Mi még egy munkahelyen, diákként, szakmánktól távol eső területen dolgozva ismertük meg egymást, de már akkor is összekötött minket segítő hivatásunk iránti szeretetünk és elhivatottságunk. Én pszichológus lettem, te pedig dietetikusként végeztél a SOTE-n, és azóta már dietetikusként is dolgozol gyerkőcökkel. Mesélj egy kicsit, mi motivált a pályaválasztásodban?
Mindenképpen segítő pályára szerettem volna lépni, ahol értéket teremthetek, és valóban segíthetek abban, hogy valaki elinduljon az úton egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb élet irányába. Hiszem, hogy a táplálkozás kiemelkedően fontos szelete ennek. A hivatásomban azt szeretem a legjobban, hogy gyakorlatias tanácsokkal mutathatom meg, a célhoz vezető útnak nem feltétlenül kell kínlódásokkal telinek lennie.
Eleve gyerekekkel képzelted el magad a pályán?
A gyerekek mindig kiemelkedően közel álltak a szívemhez, és valahogy már a tanulmányaim alatt is főként az olyan intézmények és alapítványok felé sodródtam, melyek elsősorban gyermekek és családjaik segítését tűzték ki célul. Úgy érzem, hogy jelenleg a velük kapcsolatos munkában teljesedhetek ki a leginkább. Viszont személyiségemből fakadóan a dietetika bármely területén el tudom magam képzelni a jövőben, legyen szó bármilyen korcsoportról.
>> Olvass tovább a gyermekkori evési vagy etetési zavarokról >>
Milyen problémák azok, amikkel fel szoktak téged keresni?
A legtöbb kérdés és problémafelvetés a válogatással kapcsolatban érkezik hozzám. Gyakran keresnek fel a szülők azzal, hogy a gyermek nem szívesen fogad el bizonyos élelmiszereket, ételeket. Sokszor kerül szóba például a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, azon belül is az, hogyan illeszthetők be kreatívan és változatosan a gyermek étrendjébe ezek az alapanyagok.
Mit gondolsz, egy dietetikus mivel tud a leginkább segíteni? Vagy hol látod a szerepedet az emberek életében?
Azt gondolom, egy dietetikus jól hasznosítható, gyakorlatias, személyre szabott tanácsokkal és megbízható tudásanyaggal tud hozzájárulni ahhoz, hogy a hozzá forduló személy elérhesse a kitűzött céljait, és a kívánt eredményt hosszú távon is megtarthassa.
Ez nemcsak az életmódváltással vagy fogyással kapcsolatban valósulhat meg, de a különböző betegségekre, komplex problémákra is kiterjedhet.
Feltétele-e a dietetikuslétnek, hogy mindig, minden körülmények között jól egyen a szakember? Egyáltalán, mit jelent jól enni?
Úgy gondolom, jól enni nem azt jelenti, hogy kizárólag az egészségesnek vélt ételeket és élelmiszereket választjuk. A kulcs a mértékben és a változatosságban rejlik. Szerintem nem létezik ördögtől való étel, és nem kell magunkat sanyargatnunk, ha megeszünk egy szelet csokit vagy egy hamburgert, hiszen egy tápanyagban dús, kiegyensúlyozott étrendben ezek is bűntudat nélkül helyet kaphatnak – természetesen ezt mindig saját egészségi állapotunk függvényében kell mérlegelnünk!
Mit gondolsz, mik a helyes táplálkozás alapkövei? Mi az, amire könnyebb odafigyelni, amit első lépésnek ajánlanál? Van ebben haladó szint?
Ahogy fentebb is említettem, a változatosság és a mértékletesség mindenképp ide sorolható. Ha valaki szeretne változtatni az étkezési szokásain, azt javasolnám, a fokozatosságra mindenképpen ügyeljen.
Nem egyik napról a másikra alakultak ki a meglévő szokásaink sem, így nem kell mindent azonnal megváltoztatnunk.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy az első lépés, ahogyan az elérni kívánt cél és a motiváció is, egyénenként változó lehet, ezért mindig önmagunkhoz alkalmazkodva érdemes belevágni a változtatásba, nem pedig egy adott sémát követve.
Ha nagyon szeretnénk kiemelni valamit, ami saját megfigyelésem alapján egy gyakori probléma lehet, akkor a rendszertelenséget említeném (például: a reggeli hiánya, a főétkezések eltolódása, változó nagyságú adagok). Talán ez az a tényező, ami a mindennapi rohanás következtében a legjellemzőbb lehet, és amin mindenképpen érdemes lehet változtatni. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a táplálkozás mellett a testmozgás és lelki egyensúly is fontos alappillérként szolgál az egészséges életmód kialakításában.
Mi a helyzet a divatdiétákkal, lehet őket kategorizálni?
A divatdiéták igen széles skálán mozognak, de alapvetően több csoportba sorolhatjuk őket: vannak, amelyek különböző élelmiszercsoportokat zárnak ki (például tej, gabonafélék), egyesek makrotápanyagokat kerülnek (zsír, szénhidrát vagy fehérje), illetve vannak, amelyek a csökkent energiabevitelt célozzák meg. Ezenkívül ide tartoznak a böjtök is.
Mielőtt belevágunk egy diétába, mindig érdemes megvizsgálnunk, ezek milyen előnyöket és veszélyeket tartogathatnak számunkra.
Mivel a legtöbbjük valamit kizár, könnyen hiánybetegségeket és egyéb egészségügyi problémákat válthatnak ki.
Például a rostban gazdag élelmiszerek elhagyásával nőhet a bélrendszeri daganatok megjelenésének kockázata. Ugyanakkor, ha valamely tápanyag bevitelét korlátozzuk, az általában más tápanyagok fogyasztásának növelésével jár, ami szintén veszélyeket tartogathat. Például a túlzott fehérjefogyasztás csontrikulás kialakulásához vezethet. Vannak viszont olyan diéták is, amelyeket a divatdiéták közé sorolunk, de alapjaiban megegyeznek az egészséges, kiegyensúlyozott étkezéssel. Ilyen például a DASH- (Dietary Approaches to Stop Hypertension) vagy a mediterrán diéta, melyek szorgalmazzák többek között a zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény húsok és halak, valamint olajos magvak fogyasztását.
Ajánlott tehát mindig megbízható forrásokban keresgélni, illetve szakember véleményét kikérni az egyes táplálkozási trendekről és diétákról.
Az interjút készítette: Zaka Dóra
Kiemelt kép forrása: Andres Ayrton/pexels.com
