saját felelősségre használja például a vérnyomáscsökkentő ylang-ylang illóolajat, a fényérzékenyítő citrusféléket, vagy hogy várandósság alatt milyen összetevőket javallott kerülni.
Meglepően alapos, informatív mű, mondjuk nem vártam silányabb munkát olyan szakmai tanácsadó mellett, mint a Panarom nagyasszonya, Feller Adrienne, de minden lelkesedésemet felülmúlta a könyv.
A szépségápolók receptjeit tematikusan találjuk benne, az arcápolással kezd a szerző, hiszen a legtöbbet ezzel a területtel foglalkozunk, és egy picit érzékenyebb, extra törődést igénylő itt a bőr, mint a test többi felületén. Tisztítás, tonizálás, hidratálás a sorrend, ahogy az arcápolási rutinban. Majd a maszkok, szérumok készítése kap nagy hangsúlyt, szemkörnyékápolót és ajakírt is lehet kavarni a későbbiekben. Nemcsak 1-2 receptről van szó, bőséges a választék, ki-ki megtalálja a magának valót, de akár kísérletezni is lehet az összessel.
Munkácsi több helyen is kiemeli, hogy az alapanyagok kiválasztásán is nyomatékos legyen a hangsúly. Nem elég a középszerű termék, és ez nem úri hóbort – a nem megfelelő minőség nem garantálja azt az eredményt, amit a recept ígér, néha pedig még kifejezetten árthat is, ha a vacakra voksolunk.
A házi hajápoló szerekkel bizalmatlanabb az ember, nem mindenki tud különbséget tenni samponszappan és szilárd sampon közt, különben is, a jól habzó, krémes konzisztenciára vagyunk konfigurálva, a szappan kamillateába reszelgetése valószínűleg sokaknak meg sem fordult a fejében.
Annyira egyszerű, könnyen elkészíthető recepteket tartalmaz a könyv, hogy az ember el sem hiszi, hogy ezek a mindennapi életünket jobbá, tisztábbá és egészségesebbé tehetik.
Pedig nem légből kapott az összetevők jótékony hatása, a kencék kutatásokon és népi tapasztalatokon nyugvó receptúrák. Hogy a hajápoló lenmagzselét nem mindenki tunkolja majd a törölközőszáraz fürtjei végére az olvasók közül, az is biztos, de azért jó az 57 recept, mert mindenki talál magának szeretnivalót, aki keres.
A 13 testápoló szer közt habokat, krémeket, radírokat, olajokat – sőt, még borotválkozó balzsamot is találunk különböző kompozíciókban, ami a legjobb, hogy csak pár alapanyag szükséges hozzájuk. 2-3 olaj vagy zsiradék, néhány fajta illóolaj, 1-2 növényi kivonat, és már egy egész arzenál sorakozik a fürdőszoba polcán arra várva, hogy felvegyék a harcot a ráncok, bőrhibák, bőrszárazság, hajtöredezés ellen.
Munkácsi Brigitta mosolyában van valami pajkos cinkosság. Az ember először a lelkesedést látja tükröződni a nyitóoldalon, de marad benne valami megfoghatatlan hiányérzet. Majd a könyv végén, hallható boszorkányos kacajjal beüt a „Dekorkozmetikumok” fejezetében a megtestesülés: itt bizony parfümök, szemhéjpúderek, arcpirosítók is lapulnak. Aki hozzám hasonlóan évek óta foglalkozik házikencék készítésével, teljesen felvillanyozódhat így a hajrában: végre sminkeléshez alkalmas receptek is a birtokába kerültek, megfelelő mennyiségben tudja használni a céklaport, a hibiszkuszt és a kurkumát, ha nem is hallott a highlighterről, a természetes verzióját biztosan megcsinálja.
Szilárd deókkal, hajparfümökkel és fejfájás elleni aromaterápiás roll-onnal zárja a mondandóját, de a könyvet nem. Zárszóként négy üres, ám illusztrált oldal várja az olvasót, aki saját jegyzeteivel egészítheti ki, teheti sajátjává e könyvet, amiről nem tudok nem rébuszokban nyilatkozni, a mestermű szó jut róla eszembe, de azt már végképp giccses lenne leírnom.
Emulziókra és a könyvben szereplő kencéken túl azért másra is szüksége van a bőrünknek. Komplexebb, vitamindúsabb, összetevőkben gazdagabb krémeket és illatokat is lehet kavarni, kezdő lépéseknek viszont alaposnak mondható ez a házi receptgyűjtemény.
A könyvnek kellemes összhatású külleme van, de a Boook Kiadó ebben majdnem minden kiadványában profi. Az ő gondozásukban jelent meg Munkácsi korábbi könyve, de tudatos receptkönyvekben is fel-feltűnik a nevük, ahogy például Vass Gergely új mesekönyvét is náluk lehet előrendelni már.
A tematikus felépítés megnyerő, a szakmaiság és az arányok tartása, a minden tekintetben színes, már-már élő fotók és a szemnek kellemes tördelés önmagában átkattint valamit az elmében, ami alkotásra késztet. Az egyszerűen nagyszerű receptek pedig joggal hitetik el az olvasóval, hogy bármit, amit eddig használt a szépsége és egészsége megőrzéséért, azt otthon is el tudja készíteni, önerőből.
Mácsadi Anni írása és fotói
